A Mediátor sorozat és én

Sziasztok!

Sokat gondolkoztam, hogy milyen tematikus hetet kellene tartanunk következőleg, és újra meg újra a Mediátor sorozat ugrott be. Talán 14 éves voltam, amikor először olvastam, akkor még nem jelent meg minden rész, így várnom kellett a nagy fináléra. Azóta újra meg újra előveszem a könyveket, évente többször is, és egy kellemes délutánt töltök azzal, hogy átfutom a teljes sorozatot. 

Amikor először találkoztam a Mediátor sorozattal, már Meg Cabot rajongója voltam. Én is, mint sok mindenki, az A neveletlen hercegnő naplója sorozatba szerettem bele, és Mia naplója annyira magával ragadott, hogy nem tudtam abbahagyni. (Középiskola végéig kellett várnom a befejező kötetre, pedig addigra már nem igazán neveztem volna magam a könyvek célközönségének. Ez persze nem tartott vissza attól, hogy elolvassam.) Mégis hiába imádtam annyira azt a sorozatot, valahogy a Mediátor nem akart rám találni. Faltam a tinilányos könyveket, így utólag talán mondhatom, hogy sokszor egyik bugyutább volt, mint a másik, a Mediátor valahogy mégsem hívogatott eléggé, hogy belekezdjek. 

Ennek pedig alapvetően két oka volt. 

Egyrészt az akkori magyar borító. A mai napig tartom, hogy egy jó borító csodákra képes, egy rossz borító pedig egy életre elriaszthat a könyv olvasásától - főleg tinikorban befolyásolja az embert nagyon a szeme, amikor még bizonytalan, mit szeret, milyen zsáner tetszik majd stb.

Mutatnám, hogy nézett ki a Suzie és a szerelmes kísértet első része:

Hát igen, nem estem szerelembe, sőt... Fellépett az a bizonyos taszító hatás, hiába díszelgett a borítón Meg Cabot neve. (Egyébként a Ciceró saját borítóival mostanság is vannak problémáim, úgy tűnik, nem kompatibilis az ízlésem a borítótervezőikével.)

A másik ok a természetfeletti szál volt. Ugyanis bármilyen meglepő, hiába szerettem addigra már bőven a Bűbájos boszorkákat, a Csillagok háborúját meg számos nem realisztikus történetet, nem vitt rá a lélek, hogy ilyet olvassak. 

Végül a barátnőm hosszú rábeszélése tette meg a hatását, és végül rábólintottam, még ha húztam is a számat. 

És minden szavát imádtam! Hatalmas rajongó lettem, Jesse lett az egyik első könyves álompasim - erről majd még bővebben a héten -, és hosszabb távon talán ez a könyv adta meg a lökést ahhoz, hogy fantasy történeteket olvassak. Szóval fontos mérföldkő volt az életemben, és soha nem fogom elfelejteni.

Azóta több embert rábeszéltem már a Mediátorra, és ki merem jelenteni: Meg Cabot egyik legjobb sorozata.