Interjú Holly Black-kel A kegyetlen herceg kapcsán

Még A kegyetlen herceg blogturnéja idején összeszedtünk a Blogturné Klub tagjaival néhány kérdést Holly Blackhez. A válaszok kicsit késtek, így sajnos nem tudtuk közzétenni a turné idején, így akkor más extra állomás helyettesítette.

Most viszont megérkeztek a válaszok, és ahogy ígértem, utólag természetesen közzéteszem az interjút.

Szerkesztő és közreműködő a szerepjátékos kultúra magazinjában, a d8-ban 1996-ban. Segített ez bármilyen módon abban, hogy íróvá válj?

A magazin szerkesztése által találkoztam Tony DiTerlizzivel, aki nem csak nagyszerű inspirációt jelentett nekem, amikor eladta az első gyerekkönyvét, de aztán ő lett a társszerzője a Spiderwick Krónikáknak is. És a magazin jóvoltából találkoztam Steve Bermannal, az első kritikai partneremmel, akinek óriási szerepe volt a Tithe befejezésében.

Mi a fontosabb a számodra: hogy valami újat és egyedit írj vagy olyasmit, amit az olvasók akarnak?

Tetszik ez a kérdés, mert úgy érzem, néha elég nagy a feszültség a kettő között. Azt hiszem, amire én vágyom az az, hogy valami olyat teremtsek, amit én mint olvasó, a legjobb ismerek és akarok. És másodszor szeretnék valamit hozzáadni a fantasyt övező állandó beszélgetéseknek, ami persze azt is jelenti, hogy valami újat hozok be vagy perspektívában vagy kivitelezésben.

A kegyetlen herceg nem az első tündérekről szóló regényed. Miért szereted ennyire a tündérvilágot?

Imádom, hogy a tündérek nem egyszerűen csak azok, hanem van egy egész ökoszisztémájuk - nixik, pixik, szellemek, trollok, ogrék, tündék stb. És imádom, hogy míg a tündérek úgy néznek ki, mint mi, mégis mások. A legtöbb természetfeletti lény emberektől származik. A zombik emberek voltak. A vérfarkasok és az alakváltók néha emberek. De a tündérek mindig mások, más morális elvekkel, tabukkal, képességekkel és gyengeségekkel. Ez mindig foglalkoztatott és még mindig foglalkoztat.

Mik a kedvenc hiedelmeid/meséid/legendáid?

Imádom Tam Lin balladát. Szeretem az elcserélt történeteket is, amikhez különböző módokon mindig visszatérek a műveimben. Szeretem az átváltozós történeteket, így ezért a kedvenc tündérmesém A fehér macska.

Ezt a könyvet Cassandra Clare-nek szentelted, mert végre sikerült átcsábítanod a tündérek világába. Azoknak, akik az Árnyvilág rajongói, de még nem olvasták A kegyetlen herceget: miben hasonlít és miben más a két tündérvilág?

Habár Cassie könyveiben nagyon régóta vannak tündérek, mindig panaszkodott miattuk - a rímekről, arról, ahogy beszélnek meg mindenféléről. De a Gonosz fortélyokkal muszáj volt sokat írnia ilyesmikről, és nagyon élveztem azt látni, hogyan teremti meg Tündérfölde saját verzióját - és szereti meg rögtön. Plusz odavagyok Markért, Gwynért, Helenért és Kieranért.

És hogy mennyire hasonlóak? Azt hiszem, mindkettő a folklórból építkezik, így hasonló íze van mindkettőnek, bár az ő Tündérfölde viccesebb, mint az enyém.

Mi jelentette az első szikrát A kegyetlen herceg megalkotásához? Az egyik szereplő vagy esetleg a történet bizonyos része talált rád először?

Az ötlet szikrája valójában maga a prológus - hogy valakit a szülei gyilkosa nevel fel.

Ebben a történetben senki sem 100%-osan jó vagy gonosz. Mindenkinek van sötét oldala, még a hősnőnek is. Véleményem szerint ez elég ritka a YA fantasyben. Sokkal nehezebb lehet így írni, hiszen az olvasók szeretik teljes szívvel szeretni a hősöket és utálni a főgonoszokat. Egyetértesz ezzel? Nehezebb ilyen szereplőkről írni?

Számomra egyszerűbb olyan szereplőkről írni, akik valódi embereknek hatnak, és úgy hiszem, minden valódi embernek vannak hibái, követ el hibákat és igazából szörnyű dolgokat időnként.

Te, személy szerint melyik herceget vagy hercegnőt választanád a trónra? 

Elowyn hercegnőt. Szerintem nagyszerű királynő lett volna. De szerintem Dain olyan ambíciózus és könyörtelen volt, hogy ő inkább kimaradt ebből, és meg sem próbálta megszerezni a trónt. Habár, még az is lehet, hogy így lesz.

Csiröge-kör, Pacsirta-kör vagy Sólyom-kör? Te melyikbe tartoznál?

Pacsirta. Imádom a művészetet. :)

Melyik jelenetet volt a legnehezebb megírni?

Szerintem a legnehezebbek azok a jelenetek voltak, amik az iskolában játszódtak, ahol mindenkinek megvannak a maga vágyai, gondolatai és érzései, amiket nagyon nem akartak felfedni a többiek előtt.

Láttál olyan fanartot vagy bármilyen alkotást, ami úgy néz ki, ahogy Jude-ot és Cardant elképzelted? 

Annyi nagyszerű fanart készült. Hogy kiemeljek néhány művészt: PhantomRin, Mélanie Bourgeois, Arzzz, Iryna Khymych gyönyörű alkotásokat készítettek, amiknél éreztem az ismerősség szikráját.

Van olyan szerző, akivel szeretnél beszélgetni?

Imádnék beszélgetni Anne Rice-szal. Imádtam a könyveit, amikor felnőttem, és szeretném hallani, ő hogy áll az íráshoz. 

Tündérgyerek az emberi világban vagy embergyerek a tündérvilágban? Melyiket választanád magadnak?

Inkább tündérgyerek lennék az emberek között. Talán zavaros lenne, de sokkal kevésbé nehéz. Plusz lenne mágiám és örökké élnék.

Köszönjük az interjút!