Kalapos Éva: Éretté ​nyilvánítva {Értékelés + Nyereményjáték}

Kalapos Éva: Éretté ​nyilvánítva

A blogturnéról



És a kis csapat előtt az élet... A végéhez ért a D.A.c. története, de előtte Flórának és barátainak komoly döntéseket kell hozniuk a jövőjükkel kapcsolatban. Egyetem vagy munka? Mennyit ér a szerelem és a barátság, mennyit a saját célok? Megoldható-e, hogy egyszerre legyen minden a miénk?

A varázslatos sorozat utolsó kötetéről a Blogturné Klub három bloggere mondja el a véleményét. A turné során a Menő Könyvek jóvoltából a regény 1 példányát meg is nyerhetitek.

Kapcsolódó bejegyzések:



Kiadó: Menő könyvek
Oldalszám: 280
ISBN: 9789634033509
Sorozat: D.A.C. 6.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Megrendelési link
… és a kis csapat előtt az élet …

A D.A.C. története a végéhez ér, de előtte még Flórának és barátainak komoly döntéseket
kell hozniuk a jövőjükkel kapcsolatban. Egyetem vagy munka? Mennyit ér a szerelem és a barátság, mennyit a saját célok? Megoldható-e, hogy egyszerre legyen minden a miénk?

Az idők változnak, egyvalami viszont soha: Flóra, Zsani, Ági, Ákos, Ginny, Dani és a többiek, a D.A.C. csapata vállvetve küzd az akadályok ellen, sok nevetéssel, sírással és rengeteg szeretettel.

Az első mondat:


"Azt hiszem, igazam volt."

Véleményem


Hű, hát ez is a végéhez érkezett! Be kell vallanom, furcsa érzés, míg így is, hogy bár szerettem a D.A.C. sorozatot, azért tudom, hogy nálam sokkal-sokkal keményebb rajongói is voltak. De azt hiszem, az ilyen gimis sorozatoknál mindig ez van, amikor a végére érünk: kicsit olyan, mintha mi magunk is ballagnánk. 

Mindenesetre ami biztos: aki az eddigi részeket szerette, nagy eséllyel ezt is fogja. A hatodik kötet szállítja, amit nagyjából megszokhattuk a sorozattól: egy jó nagy adag problémát, amivel a szereplőknek szembe kell nézniük, és egymásra számíthatnak abban, hogy átlépjék a határaikat. Viszont kifejezetten meglepő fordulat érkezik, ezúttal ugyanis  gondok mintha pont a D.A.C.-ot temetnék maguk alá. Mindenki annyira a maga kínjával van elfoglalva, hogy csendben rágja magát valamin, közben meg a D.A.C. mintha elrohanna mellettük... És ez igazából nagyon is valós probléma, minden gimis baráti körnek szembe kell néznie ezzel a kérdéssel: mi lesz a barátokkal a ballagás után? Amikor már nem lehet találkozni minden nap, amikor nem evidencia, hogy ugyanazokat a tanárokat szidjuk és ugyanolyan dolgozatok miatt aggódunk... Igaz, tapasztalatom szerint inkább az első egyetemi félév a húzós, nem is annyira a gimis utolsó. 

Emellett az írónő itt-ott mellékszálon is behoz egy-egy fontos kérdést, tényleg csak megvillantva, például egy új mellékszereplő, Milán személyében.

Összességében ezzel együtt is a két fő kérdéskör a továbbtanulási mizéria és a barátság megőrzésének kérdése marad. Jó választások egy ilyen problémaközpontú gimis sorozat lezárásához, hiszen sok szempontból a végzős év valóban erről szól. 

Viszont azért meg kell jegyeznem, nem voltam 100%-ig elégedett. A továbbtanulás kapcsán személyekre lebontva tetszettek a küzdelmek, különösen Ági és Ákos döntése volt érdekes kérdés, összességében viszont nagyjából minden szereplőnél sejthető volt, merre tovább. És leginkább az a kérdés került a középpontba, hogy álom vagy földhözragadtság? A szereplők kövessék az álmaikat, vagy döntsenek reálisan és olyan szakmát válasszanak, amiből "meg lehet élni". Persze ez egy fontos kérdés és sokakat nagyon érint ebben az időszakban, ráadásul az álmok követésének kérdése minden korosztály számára nyújt olyasmit, amivel tud azonosulni, azért kicsit hiányoltam a felvételi mizéria más jellegű problémáit. Ahogy én megéltem a magamét, és ahogy a D.A.C. sorozatot ismerem, a sokszínűség lehetett volna... nos, még szivárványosabb. Mert most nagyjából mindenkiét vissza lehetett vezetni ugyanarra a sablonra: álom vs. felnőtt realitás. Persze, színesítette a problémakört, hogy a szülők támogatják-e vagy nem, meg persze Ági és Ákos problémája, ami pont ezért szerintem a legérdekesebb volt közülük. De vannak itt még bőven problémás kérdések, amikre érdemes lett volna kitérni: például az, ha a legjobb iskola távol van, akarnak-e messze költözni? (Oké, mondjuk ez hellyel-közzel bejött Ginnynél, de kifejtve nem volt annyira, mint lehetett volna.) Vagy például egy olyan szereplő, akinek fogalma sincs, hova tovább. Ez például általános probléma sok mindenkinél, érdekes lett volna látni egy olyan szálat is, ahol valóban csak óriási kérdőjelek vannak, mert még azt sem tudja, mihez lenne igazán kedve.

