Kalapos Éva: D.A.C. 1. - Egy új élet

Kalapos Éva: D.A.C. 1. - Egy új élet

Kiadó: Manó könyvek
Oldalszám: 272
ISBN: 9786155385186

Unatkozol? Magányos vagy? Vagy csak egyszerűen úgy érzed, az életed egy irtó nagy káosz?
Így van ezzel a 16 éves Fellegi Flóra is, aki egy budapesti lakóparkban él elfoglalt apjával és idegesítő öccsével. Kevés barátja van, a pasizásban tapasztalatlan, egyedül a filmekért rajong mániákusan. Amikor azonban megismeri a kicsit fura, de nagyon vagány Zsanit, az élete fenekestül felfordul, és világossá válik az is, hogy idővel minden titokra fény derül…
Lépj be te is a D.A.C. világába, és éld át velünk a kalandokat! Barátság, szerelem, család, problémák és megoldások – D.A.C.!

Véleményem:

Ezt a könyvet még a Magyar Könyvek Viadalán nyertem, aminek rettentően örültem, mert már nagyon szerettem volna elolvasni, úgyhogy ennél jobb nyereményem nem is lehetett volna. Nagyon sokat hallottam már arról, hogy tabudöntögető, hogy szókimondó, és mivel nagyon szeretem a Szent Johanna Gimit, ez pedig egy magyar gimis sztori, kikerülni sem tudtam volna. 

Az értékelés spoilereket tartalmazhat! 

Fellegi Flóra gimibe jár, és nem igazán tud beilleszkedni. Vannak persze barátai, a szókimondó Ákos és a visszahúzódó Ági, de nem alkotnak igazi bandát. Aztán megjelenik az új osztálytárs, Zsani, ami mindent megváltoztat. Zsani szép és határozott, mindig tudja, mit kell mondania és tennie, mindig tudja, mit kell felvenni, és elég bátor és vagány ahhoz, hogy kirángassa Flórát a magányából. Zsani pedig nem csak Flóra szerelmi életét változtatja meg gyökeresen, de valahogy azt is eléri, hogy Ági elkezdjen kinyílni, Ákos pedig bevallja magának az érzéseit. És így szép lassan igazi bandává válnak, ahogyan arra Zsani vágyott. 

Közben persze ott van a két játszótéren megismert srác is, Márk és Gabe, illetve a szó minden értelmében különc Ginny is.

Tiniregényről lévén szó, megvannak azok a tipikus tiniszálak, amelyekre az ember számít. Az önbizalom-hiányos főhősnő, meg a gyönyörű, vagány csajszi, akit tátott szájjal lehet figyelni. A srác, akibe belezúgunk, de nyilván van valami, ami miatt nem jöhetnek össze. Megvan a "Kivel menjek a bálba?" probléma is, és persze haverok, haverok, haverok. 

Másrészről viszont tényleg nagyon bátor regény abban az értelemben, hogy az írónő sok olyasmit mert belefűzni a sztoriba, amiről nem könnyű nyíltan beszélni, miközben a tinilétnek részét képezi. Ilyenek például a felvilágosító órák és az önkielégítés témája. Vagy ott van a bulimia, a drogozás, a megfelelési kényszer... 

Főleg a drogozás megjelenését értékeltem nagyon, mert bár senki nem mer róla beszélni, legyünk őszinték! Ma már elég kevés az olyan srác, aki legalább egyszer nem próbálja ki a füves cigit, és sokan ennél durvább szereket is. Erről persze senki sem beszél, de én ismertem olyan srácot - még ha nem is túl közelről -, aki belehalt. Ő is egyszerű srác volt, egy vidéki gimiben, a haveri társaság füvezéssel kezdte, aztán mielőtt bárki észrevette volna, olyan súlyossá vált a dolog, hogy egyszer belőtte magát és öngyilkos lett. Már évek óta nem láttam, amikor ez történt, mégis tökéletesen emlékszem arra a napra, amikor megtudtam, mi történt. Felfoghatatlan. De mégis van ilyen, és igenis beszélni kell róla.

