Chris Van Allsburg: Jumanji
Chris Van Allsburg: Jumanji
Oldalszám: 32
ISBN: 9780395304488Amikor Judy és Peter találnak egy társasjátékot a parkban, hazaviszik, hátha az elűzi az unalmukat. Egy élő oroszlánnal, egy épp kitörő vulkánnal és egy tucat pusztító bajommal később a gyerekek már egyáltalán nem unatkoznak. A dzsungeles játék életre kelt! Chris Van Allsburg mesteri abban, hogy a fantasy és a valóság határmezsgyéjén kalauzoljon minket.
Véleményem
A héten ért a megdöbbentő felismerés, hogy a Jumanji film könyvből készült. Egészen eddig fogalmam sem volt róla, pedig már legalább milliószor láttam a filmet, meg is van itthon. Úgyhogy amikor megtudtam, nem is volt kérdés, hogy már csak kíváncsiságból is el kell olvasnom.
De csak néhány pillanat kellett hozzá, hogy rájöjjek, az alapötleten kívül nem sok közös van a két történetben.
Adott két testvér, akik megtalálják a játékot és játszani kezdik. A Jumanji nevű játék viszont önálló életet és teremtő ereje van, így előfordulhat, hogy egy oroszlán vagy egy csapat tomboló majom kerül elő egyik pillanatról a másikra a játékosok körül.
Itt azonban tisztán gyerekkönyvről beszélünk, rengeteg illusztrációval, viszonylag kevés szöveggel és sokkal kevesebb realitással, mint a filmben. Mármint nem abban az értelemben, hogy varázslat nem létezik. Viszont például amikor az oroszlán megjelenik, esze ágában sincs megenni a gyerekeket.
A filmhez képest a játék nagyon gyorsan véget is ér. 4-5 állomáson mennek keresztül, azok egy részét is csak úgy ismerjük meg, hogy felsorolják. Nincsen megnyíló padló, nincs majommá változó Peter, nincsenek utcán tomboló állatok, nincs gonosz vadász, nincs mérges növény és ami talán a legnagyobb különbség: nincs előző két játékos.
A filmmel ellentétben ugyanis a könyv egyszerű. Egy idősíkon fut a történet, azaz Peter és July játszanak, majd befejezik. Persze a történet végén itt is van egy kikacsintás arra, hogy mi történt a játékkal később, de ennyi a történet. A filmmel ellentétben itt abszolút nincs meg a másik idősík, azaz a két idősebb játékos története: így nincs pszichológiai gondokkal küzdő nő és a játékból vademberként előbukkanó férfi. Nincs visszapörgetett idő sem. Ráadásul Peter és Judy szülei nagyon is élnek.
Szóval ez a könyv nem mérhető a filmhez. Az alapötlet ugyanolyan jó, de csak egy gyerekmese marad, jó illusztrációkkal. A történetnek mélységet szerintem a film adott, a két idősíkkal, a vadásszal, a rengeteg állomással.
Ennek ellenére nem volt ez rossz olvasmány, néhány perc alatt elolvasható, és örülök, hogy elolvastam, mert legalább tudom, mi volt az eredetije. És igen, felolvasnám a gyerekeimnek is, mert az viszont biztos, hogy a valóságot teremtő játék ötlete beindítja a gyerekek fantáziáját, akármilyen rövid legyen is.
AJÁNLOM
Lehet teszek vele egy próbát. A filmet én is nagyon szeretem. :D Köszi az értékelést!
VálaszTörlés