Katy Evans: Real - Valós


Katy Evans: Real - Valós

Kiadó: Ulpius
Oldalszám: 400
ISBN: 9789633832202
Sorozat: Valós 1.
Függővég: nem

Forró. Szexi. Izmos. Fájdalmas. Valós. Perzselő nemzetközi bestseller, mely elsöpör mindent, amit korábban a szenvedélyről képzeltél…

Remington Tate rossz fiú hírében áll a ringben is, ringen kívül is. Gránitkemény teste és nyers, állati ereje őrületbe hajszolja női szurkolóit. Neki azonban attól a pillanattól, hogy a szemébe nézett, nem kell más nő, csakis Brooke Dumas. Vágya színtiszta, ellenállhatatlan és VALÓS.
Brooke számára álomállásnak tűnik a jól fizető új, sportterápiás munka: karban tartani Remington testének tökéletes gépezetét. De mialatt vele és csapatával sorra látogatja a földalatti harc veszedelmes arénáit, Brooke testében is fellobbannak a legősibb vágyak. Ha volt is olyan pillanat, hogy Brooke és Remy csak flörtöltek egymással, hamarosan mindkettejükben kibontakozik az erotikus megszállottság, és kapcsolatuk ennél is többel kecsegtet.
Izzó vágyuknak azonban sötét oldala is van. Vajon képesek lesznek-e kitartani, amikor fény derül Remy legmélyebb titkára, és Brooke-nak családja segítségére kell sietnie – vagy hirtelen minden, amit olyan valósnak véltek, szertefoszlik, mint a káprázat?

Véleményem 

A sztori elején kicsit olyan érzésem volt, mintha a Gyönyörű sorscsapás egy erotikusabb változatát olvasnám. Adott nekünk a harcos főszereplő, aki a nézők között megpillantja a lányt és első látásra észrevesz benne valamit. Dühkezelési gondjai vannak, a lány pedig bizonytalan, emiatt nem igazán tudnak dűlőre jutni. Persze, Remington Tate nem bokszol, hanem ketrecharcol, és nem egyetemista, hanem hivatásos. És Brooke sem egyetemista, hanem sportterápiában utazik, na de a párhuzamokat azért nem nehéz észrevenni. 

Úgyhogy azt tudom mondani, az alapsztori tetszett. Mindig nagy híve leszek a rossz fiú-jó kislány párosoknak, és kifejezetten élveztem, hogy a sportos múlt miatt ennyi a két főszereplőben a közös vonás. Persze szerelem volt első látásra, de azért örültem, hogy el tudom mondani, hogy valami okát is látom ennek a marha nagy szerelemnek. Tetszett a bonyodalom is a Skorpióval, ami nyilván folytatódik majd tovább a következő részben. Végre nem az volt, hogy a hősnőt üldözi valami exe, vagy valami más hibbant "krimiszál", ami nyilvánvalóan nem krimiszál, csak azért van, hogy a szexjeleneteken kívül azért más is legyen a könyvben. Nem mondom, hogy ez itt kifejezetten erős lett volna, de kicsit hihetőbbnek éreztem.
Emellett volt még egy dolog, ami a történetet kicsit izgisebbé tette, Remy dühkitörései és a rejtélyes megjegyzések ezzel kapcsolatban. Nem lövöm le a poént, mindenesetre ennek a dolognak kifejezetten örültem, ritkán írnak róla, és kifejezetten örültem, hogy egy erotikus könyvben ilyesmivel találkoztam.

Szerettem a mellékszereplőket is, bár megjegyzem, Brooke barátnője nekem néha sok volt, de örülök, hogy a fő szálon kívül más szerelmi szálak is elindultak, mert komolyan nem tudom elképzelni, hogy akármilyen románc Remy és Brooke között önmagában képes legyen lekötni 5 részen keresztül, mert ahogy nézem, annyi részes a sorozat. Szóval remélem, hogy a hangsúly majd áttevődik Brooke húgára és a többiekre. (Friss: Közben utánanéztem, és igen, hála istennek. Ráadásul az öt részből a harmadik igazából nem új történet, hanem ez Remy szemszögéből.)

Nagyon tetszett egy-két apróság is. Például az, ahogyan Remy és Brooke a zenén keresztül
kommunikálnak. És annak is örültem, hogy sok erotikus könyvtől eltérően itt nem estek egymásnak a szereplők már a huszadik oldalon.

Mégis nem tudtam maradéktalanul szeretni ezt a sztorit. A Skorpiós szálat nem éreztem elég erősnek, bár ennek gondolom, az is az oka, hogy a folytatásban is szükség van rá, így a szerző nem akart mindent elárulni nekünk ebben a részben. 

De néhol a szerelmi szálban is éreztem túlzott keverést vagy azt, hogy a szereplőnk (mikor melyik) nem teljesen van a helyzet magaslatán. 

Számomra bizonyos témákkal kapcsolatban túl szókimondó volt a könyv. Például a fizetett kurvák kérdése nekem már némileg sok volt, és a káromkodásból is lecsippentettem volna itt-ott. Az meg már csak egyéni preferenciám, hogy nem annyira vagyok oda a ketrecharcosokért, ezért soknak találtam Remy izmainak dicséretét, azt pedig határozottan túl soknak, ahogy nők a lábai elé vetették magukat. 

Szóval összességében nem volt ez egy rossz történet, egyszer olvasósnak jó volt, de elájulva sem vagyok tőle.

EGYNEK ELMEGY

Rendeld meg a képre kattintva!