Sabrina Jeffries: Mire ​vágyik egy herceg? {Értékelés + Nyereményjáték}

Sabrina Jeffries: Mire ​vágyik egy herceg?

A blogturnéról




A General Press jóvoltából megjelent Sabrina Jeffries legújabb regénye Mire vágyik egy herceg? címmel.
Maxmillian Cale igencsak furcsa üzenetet kap, mely szerint halottnak hitt testvére életben van. Minden szál a Manton Nyomozóiroda felé vezet, ahol nem talál mást, csak Lisettet, ezért a lány segítségére szorul. Vajon tényleg él a testvére? Lisette csakugyan segítségére lehet?
A turné állomásain még többet megtudhattok a könyvről és meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott három példány egyikét.

Eredeti cím: What the Duke Desires
Kiadó: General Press
Oldalszám: 328
Fordító: Hajnal Gabriella
ISBN: 9789634520139
Sorozat: A herceg emberei 1.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: E/3
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: -
Moly link
Goodreads link (4,02)
Megrendelési link
Egy ​nap váratlan látogató kopogtat a Manton Nyomozóiroda ajtaján. Az igencsak dühös
herceg, Maximilian Cale magyarázatot követelve kér bebocsátást. Azt állítja ugyanis, hogy az irodavezető testvére orvul rászedte őt, és nem átallotta azt hazudni, hogy az ő halottnak hitt bátyja él. A helyszínen azonban csak az igézően szép Lisette-et találja, az őt becsapó férfi húgát, aki hiába próbál magyarázattal szolgálni. Cale szentül hiszi, hogy a testvérek összejátszanak ellene, a nő azonban váltig állítja, hogy mind ő, mind a fivére ártatlan. Lisette végül meggyőzi Maximiliant, hogy együtt próbálják meg kideríteni, hová tűnhetett a bátyja, és hogy valóban él-e a herceg testvére. Azért, hogy a nő tisztességén folt ne essen, kénytelenek inkognitóban, férjként és feleségként útra kelni. Ahogy úti céljuk, Párizs felé tartanak, a kényszer szülte helyzet megannyi izgalmat tartogat számukra, a legnagyobb kihívás elé mégis tulajdon szívük állítja őket. Vajon hihetnek az érzéseiknek, és teret engedhetnek a vágyaiknak, vagy az egész nem több egy hirtelen fellángolásnál?

Sabrina Jeffries új sorozatának, A herceg embereinek első kötetében sem izgalmakból, sem szenvedélyből, sem pedig humorból nincs hiány. Igazi ínyencfalat a romantikus regények kedvelőinek.

Az első mondat:


"- Sacre Blue, te lány, hagyd már abba a fel-alá járkálást, és ülj le végre reggelizni, mielőtt teljesen elszédülök tőled!"

Véleményem


Ó, hát ez nagyon aranyos volt! Az a fajta történelmi romantikus, ami miatt szeretem ezt a zsánert.

Kezdjük az elején! Adott nekünk egy meglehetősen fájdalmas prológus, ami kellőképp szíven üti az embert. Persze a történelmi romantikusok esetében gyakran előfordul ilyen felvezető, de ilyen erős prológussal ritkán találkozom. Nyilván minden esetben felvezetőnek szánja őket a szerző, de általában valahogy a romantikus szálhoz szoktak kapcsolódni. Itt sokkal korábbra megyünk vissza az időben, és amit kapunk, cseppet sem romantikus, sőt... Viszont rögtön felvezeti, hogy romantika ide vagy oda, azért itt az élet keményebb oldalára is számíthatunk, a főhősnőnk pedig nem egy jólnevelt úrihölgy lesz. És ahogy az sejthető már a prológusból, sok nehézséggel kell szembenéznie. 

A regény elején kapunk egy családfát is, bevallom őszintén, ennek rendeltetését kevéssé értettem, és utólag se nagyon értem. Mármint... elég jól értelmezhető enélkül is sztori, már a prológusban teljesen jól felgöngyölíthetőek a családi kötelékek - mármint ennek a családnak a tekintetében -, ahhoz pedig elég kicsi, hogy a sorozat okán érdemes legyen nézegetni. (Mondok példát: a Bridgerton család esetében a családfa érdekes, mert jó sok a gyerek, és még azt is nehéz követni néha, hogy a gyerekek korban hogyan követték egymást. Vagy indokolhatná a családfát a több generációs történet, amikor is több sorozat összefügg - de itt ezt sem érzékelem.) Egy szó mint száz... van családfa, persze ártani senkinek sem árt, túl sok értelmét viszont ebben a részben, ebben a formában még nem láttam. (Ha esetleg azért van, mert a következő kötetekben a családfa tovább bővül, itt pedig úgymond a hagyományát teremtik meg, az persze mindjárt más. Majd meglátjuk a folytatásban.)