De a bulimia megjelenésének is örültem, mert félelmetes, milyen mintákat lát ma mindenki, nem csak a fiatalok. De egy tini életét különösen befolyásolni tudják a női magazinokban látott képek. Azt meg hiába fogja fel az ember ésszel, hogy ezek a színésznők, modellek nem csak kifejezetten szerencsés génekkel születtek, de profi stáb órákig dolgozott, hogy tökéletes legyen a hajuk, sminkjük, hogy tökéletesen rájuk igazítsák a ruhákat, aztán beállított körülmények között, jó fényekkel készítsenek róla egy fotósorozatot, amiből majd kiválasztják a legjobb képet, amit ezután még brutális retusálási procedúra követ. Hát igen, így lesznek ezek a nők ennyire tökéletesek. De ha az ember ezt látja, akkor akármit tud is ésszel, az érzelmeit, a megfelelni akarást nem tudja befolyásolni. És jönnek a fogyókúrák, a kényszeres fitnesszmánia. Ami amellett hogy frusztráló, egészségtelen is, és igen, súlyos esetben anorexiához és bulimiához vezethet.

Nekem ez tetszett a legjobban a könyvben, bár kíváncsian várom, hogy lehet-e tetézni a folytatásban. Nyilván a drogozásnak lesz még szerepe, nagyon megszerettem Gergőt, Flóra öccsét és nagyon szurkolok, hogy helyrebillenjen az élete. 

Bevallom őszintén, engem Zsani időnként idegesített, de kellett egy ilyen szereplő, úgyhogy nem bánom. Ginnyt szeretném többet látni, tudom, hogy nem egy iskolába járnak, de remélem, hogy a D.A.C. most lehetőséget ad majd rá, hogy többet szerepeljen. Ákosnak és Áginak nagyon drukkolok, bár elsőre nekem furcsa volt a párosuk, elég más a természetük. 

A D.A.C. megalapítása nagyon jó ötlet, és a naplókból olvasott sztorik alapján kíváncsian várom, hogy mibe keverednek majd a jövőben a főszereplőink. Lesz még itt kalamajka, legalábbis ebben reménykedem. 

És ha már kalamajka. Van nekünk egy kellemes kis függővégünk, hiszen megkaptuk a nyakunkba Halász Dánielt. Ha engem kérdeztek, kitalálható, hogy ki ő, legalábbis nekem van teóriám, bár nyilván részleteket nem tudok. Emlékeztek Flóra gondolataira arról, hogy tulajdonképpen ő már csókolózott, de arról inkább ne beszéljünk? Na ja, szerintem erről van itt szó, innentől kezdve pedig ez szerintem egy nagyon ütős befejezés. Olyasmi, ami miatt mindenképp nagyon várom a második részt.

Szerettem volna elkerülni az összehasonlítást, de sajnos képtelen vagyok, szóval... Szent Johanna. Ha a stílust nézem, akkor ez a könyv mindenképpen jobb, választékosabb. A komoly témákat sokkal jobban kezeli, az SzJG kevésbé foglalkozik ilyesmikkel, ott ennél "ártatlanabbak" a szereplők. Viszont az SzJG-n sokkal többet nevettem, szóval humorban nálam magasan az SzJG nyert. 

Összességében nagyon tetszett a könyv, örültem, hogy nem leplezte el a komolyabb gondokat, de azért meg tudott maradni tinisztorinak, és nem kezdtek el úgy beszélni a szereplők, mintha negyven évesek lennének. (Bár nekem az angol beszéd néha kicsit sok volt benne. Nem azért, mert nem értettem, egyszerűen csak furcsa volt.) Imádtam Ági könyvmolyságát meg azt, hogy Flóra mennyire szereti a filmeket. És különösen tetszett a könyv végén található ki D.A.C.ológia, mindenkiről megtudhattunk egy kicsit többet és néhány apróságot a folytatásról is, olyan volt, mint a sorozatok végén a "Következő rész tartalmából". Lesz még itt miért izgulni...

NAGYON AJÁNLOM