Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet


Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet


A blogturnéról

Rebecca Donovan nagysikerű Breath sorozatának első része október 1-én jelenik meg magyarul Elakadó lélegzet címmel a Maxim Kiadó gondozásában. A Blogturné Klub 10 bloggere szeptember 21-től szeptember 30-ig minden nap egy-egy ajánlóval vár benneteket, valamint a történethez kapcsolódó extrákkal és nyereményjátékkal.
A turné végén 3 példányt sorsolunk ki a Maxim Kiadó jóvoltából, Emma Thomas és Evan Mathews lélegzetelállító történetéből. A bejegyzések végén található Rafflecopter doboz kitöltésével szállhattok versenybe a könyvért.


A könyvről

A történetről:
Emma jó tanuló. Nincs szüksége senkire és semmire, tökéletesen jól érzi magát egyedül is. Áthatolhatatlan burkot húzott maga köré, hogy kizárja a világot, mert csak egy cél hajtja előre: hogy végre elmehessen az egyetemre, és ott hagyhassa maga mögött a nagybátyját és leginkább annak feleségét, akiknél él. Egy embert enged csak közel magához, a legjobb barátnőjét, Sarát, aki mindig ott van mellette, jóban és rosszban.
Egy nap azonban új diák érkezik az iskolába, Evan, és őt nem is olyan könnyű eltaszítania magától. Egyrészt mert Evan kitartóbb, mint bárki, másrészt mert talán ezúttal Emma is azt akarja, hogy valaki áthatoljon a burkon.
De Emma életét nem lehet egyik napról a másikra kicserélni. Vajon mikor jön el az a pillanat, amikor úgy dönt, elég volt. Egyáltalán eljön-e valaha?


A véleményem:
Ezt a történetet két részre bontanám. Egyrészt egy nagyon kedves és édes szerelmi történet. Láthatjuk, hogyan nyílik meg apránként Emma és hogyan szeret bele a kitartó, szeretettel teli Evanbe. Az első szerelem kibontakozását követhetjük, és ott vannak a kiegészítő elemek: egy másik pasi, aki be akar kavarni, a legjobb barátnő, aki a rossz napjaidon is elrángat a buliba és persze az elmaradhatatlan iskolai klikkek. Ezek alapján ez lehetne egy teljesen átlagos, klisékkel teli történet is, de nem az.

Mert ott van az a bizonyos másik rész: a családon belüli erőszak témája. Emma ugyanis nem véletlenül menekül és zárkózik be. Caroline, a nagybátyja felesége rendszeresen megveri, sokszor nem is kicsit. Emma pedig csak tűr és tűr. És bizony, nagyon úgy tűnik, hogy nincs számára kiút. Nincsenek ott neki a szülei, akire támaszkodnia kellene, ahhoz pedig a törvény szerint még túl fiatal, hogy a saját lábára álljon. 

Ez a két szál elképesztő szépen fonódik össze ebben a történetben. Egyrészt ott a szívet dobogtató szerelmi szál, másrészt végig érezzük a fájdalmat, együtt félünk Emmával, hogy most vajon mi várja otthon és mikor fogják hátba támadni egy baseball ütővel. Félelmetes átélni vele ezt az egészet, és az ember agya végig pörög, hogy nem lehet igaz, hogy nincs más út. És hogy milyen borzasztó a gondolat, hogy ilyen tényleg létezik, és vajon hányan élnek ilyen körülmények között nap mint nap. Ez egy olyan probléma, amivel sajnos együtt kell élnünk, és sokszor fogalmunk sincs róla, hogy egy-egy ismerősünket bántalmazzák otthon. Mint ahogy egyébként Emmáról sem sejti senki. 

Na, ennél mélyebben nem akarok belemenni a témába, ha valaki elolvassa ezt a könyvet, lelkiekben megtapasztalhatja. 

Akkor néhány szót a szereplőkről. Bár nagyon sajnáltam Emmát, néha azért benyúltam volna a könyvbe, és elmondtam volna neki, hogy kezdjen már valamit, és ne hagyja ilyen magától értetődően, hogy bántsák. Mert igenis küzdenie kellett volna, és megpróbálni tenni ellene. Az viszont nagyon tetszett, ahogy látjuk, hogyan nyílik meg és hogyan döbben rá erre szép lassan ő maga is. Lehet, hogy kissé későn, de jobb későn, mint soha. Evant egyszerűen imádtam! Nagyon tetszett, hogy ilyen nyílt és lelkes, tele van ötletekkel, kész szembeszállni bárki véleményével, ha az érzéseiről van szó. És ami nagyon kell Emmának: kitartó és gondoskodó. És ott van a pajkosabb - nem hiszem el, hogy ezt a szót használtam - oldala is, mindig van valamilyen frappáns válasza Emmának, és ezért a párbeszédeik, főleg a könyv elején, nagyon érdekesek és viccesek.

A mellékszereplők közül Sarát emelném ki. Kicsit Alice-re emlékeztetett a Twilightból, a legjobb értelemben. Mindig lelkes, mindig foglalkozik veled, kirángat a gödörből, nem hagyja magát lerázni és mindent megtesz a barátnőjéért. 

Nem bírok szó nélkül elmenni a könyv vége mellett. Anélkül, hogy bármilyen poént lelőnék, készüljetek fel rá, hogy gyilkos vége van a könyvnek! Alig várjátok majd, hogy a kezetekbe kaparintsátok a folytatást, ezt garantálom.

Végül pedig nagyon hálás vagyok, hogy ez lett a magyar borító. Szerintem gyönyörű és tökéletesen visszaadja a regény hangulatát.

Összességében tehát egyrészt nagyon komoly és komor, másrészt nagyon kedves történet, úgyhogy...


NAGYON AJÁNLOM


Rendeld meg már most!

A képre kattintva nagy kedvezménnyel megrendelhetitek a könyvet:




Olvass bele a könyvbe!






Blogturné extra - A történet a történet mögött


Rebecca Donovan elmeséli, hogyan is jött a regény ötlete:

Az ELAKADÓ LÉLEGZETET 2009 telén írtam. Épp két munka között voltam a karrieremben (szépen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy munkanélküli voltam, sok mással egyetemben akkoriban), és sok YA regényt olvastam.

Mindig is írni akartam. Nem, ez így nem igaz. Mindig is író voltam, de el kellett jutnom az életemnek ehhez a szakaszához, hogy megértsem, hogy ez mennyire igaz. Történeteket találtam ki – akár leírtam, akár meséltem, akár előadtam a hátsó udvarban, mióta csak képes voltam beszélni és írni. Naplót vezettem, minden éjjel leírtam az aznap történt eseményeket és az érzéseimet. Az írás és a történetek kitalálása annyira természetes volt számomra, mint a lélegzés – úgyhogy amikor eldöntöttem, hogy írok egy regényt, olyan volt, mintha a felhők szétváltak volna és előtűnt volna a nap. Ez volt az, amit tennem kellett.

Hogy kezdődött? Álmatlanság. Egyik éjjel képtelen voltam elaludni, éjjel két óra volt – úgyhogy úgy döntöttem, magamra kényszerítem az álmot. És azt hiszem, ahol ez az álom elkezdődött...

Egy fiúval és egy lánnyal kezdődött, akik egy művészeti szobában voltak. A lány valamiért ideges volt a fiú mellett, de nem tudtam az okokat, a fiú viszont kétségbeesetten meg akarta csókolni.

Egy kis festék és egy csók, amitől később lebegni tudnál – annyit mondok, hogy már nem akartam elaludni. Elkezdtem felépíteni egy történetet egy párról és erről a kiemelkedő pillanatról a kapcsolatukban, és mire reggel öt óra lett, csak egy gondolat járt a fejemben: Ezt ne veszítsd el. Szóval nem tettem.

Megragadtam a laptopom és a következő órát azzal töltöttem, hogy leírjam a történet legfontosabb elemeit az álmomból, egészen a legvégéig – így lett az ELAKADÓ LÉLEGZET. Tudtam a végét már mielőtt gépelni kezdtem. A történet azért nem követte mindenben pontosan ezt. Rájöttem, hogy az írás és az alkotás szerves folyamat, és néha a dolgok teljesen új irányba vezetnek. De azért összességében ez az a történet, amit akkor éjjel megalkottam. A befejezés, bármennyire is az őrületbe kerget, mindig ez volt.

Néha egész napon át írtam anélkül, hogy kikeltem volna az ágyból. Egy éjjel azon kaptam magam, hogy ébren vagyok éjjel egykor, egy gondolaton rágódom, aztán egészen hatig írtam. Üdítő volt!

Gondoljatok bele, milyen hat héten keresztül egy álomban élni, emberekkel a fejedben – élő, lélegző emberekkel, akiknek hallgatom a beszélgetéseit és nézem minden mozdulatukat. Velük sírtam, velük nevettem és velük együtt estem szerelembe – és még a dühüket és a gyűlöletüket is éreztem. És ha nem szerettem, amilyen döntést hoztak, visszapörgethettem és lejátszhattam megint más eredménnyel. Néha ezek az emberek olyan dolgokat tettek vagy mondtak, ami meglepett, és a végén én magam is izgatott lettem. Új emberek tűntek fel és jól megismerhettem őket. Néhányan megérték, hogy megmaradjanak, míg mások, akiknek eredetileg nevük is volt, egyszerű csapattárssá váltak vagy a sráccá a csarnokban. Elképesztő volt!

Nem lett volna elég bátorságom és önbizalmam, hogy a munkámat elengedjem anélkül, hogy ne lettek volna tesztolvasóim, és minden egyes olvasó segített, hogy az ELAKADÓ LÉLEGZET azzá váljon, ami ma. Ők az én eredeti rajongóim, és örökké hálás leszek nekik.


Nyereményjáték




A turné állomásai




1. nap 09/21 Kristina blogja  - Ismerd meg Rebecca Donovant
2. nap 09/22 Deszy könyvajánlója -Story Behind The Story
3. nap 09/23 MFKata  gondolatai  - Carol és George karakteréről
4. nap 09/24 Nem harap a... - interjú az írónővel
5. nap 09/25 Kelly & Lupi olvas - Drew és Sara karakteréről
6. nap 09/26 Angelika blogja  - Zenelista
7. nap 09/27 Book Heaven  -  idézetek
8. nap 09/28 Dreamworld - Borítók
9. nap 09/29 Szilvamag olvas  - Karkötők
10. nap 09/30 Roni olvas - Emma és Evan karakteréről

Nézz be mindenhová!


Ez a blog a Blogturné Klub tagja

Rendeld meg a képre kattintva!