Rachel Hartman: Seraphina


Egy újabb sárkányos sztori, amit imádhatok
Seraphina

A blogturnéról


A Scolar Kiadó jóvoltából a Blogturné Klub 5 bloggere egy különleges retro turnéra invitálja olvasóit, melynek témája Rachel Hartman debütáló regénye a Seraphina. 2015. március 9-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét, valamint olvashattok érdekességeket a Seraphina-val kapcsolatban, illetve nem maradhat el a nyereményjáték sem!
Tartsatok velünk!

Eredeti cím: Seraphina
Kiadó: Scolar
Oldalszám: 440
Fordító: Simonyi Ágnes
ISBN: 9789632444482
Sorozat: Seraphina 1.
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,02)
Megrendelési link
Rachel Hartman remekül megírt debütáló regényében fantasztikusan gazdag, eredeti és hiteles világot alkot, melyet a sárkányok és az ember mellett például kvigutlok, Szentek, lovagok és Cenzorok népesítenek be. A történet nem csupán rendkívüli érzékenységgel vázolja fel Seraphina belső vívódását és fejlődését, de szinte szociológiai pontossággal jeleníti meg a kikényszerített együttélés folyamatát és buktatóit. A történet végére érve az olvasók még sokáig fognak emlékezni a tekervényes útra, amelyet Seraphina önmaga elfogadása érdekében végigjár. Számos díjat nyert, valamint a New York Times Bestsellerének jelölték és az Amazon Top 20 Teen Book of the Year elismerését is megkapta.

Véleményem

Amikor fejben elkezdtem megfogalmazni ezt az értékelést, első gondolatként az ugrott be, hogy a sárkányos sztorikat az Eragon óta nagyon szeretem. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nem igaz. Sokkal-sokkal korábban kezdődött nálam a sárkányláz, és ha mindenki elég régre ás vissza, szerintem mindannyiunknál. A magyar népmesék hétfejű sárkányai megfejelve az egyfejűvel, Süsüvel - egészen más lett volna a gyerekkorunk nélkülük. 

Talán ezért is lehet, hogy a sárkányok mindannyiunk számára ennyire erős szimbólumot jelentenek még mindig, akármilyen történetbe legyenek is ágyazva. Lehetnek már-már együgyűek, mégis szerethetőek, mint Süsü, vagy hiperaktívak, mint Süsüke, ha már itt tartunk. Lehetnek a mesék főgonoszai, akiktől meg kell menteni a királylány. Vagy lehetnek éppen az ember lelki társai, akik mindig ott vannak és akikkel minden gondolatukat megoszthatják, mint az Eragonban. Alakváltó sárkányok is előfordultak már több történetben, a Tűzlángról például értékelést is írtam.
A Seraphina története egy meglehetősen összetett világban játszódik, meg sem kísérlem pontosan leírni nektek, mert lehetetlen küldetés lenne egy ilyen rövidke értékelés keretein belül, ráadásul senkit sem szeretnék megfosztani az olvasás közbeni felfedezés örömétől. Mindenesetre a világunkban egymás mellett élnek sárkányok és emberek, a korábbi háború után immáron negyven éve egy békepaktum kötelékében - amivel persze sokan nem értenek egyet, sem ezen, sem a másik oldalon. A sárkányok képesek az alakváltásra, ilyenkor kvázi emberként viselkednek. (A helyzet persze ennél jóval bonyolultabb, hiszen attól, hogy emberi alakot váltanak, még megmaradnak sárkányoknak, mégis fontos kérdés a könyvben, hogy mennyire befolyásolja a viselkedésüket emberi alakjuk.) Bár a béke hivatalosan tart, lázadók mindkét oldalon vannak, egymás mellett élnek, de azért közel sem boldogan. Az emberek félnek a sárkányoktól, rosszabb esetben határozottan agresszívan reagálnak rájuk, míg a sárkányok szemében az emberek gyengék és mocskosak. 
A világ felépítése ehhez mérten kellően összetett: nagyon sok mindent megtudunk a korábbi háborúkról, az egyes fajoknak saját neve van, saját kifejezései, nyelve, vallása, szokásai, még ha ezek nincsenek is olyan mélységben kidolgozva, mint például a korábban emlegetett Eragonban.

Seraphina ennek a két világnak a határán próbál egyensúlyozni, közelebb az emberi világhoz. Ő ugyanis ityasaar, félvér - édesanyja, aki belehalt a szülésbe, sárkány volt, édesapja pedig ember. Származását titkolnia kell, hiszen mindkét oldal kivetné magából, ha fény derülne rá, ki is ő. Édesanyjától csodálatos tehetséget örökölt a zenéhez, ezért a királyi udvarban tevékenykedik az udvari zeneszerző segédjeként. 

Az események akkor indulnak be, amikor nem sokkal a béke negyvenedik évfordulója előtt meggyilkolják az aktuális emberi uralkodót, és sokan a sárkányokat gyanúsítják. Seraphina belekveredik a nyomozásba, és egyre kevésbé képes beolvadni a tömegbe - pedig minél többen figyelnek fel rá, annál nehezebb elrejtenie, ki is ő. Főleg, hogy furcsa képessége is folyamatosan kínozza, meglepő látomások formájában, arra is rá kell jönnie, pontosan mit is jelentenek és kik azok, akiket ilyenkor lát. 

