Breaking News

Rick Riordan: A ​vörös piramis {Értékelés + Nyereményjáték}

Rick Riordan: A ​vörös piramis

A blogturnéról




Rick Riordan, aki fiatalok millióival szerettette meg a görög mitológiát, visszatér, és ezúttal az egyiptomi mitológia kacskaringós ösvényein vezet minket végig új, izgalmas sorozatában. A Kane krónikák első részét a Blogturné Klub sem hagyhatta ki, így október 30-tól három állomásos turnéra indulunk a szarkofágok, múmiák és piramisok világába. Izgalmas utazás lesz, tarts velünk Te is!

Eredeti cím: The Red Pyramid
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 536
Fordító: Kamper Gergely
ISBN: 9789633998687
Sorozat: A Kane krónikák 1.
Kezelhető-e standalone-ként?
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,06)
Megrendelési link
Anyjuk halála óta Carter és Sadie szinte idegenek egymásnak. Sadie a nagyszüleivel élt
Londonban, a bátyja pedig beutazta a világot apjukkal, a zseniális egyiptológussal.

Egy éjjel dr. Kane „kísérletezni” viszi a testvéreket a British Museumba, hátha helyre tudja hozni a család dolgait. Terve azonban félresikerül. A világra szabadítja Széthet, az egyiptomi istent, aki fogságba ejti őt, a gyerekeknek pedig menekülniük kell, hogy egyáltalán életben maradhassanak.

Sadie és Carter nemsokára megtapasztalják, milyen az, amikor az egyiptomi istenek ébredezni kezdenek. Ráadásul Széth – mind közül a legrosszabb – kipécézte magának a Kane családot. Hogy megállítsák, a testvérek életveszélyes kalandra indulnak a világ körül, melynek során sötét titkokra derül fény.

Vajon hogyan boldogul a testvérpár az egyiptomi istenek és mágusok között? És milyen szálak fűzik őket a fáraók kora óta létező titkos rendhez?

Az első mondat:


"Csak pár óránk van, úgyhogy nagyon figyelj!"

Véleményem


Már szerettem a Percy Jackson sorozatot, amikor kiderült, hogy érkezik egy hasonló, mitológián alapuló sorozata, csak ezúttal az egyiptomi istenekkel. Naná, hogy izgatott lettem. Én is átestem életemnek azon a fázisán, amikor egyiptológus akartam lenni, és a sztoriból azt sem hagyhatom ki, hogy egy időben akkora Múmia rajongó voltam, hogy minden nap megnéztem a filmet, amint hazaértem a suliból. Nem viccelek: minden egyes nap. (És nem Brandon Fraser miatt. Na jó... nem CSAK Brandon Fraser miatt. :D)

Szóval lényeg a lényeg, nagyon kíváncsi voltam. És szerencsére nem is kellett csalódnom, bár azért a Percy Jackson első körben jobban beszippantott, ha nagyon-nagyon hasonlítgatni akarunk. Na de ne akarjunk, kezdjük ezzel a sztorival. 

Ha őszinték akarunk lenni, és nagyon-nagyon keresgélünk, azért lehet hasonló elemeket találni ebben a könyvben, mint a Percyben. Például a kezdésről is rögtön az első Percy könyv jutott eszembe: ha nem is figyelmeztetnek, hogy inkább ne akard tudni, ha félisten vagy, itt hasonló módon szólnak ki a főszereplők egy bizonyos kóddal kapcsolatban. Ez meg nem csak figyelemfelkeltő, de feldobják a labdát is: mi a fene a kód, milyen körülmények közt lesz rá szükség, és egyébként is, mi van???

Egyébként az egész könyv rejtélyek sorozatából áll, ez valójában csak egy a sok közül. Vannak nagyobbak, vannak kisebbek, mindenesetre pörögnek az események, egyik kihívásból megyünk a másikba. Egy ponton már kicsit soknak is éreztem a rengeteg próbatételt, furcsa volt, hogy folyamatosan próbákon és teszteken kellett átesnie a szereplőknek. (Egyébként ez megint csak hasonlított kicsit a Percy könyvekre, de ott valahogy természetesebbnek éreztem a dolgot.) Valahogy nem éreztem olyan természetesnek a dolgok folyását, mint a Percyben. Lehet, hogy ez azért is van, mert Riordan a görög mitológiában otthonosabban mozog, és ez még új terep volt neki, mindenesetre egyelőre ezt éreztem - persze arra számítok, ez minden résszel egyre jobb lett. 

