Beszélgessünk kicsit az irodalmi díjakról!

Korábban már írtam nektek bejegyzést arról, miért kezelem fenntartásokkal a mindenféle bestseller listákat, amiket itthon megosztanak.

Van azonban még egy ennél is problémásabb téma, hogy úgy mondjam, egy igazi méhkas: az irodalmi díjak. 

Még véletlenül sem szeretném azt állítani, hogy teljes, mindent átfogó képem van az egyes irodalmi díjak hátteréről és lebonyolításáról, már csak azért sem, mert sok esetben nem is lehet. Sok a változás, sok az átláthatósági probléma, és gyakorlatilag bárki dönthet úgy, hogy díjat indít - és ha kellő mértékben tolja a marketingjét, jól hangzó nevet talál neki, esetleg még egy kis pénzmagot is beletol, könnyen szerezhet vele nagy elérést.

A probléma pedig rögtön kettős. Vannak a régi, bejáratott díjak, de a botrányokat, vitákat sokszor ezek sem nélkülözik. Vagy az is lehet, hogy évek múltán végül meg is szűnnek - gondoljunk csak az Aranykönyvre, vagy az idei évben elmaradt Libri Irodalmi díjra.

Aztán ott van a másik kör, a hirtelen előbukkanó versenyek és az akár évek óta létező, alulról szerveződő díjak.

A hétvégén már megosztottam egy bejegyzést Facebookon, az Így neveld a regényedet oldal gyűjtötte össze, az egyes díjak milyen tulajdonosi körhöz, könyvkereskedőhöz-kiadóhoz kapcsolódnak. Ez az, érdemes átböngészni:

A tulajdonosi körrel együtt érdemes megvizsgálni a miérteket is. Hiszen nyilván van valami oka annak, ha valaki díjat szervez, nagyon ritka az, hogy tényleg csak a szívjóság vezesse a szervezőket, gyakoribb, hogy a háttérben azért van valamilyen mögöttes ok, és minimum win-win a szituáció a szervezők, az olvasók és a jelöltek szempontjából. (Tisztelet a kivételnek.)

Lehetséges, hogy az ok egyszerűen csak a figyelemfelhívás, az ország legnagyobb könyvterjesztője például megengedheti magának, hogy felkaroljon díjakat amolyan CSR tevékenységként és hogy minél többet forogjon a neve. 

De gyanús lehet például - megtörtént eset a közelmúltból, neveket nem említek, de aki látta, talán emlékszik rá -, ha valamiféle regisztrációt kérnek a szavazáshoz, vagy azonnal fel is hívják a potenciális szavazó figyelmét, hogy mindenképp iratkozzon fel a hírlevélre, hogy tudja, mi lett az eredmény. Ilyen esetekben egyértelműen a címlista bővítése a fő cél, és nem kell meglepődnünk, ha hirtelen a díj tulajdonosától majd mindenféle hírleveleket, direkt marketing e-maileket kapunk. 

Kiadói szerveződés esetén szintén érdemes megvizsgálni, a kiadónak fűződik-e egyéb érdeke ahhoz, hogy a saját szerzői előnybe kerüljenek. Nem kell ehhez csalást kiáltani! Bőven elég, ha a közönségszavazások a megfelelő csoportokat, a megfelelő köröket, a megfelelő szerzőket aktivizálják - igencsak torz eredmények tudnak születni, ha a díjak csak egy kis kört érnek el, mások nem osztják meg, nem veszik komolyan, nem játsszák a klasszikus lájk-és szavazatgyűjtögetős játékot. És így történhet meg, hogy ismeretlen szerzők vezetnek és nyernek meg kategóriákat, az országosan ismert és elismert szerzők előtt. 

Ennek kapcsán érdekes lehet a díj technikai háttere is. Erre persze sok esetben nem látunk rá, de akkor is érdemes végiggondolni, hogy a használt szavazási módszerek mennyire adnak például lehetőséget visszaélésekre. Ha többféle módon lehet szavazatot gyűjteni, szűrik-e valamilyen formában a dupla szavazatokat? Minden nap lehet szavazni vagy csak egyszer? Lehetséges-e egyszerűen elérni, hogy többször tudjon szavazni az ember? Például Facebook szavazás esetén könnyű visszaélni kamuprofilokkal. Google Űrlapos szavazások esetén kamu e-mail címekkel. 

Végül pedig érdemes nyitott szemmel járni. Találkozol-e lájkgyűjtögetős csoportokban szavazáskérésekkel? (Kis szerzők esetében ez lehet szempont, nagy szerzők általában nem foglalkoznak ilyesmikkel - mindenesetre komoly torzításokhoz vezethet.) Találkozol-e például Facebook, Moly vagy egyéb fizetett hirdetésekkel egyes szerzőktől? Érdemes tájékozódni akár a szerzők oldalain is - nagy eséllyel nekik nagyobb rálátásuk lehet ezekre a díjakra, könnyen lehet, hogy bizonyos díjak esetében szerzők kérik, hogy ne kapjanak jelölést vagy díjat.

Díjak jönnek és mennek. Egyes díjak tovább kitartanak, mások csak feltűnnek és eltűnnek. De én mindenkit szeretnék arra biztatni: Legyetek körültekintőek! 

Nézzétek meg a díjak hátterét, böngésszétek végig, hány ismerős írói névvel és/vagy könyvcímmel találkoztok a listán. Ha valamit nagyon nem éreztek reálisnak, esélyes, hogy a probléma nem a ti gépezetekben van. Minimum kérdéses, ha országosan ismert szerzőket vernek kenterbe olyanok, akiknek alig van értékelésük Molyon. (Nem állítom, hogy ettől nem lehet jó a könyv, de közönségszavazás esetén ez minimum gyanús.)

Ha valaminél adatokat kérnek tőletek jelölésnél, mérlegeljétek, megéri-e nektek a szavazás azt, hogy utána bekerüljetek valakinek a rendszerébe. Ha megláttok valamilyen díjat egy szerző neve mellett, gondoljátok át, van-e annak a díjnak jelentősége vagy nincs.