Viszonylag hosszan írtam a sztoriról magáról, de még mindig csak a felszínt kapargatom. Gyakorlatilag egy háborús zóna közepén vagyunk, de tényleg, benne az események fő sodrásában, még ha éppen látszólagos béke van is. Ennek megfelelően számíthatunk a királyi udvarban ármánykodásra, árulásra, valahol ólálkodik az előző uralkodó gyilkosa is, ezt az ügyet is ki kell nyomozni. Szóval rettentő sok a rejtély, a fordulat, az izgalom - gyilkossági kísérletek, sötétben ólálkodó alakok, összeesküvések... 

És hogy én ezt mennyire imádtam! Nagyon hiányzott már nekem egy ilyen kalandos fantasy, és külön öröm volt, hogy egy erős női főszereplőt kaptunk. Mert igen, végig Seraphina történetén van a hangsúly, még ha a mellékszereplőket is megkedveljük. Seraphina bár nem mindig tudja, mit is akar, mindig kiáll azért, amiért úgy érzi, érdemes, de ha úgy kívánja, képes meghúzódni a háttérben is. Egyrészt csupán egy fiatal lány, aki még sokszor forrófejű, közben a sok titkolózás és a kettős származása miatt nagyon értelmes és talpraesett is. Nem riad vissza attól, ha harcolnia kell, a legkevésbé sem. Érdekes volt vele együtt a származásából fakadó gondolatokon rágódni - nem meglepő módon önmagát keresi, hiszen egy olyan társadalomban, ahol senkit sem érezhet igazán a magáénak, még a saját szüleit sem, egyáltalán nem könnyű megtalálnia a saját útját. Ennek ellenére soha nem adja fel, nagyon kitartó, és ezt nagyon-nagyon szerettem benne. 
Neki hála nagy szerepet kap a zene is, kifejezetten szerettem ezeket a részeket is, még ha kicsit néha talán túl romantikusak lettek is ezek a részek. Örültem, hogy a nagy kalandok közepette sem sikkadt el, hogy milyen fontos szerepet játszik a zene Seraphina életében, ráadásul magába a világba is szervesen illeszkedett a zene, meg úgy alapjáraton a művészetek szerepe. 

Mellékszereplőkből is kapunk egy jó nagy adaggal, és szerencsére olyanokat, akiket szintén tudtam szeretni vagy nagyon nem szeretni. Közülük is kiemelném Oramot (nem akarom lelőni a poént, hogy ő most pontosan ki is), aki a sárkány Seraphina életében, így pedig rengeteget tanult tőle. Aztán ott van Kiggs, a herceg, akit már a kezdetektől lehet imádni - fattyú származása miatt kellően elmerengő, belelát az emberekbe és rögtön érezzük azokat a bizonyos szikrákat is. Nagyon szerettem minden jelenetet, amiben szerepelt, alig várom, hogy még többet kapjak belőle. Ennek ellenére a karaktere nem ment abba a tipikus szívtipróba, hála a jó égnek. Rajtuk kívül talán Gyümölcsdenevért imádtam a legjobban, illetve nagyon megszerettem Lármás Legényt is - alig várom, hogy a többiekről is minél többet megtudjunk. (Róluk sem árulhatok el sokat, mindenesetre ők ketten állandó szereplői Seraphina furcsa látomásainak.)

Összességében nagyon-nagyon örülök, hogy olvashattam a Seraphinát, újabb bizonyítéka annak, hogy a jó sárkányos sztorikból soha nem lehet elég, egyszerűen csak annyi kell, hogy jól ki legyenek dolgozba. A Seraphinában én megkaptam az erős főhősnőt, az érdekes mellékszereplőket is, romantikus szívem a szerelmi szálnak is örülhetett, bár azért szerencsére nem ezen volt a fő hangsúly. A világ elég jól felépített volt, és a cselekményt is kellően magával ragadónak találtam. 

NAGYON AJÁNLOM


Blogturné extra - Interjú az írónővel




Nyereményjáték

A Seraphina világában rengeteg idegen szóval, kifejezéssel találkozhatsz. Hogy könnyebben megtanuljátok, hogy mi mit jelent, egy játékra invitálunk titeket. Minden blogon találtok egy leírást, melynek az idegen megfelelője a megfejtés. Természetesen a blogokon a bejegyzésekben segítséget is találtok! 
Ahhoz, hogy esélyetek legyen a könyvnyereményre, mind az öt feladványt teljesítenetek kell!
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, valamint ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az e-mailben küldött értesítőre, akkor automatikusan új nyertest sorsolunk.

A mai feladvány:
a „félsárkány” porphyriai nyelven
a Rafflecopter giveaway

 
A blogturné menetrendje
Március 9 - MFKata gondolatai
Március 11 - Függővég
Március 13 - Kelly Lupi olvas
Március 15 - Deszy könyvajánlója
Március 17 - Dreamworld

Rendeld meg a képre kattintva!