Ami viszont a legjobban tetszett: a főhőseink. Az, hogy két főszereplőnk és két nézőpontkarakterünk van, egy fiú és egy lány, akik ráadásul testvérek, zseniális ötlet. Ráadásul Sadie és Carter nem csak felváltva mesélik el a történetet, hanem az egyes narrációk kapcsolódnak is egymáshoz. Ezzel pedig tényleg olyan érzése van az embernek, hogy leült két testvér elmesélni, mi történt. Közbeszólnak a másik mesélése alatt, a saját szemszögükben kiegészítik, amit a másik mondott és megjegyzéseket tesznek egymásra. Ennél jobban nem is lehetett volna bemutatni, milyenek a tesók, főleg a húgok és bátyusok - legalábbis szerintem, mert bátyám nincs, csak két nővérem. 



A mellékszereplőkre se lehet igazán nagy panasz, bár a főgonosz kiléte számomra túlságosan is nyilvánvaló volt, de egye-fene - végül is adott, ki lehet főgonosz, ha a mitológiát magát tekintjük. Amiben most is nagyon jó volt Riordan, hogy a legváratlanabb szereplőkből alkotott fontos szereplőket. Így lett konkrétan hű társa a főszereplőknek egy pávián és egy macska. Nem, nem viccelek. És akkor még nem is említettem a Zsemlegombóc nevű szobrot, amit időnként felébresztenek, hogy morgolódjon egy sort. 

Á, és még valami: soha az életben nem gondoltam, hogy én valaha ennyire fogom imádni Anubist, de most komolyan! Hogy a fenében lehet egy sakálfejű istent ennyire shippelni? Mondjuk... a halál mindig is érdekes karakter volt, ez most sincs másként. 

A másik dolog, amit még kiemelnék: imádtam az egy-egy elejtett megjegyzést, amivel gyakorlatilag azt közölte a szerző, hogy ez ugyanaz a világ, amiben a Percy Jackson is játszódik. Tehát nem úgy kell elképzelni ezeket a sorozatokat, mint különálló egészeket, hanem olyannak, mint amilyen a mi világunk is: a mitológiák összeérnek. Ez persze felvet kérdéseket, amik bonyolítják a helyzetet - pl. ugyannak a dolognak van egyiptomi és görög istene is, és akkor hogy is van ez? -, de ezzel együtt számtalan lehetőséget is megnyit, például cross-overekre. Hogy lesz-e ilyen bármelyik sorozatban, egyelőre nem tudom, de az, hogy lehetséges, már nagyon jó. 

Összességében nem mondom, hogy óriási szerelem volt a könyv, de határozottan jól szórakoztam. Izgalmas volt, informatív, rájöttem, mennyit felejtettem a régi törik órák óta Egyiptomról, jó volt felidézni kicsit. Kíváncsi vagyok, hogyan tovább, mert sok lehetőség van még ebben a sztoriban, és a szereplőkben is. 

NAGYON AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!


http://konyvmolykepzo.hu/reszlet/7432_voros_piramis-20161012_113722.pdf?ap_id=Deszy


Blogturné extra - Könyvelőzetes





Többet a Rosette-i kőről


A könyv egy jelenete a British Museumban játszódik, és fontos szerephez jut a Rosette-i kő. Erről lehet érdekes dolgokat olvasni és hallgatni a British Museum virtuális oldalán ITT



Nyereményjáték


Nyereményjátékunk ezúttal nem lesz túl nehéz, feltével, ha Te is az egyiptomi mitológia szerelmese vagy. Minden állomáson találsz egy képet, valamelyik egyiptomi istenség modern ábrázolását, és semmi más dolgod nincs, mint megírni nekünk a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, ki ő.
Ha ügyes vagy, megnyerheted a könyv egy példányát!

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.



a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


10.30 Sorok között blog
11.01 Deszy könyvajánlója
11.03 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések