Lisa Jane Smith: A beavatás


Az "elit" boszorkányok köre
A beavatás

Amikor minden előzetes elvárás ellenére elkezd tetszeni a könyv, aztán a végén WTF érzéssel teszed le...


Eredeti cím: The Secret Circle - The Initiation
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 240 oldal
ISBN: 9789633735800
Fordító: Komáromy Zsófia
Sorozat: A titkos kör 1.
Függővég: so-so
Moly link
Goodreads link (3,86)
Megrendelési link

http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/lisa-jane-smith-titkos-kor-1-a-beavatas-6288?ap_id=DeszyMiután kénytelen volt a napfényes Kaliforniából a borongós New Englandbe költözni, Cassie visszasírja régi életét. Ugyanakkor furcsa kötődést érez egy csapat ijesztő kamaszhoz, akik az iskoláját uralják. Beavatást nyer a New Salemet évszázadok óta uraló boszorkányok rendjébe, bekerül a Titkos Körbe, amely egyszerre jelent mámorító izgalmat és halálos veszélyt. Ám amikor beleszeret a titokzatos és érdekes Adambe, Cassie-nek döntenie kell, hogy ellenáll-e a kísértésnek, vagy szembeszáll a sötét erőkkel, hogy megkapja, amit akar – még ha ez azt is jelenti, hogy elég egyetlen rossz döntés, és utolérheti a vég.

Alapvetően nem sokat vártam ettől a könyvtől. Annak idején, amikor az írónő másik sorozatába, a Vámpírnaplókba belekezdtem könyv formában is, hatalmasat csalódtam. Akkoriban még néztem és szerettem a filmsorozatot, ehhez képest könyvben kaptam egy igazi tinisztorit, abból is a legrosszabb fajtát. Unalmas volt, kiszámítható, a főszereplőt meg utáltam. (Emlékeim szerint nagyon sötét volt és nagyon hisztis, de már rég volt.) A Titkos kör sorozatnak neki se álltam, bár gondolkoztam rajta. Viszont az, hogy elkaszálták, újfent nem tűnt jó ómennek. Aztán jött belőle a blogturné, és mindenki azt mondta nekem, amikor beszéltünk róla, hogy kellemes meglepetés volt a Vámpírnaplók után. Így végül úgy döntöttem, adok neki egy esélyt.

Tulajdonképpen értem is, miért írták ezt a többiek. Komolyan meglepődtem, de a könyv beszippantott. Nem mondom, hogy imádtam, de érdekes volt, foglalkoztatott annyira, hogy ne érezzem, hogy unom. És nagyon vártam a rejtélyes srác visszatérését a sztori elejéről, meg hogy kiderüljön, mire is képes tulajdonképpen a főszereplőnk, Cassie. Aztán ott volt ez a kör dolog, ráadásul fejben már elkezdtem kombinálni a görög istenekkel is, annyira hangsúlyos volt egy bizonyos falfestmény, meg a nevek...

És hiába volt baromi kiszámítható minden, tulajdonképpen egész sokáig nem zavart a dolog. Rá lehet jönni a csavarnak szánt dologra, mert nagyon egyértelmű, az ember gyakorlatilag mindenre számít, a nagy bonyodalom a végén pedig konkrétan csalódást keltő. Rövidke a könyv, kicsit úgy érzem, kár volt szétszedni két kötetre. (Jegyzem meg, ahogy néztem, kint már ki is adták egyben a kettőt, ez nem véletlen. Meg az sem, hogy nálunk is egyszerre jelent meg a két rész.)

Szóval visszatérve, a sztori eleje tetszett. Persze felvonultak a szokásos klisék: új helyre költözés, rejtélyes iskolások, gimis szívatások, szerelem első látásra... De a világ felépítésére nagyon kíváncsi voltam, a hangulat az írónőhöz képest meglepően jó volt, a főszereplőtől nem másztam a falra, és a mellékszereplők közül néhányan kifejezetten foglalkoztattak. Például Nick, most őszintén, kit nem kezdene érdekelni? És alapból sok lehetőséget nyújt az, hogy egy egész "környi" tinit kapunk, hiszen mindenkinek a történetét ki lehet bontani, szövődhetnek a szálak összevissza.

A gond az volt, hogy nem szövődtek. Elkezdődött egy-két ágacska, de nagyon nem csírázott még ki. Lógnak a jó karakterek a levegőben, az ember várja, hogy legyen már belőlük valami, aztán a könyvnek egyszer csak vége, csupa-csupa kérdőjellel, és egy hatalmas felirattal (persze képletesen): vedd meg a folytatást, ha tudni akarod.

És a végében nem csak ez volt csalódást keltő. Ahogy már említettem, a nagy csavar nem üt, mert mire jön, addigra úgyis mindenki kitalálta. Itt jönne képbe a cselekmény, ami elindul, de olyan gyengus a "tetőpont", hogy nem igazán tudtam vele mit kezdeni. Tényleg olyan érzésem volt az egésztől, mintha csak egy bevezetőt kaptunk volna, mintha ez a könyv csak egy prológus lenne, miközben ha kb. húsz oldallal és néhány ötlettel többet szán a tényleges cselekményre az írónő, sokkal jobb könyv lehetett volna - önmagában is.

Ezt pedig még sikerült megfejelni egy bizonyos jelenettel a végén - nem titkolom, Adammel -, és szó szerint fogtam a fejem. Annyira érezhető volt belőle, hogy ez akarna itt lenni az, ami megalapozza a következő könyves szenvedéseket, ráadásul teljesen logikátlannak is éreztem, ami történik. És ezzel sikerült is jó sokat rontania az összbenyomáson, amit bennem a történet keltett.

Ez van, nem lettem szerelmes a sztoriba. Elolvasnám a folytatást, ha lesz rá lehetőségem, el is fogom szerintem, de pénzt adni érte valószínűleg nem fogok. Bár kétségtelen, hogy a Vámpírnaplókhoz képest érezhető a fejlődés.

EGYNEK ELMEGY


Olvass bele!

konyvmolykepzo.hu/reszlet/secret_circle_1_reszlet.pdf?ap_id=Deszy

3 megjegyzés

Írj megjegyzést
Bianka
AUTHOR
2014. július 10. 17:47 delete

Én angolul olvastam anno, engem sem nyűgözött le, de szerintem a Vámpírnaplóktól (pláne az 5. résztől felfele) fényévekre van

Reply
avatar
Deszy
AUTHOR
2014. július 10. 19:09 delete

Fényévekre jó vagy fényévekre rossz értelemben? :)

Reply
avatar
2015. augusztus 12. 19:01 delete

Eltudnad küldeni pdf formátumban??? kriszti.haga@gmail.com

Reply
avatar

Rendeld meg a képre kattintva!