Böszörményi Gyula: Mindörökké várni {Értékelés + Nyereményjáték}
Böszörményi Gyula: Mindörökké várni
A novelláskötet kapcsán (is) készült egy interjúm Böszörményi Gyulával, ezt a linkre kattintva olvashatjátok.
07.04. - Sorok Között
07.07. - Dreamworld
07.08. - Szembetűnő
07.09. - Deszy könyvajánlója
A blogturnéról
Böszörményi Gyula, a Gergő és az álomfogók, valamint a kirobbanóan sikeres Ambrózy báró esetei és sok más népszerű regény szerzője a a science fiction nagy kedvelője és művelője. Mindezt bizonyítja a Mindörökké várni című kötet, ami az író csodálatos novelláit gyűjtötte egy csokorba.
Éld át velünk az élményt, ismerd meg a novellákat, ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyv egy példányát.
Éld át velünk az élményt, ismerd meg a novellákat, ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyv egy példányát.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 304
Illusztrált: László Maya
ISBN: 9789634031918
Nézőpont: -
Függővég: -
Bechdel-teszt: -
Moly link
Megrendelési linkHa azt hiszed, hogy nem a tiéd, akkor is…
„A magány, amit érzett, szavakkal leírhatatlan volt. Szerencsére nem is kívánta tőle
senki, hogy megfogalmazza a kínt, ami egészen apróra préselte a lényét. Ült az ezüstös csillogású, fagyba dermedt metánhullám peremén és a fekete eget bámulta.”
Böszörményi Gyuláról, a mára klasszikussá vált Gergő és az álomfogók, valamint a kirobbanóan sikeres Ambrózy báró esetei és sok más népszerű regény szerzőjéről kevesen tudják, hogy a science fiction nagy kedvelője és művelője. A szerző 2016-ban az Isȧ, por ës homou című novellájáért megkapta a hazai SF-irodalom legrangosabb kitüntetését, a Zsoldos Péter-díjat. Kiadónk ezen alkalomból jelenteti meg Böszörményi Gyula első science fiction novellagyűjteményét.
Bölcsesség, szellem, mély érzések.
Olvassa mindenki, még ha azt hiszi is, hogy nem szereti a sci-fit. Te is, kedves Olvasó! Meg fogsz lepődni.
Véleményem
A mostani blogturnénál az volt a megbeszélésünk, hogy mindenki szíve szerint dönthet, hogy az egész könyvet egyben értékeli-e, vagy külön egy-egy novellát.
Én végül azt választottam, hogy egy novelláról írok, mivel meglehetősen jól bemutatja azt, hogy miért van ilyen hideg-meleg viszonyom a novellákkal úgy általánosságban.
A Xonsi körzet
A Xonsi körzet a kötet tizenkét novellája közül a második, Káosz Galaktika-novella volt. A történet főszereplője egy fiatal cerebrita szabadkereskedő, Creb Tren Dobmar, aki első kereskedelmi útjára indul. Nyilvánvalóan rossz döntést hozott már a hajó kifutása előtt is, ugyanis két csinos nőt választott legénységnek. Egyikük a tűz, másikuk a víz, de ez a lényegen mit sem változtat: a pasi össze van zárva a két nővel, ez pedig csak rosszul sülhet el. Bevallom, én már itt jókat kacagtam, mert ez az alaphelyzet rengeteg vicces jelenetre ad lehetőséget, úgyhogy dörzsölgettem a tenyerem, hogy vajon mi jön ezután - minden jóra fel voltam készülve.
Rögtön a novella elején meg is érkezik, amire vártam: a nők persze mindenbe beleszólnak. (Persze a bennem élő feminista tiltakozhatna, de legyünk őszinték! Van realitása a helyzetnek, ráadásul pasi szemszögből követjük az eseményeket.) Még el sem indultak, az egyik nő máris beleköt abba, hogy mi a rakományuk: egyszerű grafit, abból pedig nem lesz nagy nyereség. Creb pedig még fiatal és befolyásolható, így elég könnyen hagyja magát belemanipulálni abba a helyzetbe, ahol is szállítandó csempészárut kutat egy kikötői kocsmában, amit aztán majd szép nyereséggel szállíthatnak le oda, ahová kell, kérdések nélkül.