Na de térjünk rá a történetre! Adott nekünk egy fattyú hősnő - sajnos ennél egyértelműbben nem tudom megfogalmazni, még ha a szó rettenetes is -, illetve annak testvérei: féltestvére, apjuk örököse, aki kisemmizte őket és mindent megtenne, hogy ártson nekik. Fiatalabb féltestvére, aki a szívén viseli a sorsukat, és akinek nyomozóirodája van Londonban, ahol Lisette is dolgozik. És édestestvére, aki nem teheti Anglia földjére a lábát, mert az előbb említett legidősebb testvér körözteti, és felakasztatná egy korábbi sérelem miatt. Dom, a nyomozóiroda vezetője elutazik, így Lisette kénytelen úrrá lenni a helyzeten, amikor is Lyons hercege a száműzött fivért, Tristant súlyos vádakkal illeti. A herceg bátyját még kis korában elrabolták, majd egy tűzvészben életét vesztette, mielőtt megtalálták volna. Ám Tristan azt állítja, a testvére nagyon is életben van. Lisette és Max - a herceg - együtt próbálják kideríteni, mi történhetett. Ehhez pedig kell egy közös út, egy eljátszott házasság és sok-sok vicces-romantikus pillanat. 

Azt kell mondanom, ebben a regényben nagyjából minden szereplő a helyén volt. Ha nem lett volna George, a másik testvér, azt mondtam volna, mindenkit szerettem. Lisette és Max tökéletes párost nyújtanak - vannak édes-kedves pillanataik éppúgy, mint csipkelődések és szópárbajok, amiket imádok az ilyen történetekben. Emellett külön-külön is érdekes a történetük és megállják a helyüket, ami különösen a hősnő szempontjából kiemelendő. Lisette nem várja, hogy a szájába repüljön a sültgalamb. Nem egy naiv, álmodozó leányzó, ha valamit akar, tesz érte. 

Ami a szerelmi szálat illeti, egyébként kifejezetten tetszett, hogy Lisette és Max ide-oda dobálták a labdát egymás között. Viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált számukra is, hogy egymásnak vannak teremtve, így egymás hosszas kerülgetése kimaradt. Amennyi volt, az így volt tökéletes. Cserébe viszont a házasság labdáját dobálgatták ide-oda, kifejezetten vicces volt követni, hogy most épp ki az, aki akarja és ki az, aki nem, és milyen válogatott okokat tudnak még találni arra, miért nem történhet meg. 

De nem csak rájuk gondolok, hanem a mellékszereplőkre is. Persze nem sokat kapunk Domból és és Tristanból, hiszen viszonylag keveset szerepelnek, azok a részek pont elegendőek ahhoz, hogy érdekelni kezdjen a történetük. Különösen tetszett a lazán bedobott szál Dommal kapcsolatban, ami talán még egy oldal sem volt összességében, de annyi szikra és kérdőjel pattog a szereplők között, hogy alig várom, hogy olvashassam a szál kibontását. Nem volt erőltetett az előkészítés, tökéletesen beleillett a cselekménybe, mégis rettentően felpiszkálta a kíváncsiságom. A testvérek mellett pedig muszáj még kiemelnem a színész-komornyikot. Alig szerepelt, de amikor mégis, aranyat ért! 

Adott volt nekünk tehát egy sor érdekes szereplő, érdekes háttértörténetek. Milyen volt a cselekmény? Kifejezetten szórakoztató. Nem mondom, hogy világot váltott, és hogy nem akadtak kiszámítható pontjai, de nem tudom, mekkora zseninek kell lennie valakinek ahhoz, hogy olyan történelmi romantikust írjon, amiben nincsenek ilyenek. Szerencsére emellett akadtak meglepetések is, például a nyomozós szálat 100%-ban nem sikerült kitalálnom, még ha kellő információt is csepegtetett el a szerző ahhoz, hogy legalább egy részére magunktól is rájöjjünk. 

A szerző a kor szokásait is ügyesen használta fel a cselekmény kitalálásához, különösen tetszett ehhez kapcsolódóan a regény végén a szerzői utószó, ahol ezeket kicsit bővebben is elmagyarázza. (Nem akarok poént lelőni, nem megyek bele bővebben.) Meglepődtem rajta, hogy Vidocq alakja nem kitalált - illetve nyilván részben, kellő írói szabadsággal fűszerezve -, érdekes figura lehetett, a könyvben pedig kifejezetten megkedveltem ezt a cinkos atyaiságát. 

Összességében nagyon tetszett ez a könyv, alig várom, hogy a többiek köteteit is olvashassam, különösen Dom fél oldala csigázott most fel.

NAGYON AJÁNLOM 

Nyereményjáték


A történet középpontjában a Manton Nyomozóiroda és a herceg áll. Mi lehetne könnyebb, mint olyan könyvet keresni, aminek középpontjában egy herceg vagy egy nyomozó áll? Minden állomáson idéztet találtok, szereplők neveit persze kihagytuk, a könyv címén felül azt kell megírnotok a főszereplő herceg vagy nyomozó. Mivel sok könyv játszhatna, kivételesen leszűkítjük a kört a General Press kiadványaira. Játékra fel!

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

„Méltóság, erény, kellem és megfelelő viselkedés” – szavalta Mrs. _____ újra és újra, mint egy gyermekmondókát. … 
_____ rögvest így kontrázott: 
– Gyengeség, hiúság, képtelenség és … tökkelütöttség!”

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


07.04 Angelika blogja
07.05 Kelly & Lupi olvas
07.06 Deszy könyvajánlója
07.07 Olvasónapló
07.08 Dreamworld
07.09 Kristina blogja
07.10 Insane Life
Sabrina Jeffries: Mire ​vágyik egy herceg? {Értékelés + Nyereményjáték} Sabrina Jeffries: Mire ​vágyik egy herceg? {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 7/07/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.