A másik dolog, amit kicsit hiányoltam, a végzős év pozitív oldala volt, leginkább a könyv első felében. A végére azért szerencsére ott volt Johnny bá, meg a szerenád, de még így is sok mindent kihagytunk szerintem, amitől igazán végzős év a végzős év, és nagy eséllyel a legtöbb ember kedvenc éve a gimiben. Persze a D.A.C. mindig problémaközpontú sorozat volt, így érthető, hogy a fókusz a nehézségeken volt, de minden felvételi- és érettségipara közepette a végzős év buli. Sajnálom például, hogy kihagytuk a szalagavatóra gyakorlós táncórákat vagy például egy utolsó osztálykirándulást, ami meglepő módon még olyanokat is összeránt, akikről nem is gondolná az ember. A végzős évnek van valamiféle varázsa, sajnálom, hogy ebben a kötetben sokkal-sokkal nagyobb adagot kaptunk a stresszből, mint a buliból. Ami persze érthető a sorozat tematikája miatt, de még így is hiányérzetem maradt. Egyrészt a kihagyott lehetőségek, másrészt a rengeteg időbeli ugrás miatt.

Már az előző részben is tapasztaltam, hogy időnként nagyobbakat ugrunk időben, mint korábban tapasztaltam, és bizonyos időszakokat csak úgy átugrunk, vagy elrendezzük néhány mondatban. Persze a könyvek nyilván nagyon hosszúra nyúltak volna, ha minden napot végigélünk a szereplőkkel, de a két utolsó évben történnek olyan fontos dolgok, amik indokolnák a kifejtést.

Na de abbahagyom a nyafogást, térjünk vissza a jó dolgokra! Nagyon tetszett, hogy nem lett rózsaszín álom a lezárás, már legalábbis abban az értelemben, hogy nem valós drámából is kijutott, gondolok itt például arra, ami Zsani szálán történt. De az is szép megoldás volt, hogy nem mindenki felvételi álmai válhattak úgy valóra, mint ahogy egy happy endes befejezéstől elöljáróban elvárná az olvasó. De ez így reális. 

Szintén piros pontot érdemel az is, hogy visszatért a napló, amit az előző részekben hiányoltam kissé, de a lezárásra dukált a visszatérése. 

Viszont ha már a valós dráma szót emlegettem, muszáj megjegyeznem, hogy Flórától falra másztam ebben a részben. Értem én, hogy senki nem volt teljesen százas, Ginny és Zsani is idegesítőek voltak, de Flóra tényleg mindenbe bele akart szólni, túl élesen, bíráskodott a saját barátai fölött (ami egy pontig oké, azon túl már nem), de még ennél is nagyobb baj - mert ezt még betudtam annak, hogy jót akar -, hogy olyan helyeken stresszelt mondvacsinált okok miatt, amiknél már csak a szememet tudtam forgatni. Ennek betetőzése volt az, amit a végén kaptunk. És persze cuki jelenet volt, és mosolyogtam, na de Flóra, bakker! Szerintem ennyire még egyik részben sem másztam a falra tőle. 

Szóval összességében nem volt ez rossz könyv, egy utolsó utazás a D.A.C.-osokkal, vannak benne kifejezetten cuki jelenetek - Ági és Ákos mostanra határozott kedvenceimmé váltak -, és jó néhány tipikus lezárásos elemet is kaptunk - például Márk felbukkanását -, ezzel együtt azért maradtak bennem hiányjelek. 

AJÁNLOM


Deszy 📚 💕 📖 (@deszy_reads) által megosztott bejegyzés,


Nyereményjáték


Hát ez is megtörtént, véget ért a D.A.C. sorozat! Nosztalgiaképpen a mostani nyereményjáték során a sorozat előző köteteiből találtok egy idézetet. A feladatotok, hogy beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik részből idéztünk.

A Menő Könyvek jóvoltából 1 példányt sorsolunk ki a D.A.C. utolsó kötetéből.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.

Nekem még szükségem volt néhány pillanatra, mert a lépcső most kábé akkora kihívásnak tűnt, mint a Mount Everest, úgyhogy megkapaszkodtam a korlátban, és próbáltam legalább részben visszanyerni az erőmet.


a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


05.01. - Sorok Között
05.03. - Zakkant olvas
05.05. - Deszy könyvajánlója
Kalapos Éva: Éretté ​nyilvánítva {Értékelés + Nyereményjáték} Kalapos Éva: Éretté ​nyilvánítva {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 5/05/2017 Rating: 5

1 megjegyzés:

  1. Nekem is alapvetően tetszett, amit viszont nagyon hiányoltam-azon túl, amit említettél Te is: úgy éreztem az egész nem szól másról, mint a felvételi dolgokról. Hova, merre, ki támogatja, ki nem, mitől félnek...na de könyörgöm, az érettségi is ott van.Számomra egy hatalmas hiányjel van ebben a témában.Szinte csak említés szintjén esett szó a rengeteg elvárásról, a plusz órákról, az éjszakába nyúló magolásokról, az egész ezt megelőző paráról. Nem tudom, máshol hogy van, de annak idején nálunk ez sokkal meghatározóbbá tette a végzős évet, mint a felvételik. Ennek ellenére ajánlom az egész sorozatot, mert hihetetlen probléma központú, a részek alatt szinte minden problémát felvonultat, amivel ez a korosztály szembe kerülhet.

    VálaszTörlés

.

Üzemeltető: Blogger.