Innentől kezdett olyan érzésem lenni, mintha a Csillagok háborúja egy jelenetében lennék, Han Solo egy naiv változatával. A sci-fis előképzettségem nyilvánvalóan hiányos - és akkor még finoman fogalmaztam -, így tehát könnyen lehet, hogy most hardcore sci-fi olvasók bottal ütnének ezért a hasonlatért, mert van sokkal frappánsabb is, de hát... vállalom. Én vagyok a "nem sci-fi olvasó", aki kezébe vette a kötetet, gyanítom, nem az egyetlen. Úgyhogy én most őket képviselem.
Na de visszatérve, természetesen sikerül szert tenni a csempészárura. Innentől nem mesélem tovább a történetet, maradjunk annyiban, hogy elég sok a rejtély: nem tudjuk, pontosan mi az áru, nem tudjuk, miért történnek furcsaságok az űrhajón és vajon mi köze mindennek az áruhoz. Aztán persze eljön a pont, ahol minden félresiklik, és újfent a Csillagok háborúja jelenetei jutottak eszembe, amikor is Hanék menekülnek az üldözők elől, és mindenféle meteorfelhőt bevállalnak, hogy átvészeljék a dolgot.
A novella vicces és volt és izgalmas, kifejezetten élveztem. (Lehet, hogy mégsem vagyok teljesen reménytelen sci-fik tekintetében?) Ezzel együtt ígértem, hogy elárulom, miért prezentálja nagyon jól ez a sztori azt, miért hideg-meleg a viszonyom a novellákkal.
Azt hiszem, a meleg rész már kiderült: tetszett ez a sztori, az alapötlet az egy pasi, két nő az űrhajón felállással nagyon tetszett, volt benne egy kis izgi is, egy kis humor is...
Viszont szinte mindig, amikor tényleg elkezd tetszeni egy novella, az az érzésem, hogy nem elég. Van persze néhány olyan rövid sztori, aminél el tudom fogadni a függővégeket, vagy a lezárás annyira csattan, hogy a világért sem akarnám elrontani a folytatással azt, hogy mekkorát ütött. Ilyet viszont nehéz minden alkalommal összehozni - viszont ha nem ilyen a lezárás, akkor egyszerűen hiányérzetem maradt. Ha tetszett, olvasnám tovább.
Így voltam A Xonsi körzettel is. Volt egy tök jó kiinduló helyzet, amiben még annyi lehetőség rejlett, amit nem bontottunk ki, mivel egyszerűen nem volt rá idő. Adott egy fiatal vezető, akinek nyilvánvalóan lesznek még problémái, de az első út kivételével nem járjuk körül, hogy mik. A rakomány kapcsán is felmerültek kérdések, amikre nem kapunk maradéktalanul választ.
Könnyen lehet, hogy az is benne van a dologban, hogy ennek a sztorinak ismernem kéne valamiféle tágabb környezetét, ami a sci-fis előképzettségem hiányából fakadóan számomra nincs meg. Nem kizárt, mindenesetre én most csak és kizárólag erről a novelláról, mint a kötetben olvasható önállóról tudok írni. Úgy pedig azt tudom mondani, hogy nagyon élveztem addig, amíg tartott, aztán kicsit pofára estem, mert olvastam volna tovább, már csak azért is, mert még maradtak bennem kérdések.
Összességében a kötetet értékelve egyébként azt tudom mondani, hogy mindenképpen ajánlom. Tizenkét novella, tizenkét gyönyörű illusztrációval (van kutya is, lásd a lenti belelapozóban :P). A novellák elég vegyes képet mutatnak egyébként, van, amelyik könnyebben emészthető, van, amelyik kevésbé. Mindenesetre (bár még néhány novellám hátravan, mert azt az elvet követem, hogy adagokban olvasom, nem elejétől a végéig, mint egy regényt) azt tudom mondani, hogy akár nem sci-fi rajongóként is szórakoztató kiruccanás lehet ebbe a zsánerbe, novellánként pár perc erejéig.
AJÁNLOM
Olvass bele a képre kattintva!
Blogturné extra - Interjú + Belelapozó
A novelláskötet kapcsán (is) készült egy interjúm Böszörményi Gyulával, ezt a linkre kattintva olvashatjátok.
Nyereményjáték
A könyvben több gyönyörű illusztráció is található, amik jól megalapozzák a novellák hangulatát. Mindezt pedig László Mayának köszönhetjük!
A mostani játékunk során minden állomáson találtok egy-egy képet László Maya valamelyik alkotásából, a feladatotok pedig eldönteni, hogy az adott kép mely könyvhöz készült. Sok sikert! A helyesen kitöltők között a könyv 1 példányát sorsoljuk ki a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!
A turné menetrendje
07.07. - Dreamworld
07.08. - Szembetűnő
07.09. - Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések