Sophie Jordan: Tűzláng


Sophie Jordan: Tűzláng




A blogturnéról


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából október 15-én jelenik meg a Sophie Jordan: Firelight trilógiájának első része, a Lángvilág. A Blogturné Klub hat bloggere a Lángvilág blogturné keretein belül bemutatja nektek a drakik világát!  
2013. október 10-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel találkozhattok, ha velünk tartotok.
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de nyerhettek is! A Könyvmolyképző Kiadó felajánlott 3db nyereménykönyvén  kívül, gazdára talál még 5db Sophie Jordan által dedikált Lángvilág könyvjelző is!!! A bejegyzések végén megtaláljátok a játékhoz tartozó Rafflecopter dobozt, aminek helyes kitöltésével versenybe szállhattok a könyvekért, illetve a könyvjelzőkért!


A könyvről


Fülszöveg:
EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.
A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.

Véleményem:
A sárkányok régen gonoszak voltak, akiket a hercegeknek meg a lovagoknak le kellett győzniük, hogy megmentsék a királylányt. Aztán megtudtuk, hogy a sárkányok nagyon is érző lények, gondoljunk csak az olyan történetekre, mint a Süsü vagy az Eragon. Viszont van még egy fajtája a sárkányoknak, akikkel eddig még nem találkoztunk, legalábbis én biztosan nem: az alakváltó sárkányok. Ők képesek felvenni az emberi formájukat is, és teljesen elvegyülni az emberek között. Érdekes kérdés, hogy akkor ők vajon lélekben inkább sárkányok vagy inkább emberek? És egyáltalán, mennyire lehet elválasztani ezt a kettőt egymástól? Nagyon tetszett a történetben, hogy Jacinda gondolatain és érzésein keresztül szép lassan megkapjuk a választ. Ő bizony sárkány a szíve mélyén, egy harcos, de ott van benne az emberi oldal is, és ez a kettő nem tud egymás nélkül létezni. Ha emberként érez valamit, az hat a benne élő drakira is, és viszont. 

Alapvetően a világalkotásban ezen kívül nagyon tetszett még a kidolgozottság. Rengeteg dolgot megtudunk a drakikról: a különböző fajtáikat, a képességeiket, a társadalmi felépítésüket, a biológiájukat - beleértve főként a draki énjük első feltűnését -, a földrajzi preferenciáikat, még a történelmükről is megtudunk valamennyit. És éppen eleget tudunk meg róluk - és a vadászokról - ahhoz, hogy tudjuk azt is, ennél még sokkal több is rejtőzik ott. Nagyon remélem, hogy a következő részben még inkább elmerülhetünk a drakik társadalmában és a törvényeikben, illetve a vadászokról is szeretnék többet tudni.

De ha a drakik világából kicsit visszamászunk a hétköznapokba, akkor elmondhatom, hogy azok a napok, amikor Jacinda a gimis életét éli, szintén nagyon hitelesek. Még úgy is, hogy számára ez az egész kevéssé fontos, megvannak a suliban a klikkek, bepillantást nyerhetünk az iskolai életbe is, ahová Jacindának olyan nehéz a beilleszkedés. 

Ha már Jacinda szóba került. Vele kapcsolatban elég vegyesek az érzéseim. Vannak dolgok, amik nagyon tetszettek benne: az, hogy mer lázadni és ki meri mondani a véleményét, hogy bátor, harcol, azért, amit szeret. Viszont talán pont ebből fakad, hogy néha átesik a ló túlsó oldalára, és meggondolatlan, forrófejű vagy éppen kifejezetten érthetetlen, hogy miért teszi, amit tesz. Főleg a nyitó jelenet alatt éreztem úgy, hogy tudja, mit kockáztat, és mégis meggondolatlanul cselekszik. 

A másik főszereplőt, Willt kifejezetten szerettem, róla most részletesebben nem írnék, lent, az extráknál úgyis olvashattok róla részletesebben.

Ami viszont kettejük kapcsolatát illeti, azt egyszerűen imádtam. Folyamatosan drukkoltam, hogy találkozzanak, hogy minden jól alakuljon, gyakorlatilag az ő találkozásaik és párbeszédeik vittek előre a történetben, mert kíváncsi voltam, mi fog történni velük. Tipikus Rómeó és Júlia sztori az övék. Ellenséges család, az egyikük draki, a másikuk vadász, szerelem első pillantásra, aztán ott van még a másik fiú, akihez hozzá akarják adni Jacindát... Még egy részlet is van a könyvben, ami erre utal:


"Beállok a sorba, de amikor hátrapillantok, ő is visszanéz rám.
– Váó – motyogja Catherine azon a karcos, mély hangján, amikor mögöttem csatlakozik a
sorhoz. – Sosem gondoltam volna, hogy így történik.
Hirtelen ránézek:
– Micsoda?
– Tudod, ez a Rómeó és Júlia cucc. Szerelem első látásra, meg ilyenek."

Mellékszereplők. Cassiant egyelőre még nem nagyon tudom hová tenni, vívódom, hogy mennyire őszinték az érzelmei és mennyire fakadnak kötelességből és bizonyítási vágyból. Remélem, a folytatásban kicsit jobban megismerhetjük.
Viszont akikről itt muszáj szót ejtenem, azok Jacinda édesanyja és Tamra, az ikertestvére. Nagyon finoman fogalmazok, ha azt mondom, rettenetesen idegesítettek, és szerintem Jacinda helyében én még ennél is erélyesebben elküldtem volna mindkettőt a fenébe. Tamra rengeteg megnyilvánulásának viszketett a tenyerem, és folyamatosan azt vártam, hogy valaki tegye már úgy istenigazából helyre. Értem én, hogy elnyomva érezte magát és hirtelen rászakadt a szabadság, ezért úgy érzi, most bizonyíthat és ő kerülhet a középpontba. De elképesztően önző volt, flegma, mintha egyáltalán nem is akarná megérteni a helyzetet, ami körülötte zajlik. Ugyanez pepitában érvényes az anyjára is, azzal a különbséggel, hogy ő pontosan tudja, mit ad fel éppen Jacinda, hogy milyen kínokat él át, ő pedig mosolyogva nézi az oldalvonalról, és lazán letojja, hogy a lánya egyik fele éppen haldoklik. Számomra felfoghatatlan volt, még úgy is, hogy értem, hogy védeni próbálja. A dolgokat meg még tetézi egy csomó dologgal, amivel Tamrának kíván kedvezni, és egyszerűen... 

És akkor még egy kicsit visszatérnék a történetre. Van a végén egy csavar, amit egyszerűen imádtam! Végig gyanakodtam, de még így is nagyon ütős volt! És mindenkit szeretnék előre figyelmeztetni, hogy a könyv vége nem éppen megnyugtató, úgyhogy alig várjátok majd a folytatást!

Összességében tetszett, bár azt azért nem mondom, hogy tökéletes. Szórakoztató történet egy kedves romantikus szállal, amiben érezhetően több is rejlik, amit remélhetőleg a folytatásban meg is kapunk.

AJÁNLOM



Rendeljétek meg már most!

A könyvet előrendelhetitek a Könyvmolyképző Kiadótól a képre kattintva:




Blogturné Extra - Team Will



Arra gondoltunk, hogy a blogturné keretében tartunk egy kis versenyt a két Jacinda körül legyeskedő férfi között! A kérdés tehát adott: Team Will vagy Team Cassian? 
Nálam most Will "kampánybeszédét" olvashatjátok, a Függővég oldalon pedig megismerhetitek Cassiant is. 
Van egy szavazódobozunk is, amiben a ti véleményetekre vagyunk kíváncsiak. Ti kinek drukkoltok? Willnek vagy Cassiannak? 
Természetesen várunk vissza titeket a könyv olvasása után a szavazásra, van időtök dönteni!

Tehát akkor jöjjön 7 ok (bár az itteniek nem hétfejűek, de ha már sárkányokról van szó),  amiért szeretjük Willt:


1. A szeme!

Tudom, hogy nekem a szemek a gyengéim. De hát el lehet menni Will szeme mellett szó nélkül? Hogy mire gondolok?

"De engem a szemei ragadtak meg, a dús szemöldök alól fürkésző, mélyen ülő szemek, melyek szinte keresztüldöfnek. (...) Szép, mogyoróbarna szeme van. Vagy inkább zöld, barna és arany foltokkal. Ezeket a színeket szeretem. Ezek a föld színei."

Ugye most már értitek, mire gondolok? Jacinda is ebbe a szempárba szeret bele először, nem ok nélkül.

2. Szembeszáll bárkivel, hogy megvédje, akit szeret

Mi is lehetne vonzóbb annál, ha valaki képes megvédeni téged bármi áron? Nem számít, hogy az ellenségednek kellene lennie, nem számít, hogy mindenki ellenetek van, Will mégis ott marad és bármit megtesz érted. 

"Előtte nem lehetnek titkaim. Előtte, aki már számtalanszor megvédett. A hegyekben. A házukban. Még az iskolában is. Ha bántani akarna, rég megtette volna. Ha rosszat akarna, nem nézhetne rám úgy, ahogy. Az ilyet nem lehet színlelni."

3. Nyitott és elfogadó

Will képes arra, amire nagyon kevesen: elfogadja az elképzelhetetlent is. Nem érdekli, milyen elvek szerint nevelték, nem érdekli, ki mit gondol, ha valami szerinte helyes, akkor megpróbál aszerint cselekedni. Ő az, aki megvéd egy ijedt drakit egy vadászat közepén, és képes ebben az idegen alakban is meglátni, hogy gyönyörű. 

"Sosem tudom meg, miért engedett el. Sosem tudom meg, vajon tényleg azt suttogta-e, amit hallani véltem: gyönyörű."

4. A hangja

Ha meghallod Will hangját, képtelen vagy ellenállni neki. Hol nyugtatóan simogató, hol fenyegető mélységgel zeng...

"Amikor meghallom a hangját, tőrbe csal a bársonyosan sima moraj."

5. Képes előcsalogatni a benned rejtőző sárkányt

Amikor már azt hiszed, minden elveszett, és a benned rejlő drakinak vége... Akkor jön Will, és képes egyetlen érintéssel, egyetlen elsuttogott szóval lángra lobbantani és felkelteni az igazi éned, a benned rejlő sárkányt.

"A vérem lángol, a tüdőm kitágul és parázslik. Nem tudok elég levegőt beszívni az orromon... vagy legalábbis nem eleget ahhoz, hogy lehűtsem gőzölgő tüdőmet.
Kezei az arcomra siklanak, körülölelik. Bőre, akár a jég az én parázsló testemhez képest, és még erősebben csókolom.
– A bőröd – suttogja egyenesen a számnak –, olyan...
Magamba szívom a szavait, az érintését, felnyögök az ízétől, a bőröm hirtelen, tüzes feszülésétől. A finom nyomástól a hátamban."

6. Ötvözi, amit egy jófiútól és egy rosszfiútól vársz

Mindannyian bukunk a rosszfiúkra, a veszély, a sötétség valamiképpen vonzó. Mindeközben értékeljük azért a jófiúkat is, akik gyengédek és lágyak, sebezhetőek és ártatlanok. Nos, itt a jó hír: Will képes ezt a kettőt ötvözni. Vadász, akinek a "munkája" nem is lehetne ennél veszélyesebb és fenyegetőbb, benne tombol az erő. Közben azonban a szíve mélyén jó, egy magányos fiú, aki a helyes utat keresi, aki gyengéd, akinek te vagy az első...

7. Megedzette az élet

Will az, aki már rengeteg szörnyű dolgot átélt. Harcolt a családjával, aztán jött egy fordulat, ami mindent megváltoztatott. Aminek hála átalakult az értékrendszere, megváltozott az elképzelése arról, mi a jó és mi a rossz. 
Sokat látott, sokat megtapasztalt, és most ennek köszönhetően olyasvalaki, aki ismeri mindkét oldalt, és képes keményen harcolni azért, amiben hisz.


És egyébként is, hogy az előző gondolatomhoz visszatérjek: ki mást választhatna Júlia, mint az ő Rómeóját?

Itt szavazhattok Willre ;)





Nyereményjáték

Szeretnéd megismerni a drakikat? Szeretnél nyerni egy Lángvilág című könyvet? Vagy az 5 darab könyvjelző egyikét?
Segítünk ebben!
A Blogturné minden állomásán elrejtettünk betűket, melyeket összerakva a drakik egyes fajainak nevét kaphatod meg. Ezeket írd be minden nap a Rafllecopter dobozába és a turné végén részt veszel a sorsolásban!



A blogturné menetrendje



10.10. - Deszy könyvajánlója
10.11. - Nem harap a...
10.12. - Függővég
10.13. - Kelly & Lupi olvas
10.14. - MFKata gondolatai
10.15. - Dreamworld   


Nézzetek be mindenhová!

Ez a blog a Blogturné Klub tagja


Rendeld meg a képre kattintva!