Amie Kaufman - Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok {Értékelés + Nyereményjáték} - Deszy könyvajánlója

Magával ragad, de azért nem tökéletes

Amie Kaufman - Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok

A blogturnéról

A Könyvmolyképző Kiadó jelenteti meg hamarosan Amy Kaufman és Meagan Spooner sci-fi sorozatának első részét: These Broken Stars - Lehullott csillagok címmel. A könyv hatalmas sikert könyvelhet el az olvasók és a kritikusok részéről is, számos díjban részesült többek között a Goodreads-en a legjobbak közé jutott a Best Young Adult Fantasy & Science Fiction of 2014 kategóriában. Kövessétek végig a hat állomásos turnénkat, a bloggereink véleményei mellett sok érdekességet is találtok, valamint nyereményjátékunkon megnyerhetitek Lilac és Tarver történetének három példányát a kiadó felajánlásában.

Eredeti cím: These Broken Stars
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 488
Fordító: Ipacs Tibor
ISBN: 9789633995013
Sorozat: Lehullott csillagok 1.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: Váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: megbukott
Moly link
Goodreads link (3,95)
Megrendelési link

Az Icarus fedélzetén ez az éjszaka is olyan, mint a többi. És egyszer katasztrófa történik: a hatalmas, luxusűrhajó valami kirántja a hiperűrből, és a jármű a legközelebbi bolygóra zuhan. Csak Lilac LaRoux és Tarver Merendsen élik túl a katasztrófát, és úgy tűnik, hogy rajtuk kívül senki más nem él az égitesten.
Lilac az univerzum leggazdagabb emberének lánya, Tarver ugyanakkor nincstelenségből indult. Fiatal kora ellenére már háborús hős, aki régen megtanulta, hogy a Lilac féle lányok csak bajt hoznak ez ember fejére. Mivel csak egymásra számíthatnak, együtt kell működniük, hogy átjussanak a kísértetés vidéken, melyen túl talán segítséget remélhetnek.
És egyszer csak, a körülmények dacára, Lilac és Tarver ráébred, hogy furcsamód volt valami haszna is annak a tragédiának, ami egymáshoz sodorta őket. Mivel a valódi világukban nem lehet közös jövőjük, így azon kezdenek el töprengeni, hogy vajon nem lenne-e jobb örökre itt maradni?
Minden megváltozik, amikor rájönnek, hogy mi a titka a lépteiket kísérő, hátborzongató suttogásnak. Lilac és Tarver talán elhagyja ezt a bolygót, de azt biztos, hogy már nem ugyanazok, akik korábban ide érkeztek.

Az első mondat:

"– Mikor találkozott először LaRoux kisasszonnyal?"

Véleményem

Jaj, de elvarázsolt ez a történet. Valahogy... beszippantott, aztán le se akartam tenni. Bár azt azért nem mondom, hogy tökéletes volt.

A sztori elején egy tipikus esettel állunk szemben: gazdag lány találkozik szegény fiúval, megvan a kémia, de nem lehetnek együtt. Aztán valami miatt kénytelen együttműködni és jobban megismerik egymást. Itt mindezt egy űrbéli környezetbe helyezi a szerzőpáros. Lilac és Tarver az Icarus nevű űrhajón találkoznak először, aztán amikor az furcsa körülmények között zuhanni kezd, végül közös mentőkabinban menekülnek, és végül egy ismeretlen bolygón kötnek ki. Hiába minden különözőségük, kénytelenek együttműködni a túlélésért.

Először is, mielőtt elfelejtem: imádtam az űrhajó nevét és minden ilyen apró kikacsintást. (Akinek nem ugrik be a történet, azt gyorsan emlékeztetem: ő az, aki lezuhant, mert túl közel repült a Naphoz és szétolvadt a szárnya.)

Na de vissza a történetre. Bármilyen klisésnek is tűnjön az alap, nagyon élvezhető volt az egész. Nem mondom, hogy fenekestül felforgatta az életem, de szeretem a tiltott szerelmeket, ez pedig pont ilyennek ígérkezett. Ráadásul spékeljük még meg ezt azzal, hogy a főszereplő páros folyamatosan oltja egymást, miközben nyilvánvaló közöttük a kémia. Mindenesetre ez önmagában még nem lenne elég ahhoz, hogy valóban lekössön a történet.

Az űrben járunk, sci-fi alapok vannak, de aki nem különösebben szereti a sci-fiket, az se ijedjen meg. Nem lesz túlságosan erős a háttér, nem mászunk bele félelmetes módon a technikai dolgokba, nincsenek űrcsaták sem... Igazából egy hajótöröttes sztori ez, csak lakatlan sziget helyett lakatlan bolygóra vetődnek a főszereplők, és a világnak köszönhetően némi természetfelettivel is sikerül megspékelni ezt az egészet.

Amennyit viszont kapunk a világból, az nagyon érdekes, legalábbis én nagyon szerettem. Tudom, hogy a folytatásban már mások lesznek a főszereplők, de remélem, jobban kibontja a szerzőpáros, mert van egy disztópikus alapja a világnak, de csak a felszínét kapargatjuk. (Igen, szóval nagy disztópiától senki se tartson, nem az a történet.)

