A könyvrendelés pszichológiája

Tegnap bűnbe estem.

Nem is kicsibe. 

Rendeltem. Könyveket. Sok pénzért.




És miközben a telepakolt kosaram fölött lebegett az ujjam - vagyis az egerem -, rájöttem, hogy meglehetősen vicces a "párbeszéd", ami a fejemben zajlik. 

Szinte már láttam a fejem fölött lebegő kisördögöt és angyalkát, ahogy egymásnak - illetve nekem - dobálják az érveket hol egyik, hol másik oldalról. Azt, hogy melyik az angyalka és melyik az ördög, mindenki döntse el maga. (Én egyelőre pro szörnyecskének és kontra szörnyecskének kereszteltem őket. xD)



- De hát akciósak! Ott a 40%, ennél nagyobb kedvezmény ezekre a könyvekre nem lesz! 
- Így is ott ülnek az olvasatlan könyvek hosszú sorban a polcodon. Olvasd inkább azokat. 
- Viszont vannak itt olyan könyvek, amik tulajdonképpen ehhez kellenek, hiszen azok folytatásai. A hiányos sorozatokat csak fel kell pótolni - ez kötelező. 
- Mikor lesz rá időd? A mostaniakat is alig győzöd! 
- De hát az is érdekel már mióta, és abból és abból is jön majd a film. 
- Épp olvasói válságod van, napok óta bele se kezdtél új könyvbe, minek akkor újat venni? 
- Ennyit igazán megérdemelsz. 
- Tele a polc, mindenhol könyv hever, mert nem tudod hova tenni. Mi lesz ezekkel? Minek még több? 
- Amúgy is emelték a fizudat, most aztán tényleg belefér. 
- Minek veszel folytatásokat, ha még az elsőt se olvastad? Minek, ha esetleg nem tetszik? 
- Annyi könyvet megkapsz úgyis recenziós példányként, ez már tényleg igazán belefér. 
- Látod ott azt a végösszeget? Látod? Számolj utána. Ennyit a februári költségvetésről... 
- Na de... akciós. És ennyiért nem biztos, hogy lesz máskor. Egyébként is... Alexandrások is lesznek közte, emlékezz, hogy jártál az Ulpiusszal. Hajkurászni kellett a köteteket a csőd után, komolyan ezt akarod még egyszer? Fel kell készülni a legrosszabb felállásra. 
- 5 számjegy! Ismétlem, 5 számjegy és még csak nem is egyessel kezdődik!

Egyébként is...

Nem vásárlásmániás vagyok. Csak segítem a gazdaságot.


És a kedvencem, amikor tudni, hogy már megtörtem, és tényleg mindent bevet az agyam, hogy meggyőzzem magam és teljesen logikus lépésként hozzam ki a vásárlást: 

- Más többet költ cigire. *És akkor ezen a ponton Deszy konkrétan elkezdi kiszámolni, hogy más kb. mennyit költ cigire, mert épp most vett az ismerősnek 950-ért egy dobozt, az napi egy dobozzal számolva 28.500 forint, az még így is több, mint a te könyveid és az legalább maradandó*



Pénztárca apad, várom a rendelésem...
A könyvrendelés pszichológiája A könyvrendelés pszichológiája Reviewed by Deszy on 2/02/2017 Rating: 5

17 megjegyzés:

  1. Én azért ekkora számjeggyel nem dicsekednék, főleg úgy, hogy mások ennek a töredékért sem tudnak könyvet venni. Másnak félévi fizetése, amit te most elszórtál könyvekre. Amihez senkinek semmi köze, addig amíg nem reklámozod. Inkább jótékonyságra költötted volna ezt a pénzt és adakoztál volna a rászorulóknak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt gondolom, mindenkinek a maga dolga eldönteni, mire költi a pénzét. Mutass nekem egy normális fizetésű embert, aki ilyen tételekben jótékonykodik, a saját vágyait teljesen háttérbe szorítva.
      Nincs gyermekem, nincs férjem, nem költök bulizásra, nem dohányzom, nem iszom, nem szórom el a pénzem kávéautomatákba, nem járok minden nap cukrászdába meg étterembe, és még sorolhatnám az olyan rendszeres kiadásokat, amik másokat érintenek, és összesítve még ennél sokkal nagyobb költségeket is ró rájuk. Minden nagyobb kiadásomat átgondolom, nem szórom a pénzt.
      Egy nagyobb szenvedélyem van: a könyvek.
      Nem tudom, hogyan keveredtél ide, mindenesetre láthatod, hogy folyamatosan értékelek könyveket, nagyobb mennyiségben. Nyilvánvalóan nem maguktól szökkennek a fejembe, az illegális letöltést pedig nem támogatom. Persze, járok könyvtárba, de mint szenvedélyes könyvgyűjtő, szeretem ha ott vannak a kedvenceim a polcon. Továbbá inkább kivárok, és akkor vásárolok nagyobb mennyiségben, amikor le vannak árazva, nem pedig egyesével veszem őket teljes áron - pont spórolási célzattal.
      Mindenesetre nem tartozom neked, sem senki másnak számadással. Az én fizetésem, arra és akkor költöm, amikor és amire akarom. Mindenesetre elég nevetséges, hogy egyszer azért van felháborodás, mert ingyen kapok könyvet a kiadóktól és miért nem veszem meg, amikor meg kiírom, hogy vettem könyveket, akkor meg azért...

      Törlés
    2. Az eredeti bejegyzéshez off, de erről a hozzászólásról egy történet jutott eszembe.

      Egy apa a fia meg a szamara társaságában vonult Keshan poros utcáin a rekkenő déli hőségben.

      Az apa a szamáron ült, a fiú pedig vezette a jószágot. „Szegény gyermek! – vélekedett egy járókelő. – Rövid lábacskája alig tud lépést tartani a szamár gyors járásával. Hogyan is lehet valaki ilyen lusta, hogy tétlenül ül a szamarán, és elnézi, hogy a kisgyerek agyonhajszolja magát.” Az apa megszívlelte a bírálatot: a következő sarkon leszállt, és fiacskáját ültette fel a szamárra.

      De nem telt sok időbe, mikor egy újabb járókelő szólalt meg rosszallóan: „Micsoda arcátlanság! A kis csibész úgy trónol a szamáron, mint valami király, szegény öreg apja meg loholhat mellette.” Ez meg a fiút szomorította el, és kérte apját, hogy üljön fel mögé a szamárra.

      „Ki látott már ilyet?! – hallatta ekkor zsémbelődő hangját egy asszony a fátyla alól. – Micsoda állatkínzás! Szegény párának leszakad a háta, a két semmirekellő meg úgy terpeszkedik rajta, mintha egy dívány volna az a szerencsétlen jószág!” Apa és fia a szidalom hallatán összenéztek, és szó nélkül mindketten leszálltak a szamárról.

      De csak néhány lépést tettek meg a szamár mellett, egy idegen máris gúnyolódni kezdett rajtuk: „Hogy lehettek ennyire ostobák? Sétálni viszitek talán azt a szamarat? Minek tartjátok, ha nem is dolgozik, hasznot se hajt nektek, és még arra se jó, hogy vigye valamelyikőtöket?”

      Az apa egy marék szalmát adott a szamár szájába, másik kezét fia vállára tette, és így szólt: „Bárhogyan teszünk is, mindig akad valaki, akinek nem tetszik a dolog. Azt hiszem, legjobb lesz, ha eztán csakis a magunk feje után megyünk.”

      Törlés
    3. ez egy nagyon tanulságos történet :) nagyon tetszik :)

      Törlés
  2. Vagyis havi fizetést akartam írni.

    VálaszTörlés
  3. Én majd a könyvhéten tervezek komolyabb összeget otthagyni. Annak ellenére, hogy olvasatlan könyv bizony nálam is van, hely viszont annál kevesebb. A fejbeli párbeszéd viszont ismerős! :) Múltkor én is közelharcot vívtam magammal a könyvmolyképző boltjában. Eredetileg egy zsákbamacskáért tértem be, de végül annyira nem tudtam dönteni három könyv között, hogy inkább vettem egy másikat teljes áron, mert az biztos tetszeni fog. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Könyvfesztivál és a Könyvhét nálam is kritikus :D

      Törlés
  4. AMADEA!
    Nem szoktam írni megjegyzéseket, de most kivételt teszek! Ez nagyon gáz amit írtál!!!
    Deszy!
    Szerintem ilyen fura emberekkel ne foglalkozz! Olyan hobbid van amire mások csak irigykedhetnek! Az én mottóm: ENGEDD EL! :)

    ui: Ha több ember olvasna a világ egy szebb hely lenne!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hehe, engedd el. :) Ezt az egyik régi kollégám mondta, és egyébként amilyen egyszerű, az egyik legjobb tanács életemben. Bár hajlamos vagyok egyrészt rástresszelni dolgokra, másrészt meg szívemre venni és azon járatni az agyam folyamatosan.
      De igyekszem, köszönöm! :)

      Az utóirattal pedig nagyon egyetértek.

      Törlés
  5. ugyanez a beszélgetés lejátszódott bennem is :D nálam nyert a "most ne vásárolj" ördögöcske.
    Az egész bejegyzés olvasása alatt csak vigyorogtam, mert nekem is ugyanezek a problémáim! :D (kivéve a reci dolgot) Amíg el nem jutottam a kommentekig, eszembe se jutott, hogy emiatt akárki rossz szemmel nézhet rád. A te dolgod mikor mit csinálsz, mikor mit írsz, és mikor kinek a szavára hallgatsz.
    Szólás szabadság van, mindenki megmondja a véleményét, aztán el kell dönteni, hogy érdemes-e rágódni rajta vagy sem. Amikor könyvet veszek, olyan jó érzés fog el, hogy eljutottam az életembe oda, hogy vehetek magamnak azt, amit én akarok. Szerintem ez tök pozitív dolog! (részemről csak kicsi irigység van feléd, hogy te ekkora rendelést vársz :)) Hajrá!
    Ami meg az olvasatlan kupacot illeti, a könyv nem romlik meg, öt év múlva is elolvashatod, csak kerüld a spoileres értékeléseket addig, ha kibírod :D

    VálaszTörlés
  6. A könyvek vásárlásával segítjük a könyvkiadást. Tegyük gyakran, és költsünk sokat! Semmi más nem okoz akkora örömöt, mint egy új könyv, egy új kalandozás lehetősége. Deszy, jót derültem a posztodon, mintha magamat hallottam volna. Puszi!

    VálaszTörlés
  7. Deszy,

    Ismerős, én havonta kb. 20 ezret költök könyvre, minden hónapban megfogadom, hogy jövő hónapban nem veszek semmit, de nem tehetek róla, ha van visszautasíthatatlan akció :D
    Nem dohányzom, nem költök márkás ruhákra, nem járunk a párommal étterembe, szórakozni, számunkra a legjobb a szeretett kis lakásunkban lenni, otthon, együtt. Éppen ezért gondolom én is azt, hogy ha nem könyvre költöm el, akkor is elmegy ez a pénz másra, olyanra ami nem ad maradandót, semmit...Szóval, már bocsánat a kifejezésért, de sz@rjál bele az irigy emberek véleményébe, éld úgy az életedet, ahogy szeretnéd, és költsd a megérdemelt fizetésedet arra, amiben örömödet leled ;)

    VálaszTörlés
  8. Az első kommenten lesokkolódtam... vicces, aki pozitív hozadékú dolgokra költi a pénzét, az le van hurrogva, aki meg bagózik, vagy egyetemistaként vedel, mint a gödény, annak bezzeg senki nem szól be. Valahol nagyon el van csesződve ez a világ.

    Nekem is volt már 30-40 ezres könyvrendelésem, és abszolút nem bánom, mert ugyan úgy vagyok ezzel az egésszel, mint te: ez a hobbim, a szenvedélyem, meg különben is, az én pénzem, arra költöm, amire ÉN akarom. Ennek az ellentéte, az egyik kedvencem pár nappal ezelőttről egy blogbejegyzés, mi szerint mi csúnya, gonosz könyves bloggerek kizsákmányoljuk a könyvipart a sok recenzióval. No komment...

    Könyvekre mindig szükség van, arra szerintem mindig megéri költeni.

    VálaszTörlés
  9. Ez a sablon az én fejemben is le szokott játszódni, de én tapasztalatból az ördögnek hiszek. Jártam már úgy, hogy jó, ezt a könyvet szeretném, de majd máskor megveszem, nem áldozok rá a költségvetésből. Aztán meg nem lehet kapni. Soha többé. Antikvárban sem.

    Általában jól utána nézek,hogy kell-e egy mű, milyen a fordítás, mik a vélemények róla, szóval ha átmegy a rostán és van rá lehetőség, akkor kell és kész. :) Más pénztárcagyilkos szenvedélyem nincs is.

    A könyvfesztiválokat kerülöm, nincs az a pénz, amit ott ne lehetne elkölteni, jobb a békesség. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Könyvfesztiválon még sose voltam, és nem is fogok menni...Nem merek :D....

      Törlés
  10. Észrevét: Szerintem sem kellene ezzel dicsekedni. Ugyanis ez mindenkinek a saját magánügye. Deszy meg úgy is csak akkor fogja észre venni, hogy mennyi pénzt is tapsolt el könyvekre ha egyszer majd ő is rászorul arra, hogy jó alaposan be kelljen osztania a fizetését. És ebben nem indok az, hogy nincs férjem, családom, gyerekem, nem cigizek, nem bulizok, nem járok cukrászdába etc. Ahhoz hogy ezt meglássa, csupán le kellene szállnia a magas lóról.
    És még mielőtt bárki! Ismétlem bárki! Megpróbál helyre tenni, megjegyezném, hogy saját tapasztalatból beszéltem, úgy hogy imádok olvasni. Köveket innentől lehet hölgyek és urak a leendő sziklakertembe szállítani, köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha szükségem lenne rá, akkor nyilván meghúznám a határt minden "luxuscikk"-nél. Jelenleg nincs rá szükségem. Egyébként spórolok, van spórolt pénzem, nem szórom ki zsákkal az ablakon. De azt gondolom, ha nincs különösebb szükség, ami megszorít, és egyébként két munkahelyen is dolgozom, nem normális dolog, ha indokolatlanul eltemetem magam. Ha ez az, ami örömet hoz a hétköznapokba, akkor megéri. Nem azért dolgozom minden nap 12 órát, hogy aztán a fogamhoz verjem a garast indokolatlanul, nézzem, hogy elsétál mellettem az életem, aztán 30 év múlva egy zsák pénzen üljek boldogtalanul.
      Értem én a spórolás filozófiáját, magam is spórolok, ahogy ezt mondtam volt, de azt hiszem, van egy egészséges határ a skótság és a pénzszórás között, amit meg kell találni. Sem egyiknek, sem másiknak nincs értelme.
      Egyébként meg... a könyveim nem rohannak el sehová, nem folynak ki az ablakon, nem mennek tönkre... ha valamiért egyszer majd pénzre lenne szükségem, pénzzé tudom tenni őket. Nyilván nem pont ugyanannyiért, amennyiért vettem eredetileg, de ez a legtöbb dologra, ami nem ingatlan vagy konkrét befektetés, igaz.

      Törlés

.

Üzemeltető: Blogger.