Évadok óta nem néztem Vámpírnaplókat - de a finálét most meglestem

Vicces dolgot csináltam. Biztos, nem én vagyok az egyetlen. Mindenesetre gondoltam, bejegyzésbe öntöm az élményt.

Hogy mi történt?

Bizonyára feltűnt nektek is, hogy az utóbbi időben előfordult egy-egy Vámpírnaplók hír az oldalon. És akkor repkedhettek a kövek, hogy egyébként is, olyasmikről is írok, amik nem is érdekelnek, csak azért, mert látogatottság...

Na de kérem alásssssan: valóban abbahagytam a Vámpírnaplók sorozatot évadokkal ezelőtt (azt hiszem, a második évad magasságában), azóta pedig a szememet forgattam a fejleményeken, amik itt-ott eljutottak hozzám, és az is igaz, hogy még az oly imádott Originals előtt kiszálltam. No de ettől még rettentő kíváncsi lettem, hogy mi lesz a sorozat vége.



Persze, abbahagytam a sorozatot, mert nagyon hamar beleesett abba a rétestészta hibába, amit nálánál sokkal jobb sorozatoknak sem tudok megbocsátani, bármennyire próbálkozom időnként az újrakezdéssel. (Ó, Grace klinika. Ó, Once Upon a Time...) És igen, a könyveket is abbahagytam, mert hát... no, igen.

Ezzel együtt emlékszem azokra a napokra, amikor még a legnagyobb Twilight láz közepette a barátnőmmel ráakadtunk a sorozatra, ő meg a kezembe nyomta az újraírható DVD-t, rajta az első résszel, és úristen, szerelem volt első nézésre. Vámpírok, romantika, Stefan és Damon, a hangulatos Dear Diary! gondolatok... *sóhaj*

No igen, emlékszem még, milyen érzés volt fülig beleszerelmesedni.

Így hát érthető módon kíváncsi voltam a befejezésre. Valójában többet nem láttam a sorozatból, mint amennyit láttam, de igazából ez sem tartott vissza attól, hogy kiderítsem, hogyan zárul a sorozat.

Hiszen az alap megvolt: Elena, Stefan és Damon. Hála a médiának ezt-azt tudtam arról is, mi történt velük útközben - és ezek nagy része újra meg újra meggyőzött, hogy még épp időben szálltam ki. Most komolyan? Stefan és Caroline? Bonnie-t meg csak szimplán utáltam mindig...

Szóval akkor én, aki évadok óta nem látott semmit a sorozatból, fogtam magam és megnyitottam a finálét. Merthogy... egyszer mégis csak szerettem őket, és ha valahol útközben le is maradtam, tudni akarom, mi lett a vége. Mi lett velük? Ki kivel? Merre? Ki halt meg? 

No nem néztem végig, mert hát nyilvánvalóan igen nagy hiányosságaim voltak a sorozat konkrét cselekményét illetően, de tudjuk, hogy megy ez az ilyen sorozatok lezárásánál. Jön az a tipikus epilógus rész, amikor happy end és szívecskék, és könnyek a rajongók szemébe.

És tudjátok mit? Bakker, ilyen nyálas befejezést álmodni sem mertem volna a sorozatnak. Amikor megnéztem az utolsó negyed óra-húsz percet, azon töprengtem, hogy tényleg ennek az elmeséléséhez kellett nekik ki tudja hány évad?

Értem én, hogy már régen elvesztették azt a fonalat, amit a sorozatok esetleg még az első évadban a markukban tartanak - a jobbak még utána is. Hogy mire gondolok? A nagy egész ívére. Egy jó sorozat nem csak önálló részek sorozata, és nem is csak valami, aminek az egyes epizódjai egymáshoz kapcsolódnak. Egy jó sorozatnak van eleje, közepe, vége. Tudjátok, mint régen, amikor a fogalmazásírást próbálták belénk verni: bevezetés, tárgyalás lezárás. Mesénél még esetleg szóba kerülhettek olyasmik is, mint bonyodalom és tetőpont, de ennyire mélyen ne menjünk bele.

Mert a lényeg nem ez, hanem a kérdés: most komolyan? Tényleg ezért? Ezért volt mindez? A rengeteg kavarás, az itt-ott elhulló és feltámadó szereplők, az ez azzal jár, az meg amazzal, aztán cserélnek?


Figyelem! Innentől spoilerek következnek.


Szóval...

Ami a nagy áldozatot illeti... A feláldozom magam XY-ért nyilván elég nagy klisévé vált az ilyesfajta sorozatok történetében, ezzel együtt tekinthetjük tökös lépésnek, hogy a nagy fináléban kinyírják az egyik főszereplőt. Csakhogy mégsem tudok rá így tekinteni. Nem azt éreztem, hogy tökösek, hanem azt, hogy izzadságszagúan tökösek akarnak lenni. Ezért komponáltak egy szívszorítónak szánt, de inkább nyálassá lett jelenetet a testvéri szeretetről és az önfeláldozásról. 



Ezzel pedig az "epilógusnak" meg is adták az alaphangot. Mert hát volt itt minden: visszaköszönő hollók, temetőben hagyott ereklyék, közös könnyezés, titkos üzenetek (örökké szeretni foglak, ki hitte volna?), megvalósított álmok egész garmadája, utópia, utópia mindenütt! Ja, és mindenki Stefan sírját simogatja, minden a sírboltjánál történik, mert ja, logikus. És olyanok ölelgetik egymást, akiknél ebben aztán tényleg vajmi kevés logika szorult az ölelkezésbe.

És a kedvencem: a rég kiírt szereplők visszaerőltetésének és a full happy endnek a jegyében mindenki visszatér szellemként. Gondoljatok bele, mekkora lehet arrafelé a szellemnépsűrűség! Mindenki mellett felbukkan egy szerette, aki büszkén bámul rá. 

Aki meg esetleg nem tűnik fel szellemként, az majd felbukkan a legeslegvégén... tessék kapaszkodni! a Mennyországban. 

És akkor ezen a ponton újfent álljunk meg egy kicsit! Kérdezem én: mi a ****** történt a nagy happy endben, hogy Elena ÉS Damon is egyszerre bukkant fel a túlvilágon, egyébként fiatalon? De most komolyan! Gondoljuk végig! 

Értem én, hogy a cél az lett volna, hogy bemutassák a full boldog túlvilági létet, ahol újra egyesülhetnek rég elvesztett szeretteikkel a főszereplők (meg hogy a fináléra most már aztán tényleg mindenki visszatérhessen), na de... Ha a szülők és a nagynéni idősebb a túlvilágon, mint amikor meghaltak, akkor... ha Elena és Damon fiatalok, akkor ez bizony azt jelenti, hogy ezek ketten irtó hamar megmurdáltak. Ráadásul mellettük bizony erős hiányjelek is pöffeszkednek, Elena nagy családegyesítéséből például hiányzik a kedves öcsi - ami szintén azt feltételezheti, hogy nem is telt el olyan nagyon sok idő. 

De vajon hogyan?

És oké, fogadjuk el, hogy hosszú, boldog életet éltek - akkor meg hol a logika a jelenetben?

És még egy kérdés: oké, oké, Elena és Damon is családegyesít - de vajon közös Mennyországban vannak? Hiszen a nyálas lezárás fullnyál mindenki együtt jelenete elmaradt. Damon elment Stefanhoz, Elena meg haza. De vajon van átjárás? Vagy már csak én vagyok tényleg full paranoiás? 

Apropó, paranoia. Másnak is az jutott eszébe, amikor Caroline Klaus levelét olvasta, és volt az a  furcsán elejtett mondat az iskoláról vagy a kezdetről (már nem emlékszem pontosan, bocsi), hogy ez bizony folytatást jelent? Mármint afféle spin-off folytatást, de...

Összefoglalva a finálé csak újra meggyőzött arról, hogy még időben szálltam ki a sorozatból, nem lett volna értelme még több időt fektetni bele. De azért röhögtem egy jót. És sajnálom, hogy így kellett alakulnia a kapcsolatunknak. Lángoló románcnak indult, aztán mi lett belőle.
Évadok óta nem néztem Vámpírnaplókat - de a finálét most meglestem Évadok óta nem néztem Vámpírnaplókat - de a finálét most meglestem Reviewed by Deszy on 3/11/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.