Szóval a világot épp annyira ismerjük meg, amennyire szükséges, sem jobban, sem kevésbé. Technikailag már nyilvánvalóan előrébb jár a világ, fel is vet néhány kérdést az űrköltözködés: hogyan alakítanak át komplett bolygókat, hogyan gazdagszik meg mindezen egy kiváltságos réteg, és még sorolhatnám. Ennél mélyebben nem megyek bele, úgyis kiderül majd a könyv olvasása közben, a lényeg pedig nem ez.

A Lehullott csillagok eléggé karakterközpontú. Persze, persze, megy előre a történet is, szépen lassan, szereplőink próbálnak módot találni, hogy hazajussanak az ismeretlen bolygóról, eközben pedig mindenféle váratlan kalandokba bonyolódnak. Izgalmas is minden, ami történik, mindig van valami meglepetés, egy újabb nehézség, amivel szembe kell nézni, legyen az élelemszerzés a gond, egy vadállat vagy épp egy magassarkú cipő. És mindez nagyon olvasmányosan van megírva, le se akartam tenni, mert kíváncsi voltam, mi jön még, merre tovább.

De a lényeg az, hogy a szereplők hogyan reagálnak minderre külön-külön és csapatként is, és a nagy változások bennük történnek.

Mindkét főszereplő önmagában is szimpatikus. Lilac a gazdag lány, akiből nagyon könnyen lehetett volna nyafka főszereplő, de nem lett. Sőt... Kifejezetten talpraesett, feltalálja magát a nehéz helyzetekben, de nem egyik pillanatról a másikra. Fejlődik, egyre többet mutat meg magából nekünk is, Tarvernek is. Tarver sok szempontból Lilac ellentétének tűnik, hiszen egy egészen más világból jött. Ő a keménylegény, akit kiképeztek, aki megy előre, stratégiát alkot, soha nem kapcsol ki teljesen, még a biztonságosnak látszó űrhajón se. A legjobb azonban az, ahogyan szép lassan rájönnek, mindezek ellenére mennyi közös van bennük, és milyen jól működnek csapatként.

De ha megkérdeznétek, mit szerettem legjobb a történetben, még csak nem is a párost említeném, hanem egy technikai megoldást. A történet minden fejezetének végén van ugyanis egy kis párbeszéd, egy dőlttel szedett rész. Ez időben később játszódik, mint a fősodor, és Tarver kihallgatását mutatja be. Tehát már az első fejezet előtt is (mert egy ilyen résszel indít a könyv) tudjuk, hogy végül csak nem maradnak kettecskén, és Tarvert kihallgatják. Ő pedig szépen, sorban beszámol az eseményekről. Csakhogy nem túl bőbeszédű, nem mindent árul el vagy épp elferdíti kicsit az igazságot, és kifejezetten arrogáns is a válaszadás közben. Ez pedig nagyon vicces párbeszédeket eredményez a kihallgatókkal, ezeken szinte mindig nagyon jót nevettem - és még csak nem is lógnak szimplán a levegőben, ugyanis mindig kapcsolódnak az adott fejezethez. Zseniális megoldás volt, és oldotta kicsit a feszültséget.

Írtam viszont az értékelés elején, hogy azért tökéletesnek nem nevezném a könyvet. Mi volt a problémám? Nos, a könyv egy pontján van egy nagy csavar - sokkolt is rendesen, abszolút nem voltam rá felkészülve. Úgyhogy ez még önmagában tetszett is. Viszont a csavar környékén kiderül valami - nem fogok spoilerezni, mindenesetre innentől számomra kicsit... sokká vált a sztori. Sokkal inkább természetfeletti lett a dolog, mint amit ezzel a magyarázattal egy ilyen sci-fi alapú történetben igazán be tudtam fogadni. Így inkább csak beletörődtem, de ezzel a résszel még most sem tudok mit kezdeni.

Ettől függetlenül összességében tetszett a történet. Még mindig szeretem a tiltott szerelmeket, a hajótöröttes sztorikat, ez pedig ötvözte a kettőt. A világ is izgalmas, még ha kicsit kibontatlan is, a szereplők pedig jól működnek magukban és együtt is. Annak külön örülök, hogy nyugodtan tudtam letenni, és nem kell a falat kaparnom a folytatásért. Egészséges kíváncsiság viszont van bennem, így nyilván olvasni is akarom a folytatást, várom, hogyan tovább a világgal - de örülök, hogy lezárást is kapott Tarver és Lilac sztorija, ha valaki nem szereti a sorozatokat, az is bátran olvashatja.

AJÁNLOM

Nyereményjáték

Sokak kedvencei közé tartoznak az űrhajós filmek, ebben a játékban most a sci-fi rajongóknak kedvezünk. Egyetlen jellemző kép alapján kell kitalálnotok a filmcímeket, amiket be kell írnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyertesek jelentkezését 72 órán belül várjuk az értesítő e-mail elküldésétől számítva. Sok szerencsét a játékhoz!