Breaking News

Vörös Pöttyös kötet érkezik Bessenyei Gábortól!

Bessenyei Gábor neve azoknak lehet leginkább ismerős, akik nyitottak a middle grade könyvek olvasására, főként a Percy Jackson rajongók ajánlom Az Olimposz legyőzése sorozatot.

Most viszont valami kicsit mással jelentkezik a szerző: Vörös Pöttyös kötettel, ami kicsit borzongósnak tűnik a fülszöveg alapján - ami most került fel a Könyvmolyképző oldalára!

Hivatalos borító még nincs, egyelőre az egyik borítótervvel érkezem illusztrációként (ami Ambrús Renáta munkája). 




Hivatalos fülszöveg:

Kíváncsi vagy a titkaimra?
Patrik tizenhat éves, és úgy érzi, már nagyon ideje lenne járni valakivel. Amikor észreveszi, hogy Emma, a suli egyik legszebb lánya egyre biztatóbb jeleket küld felé, alig hisz a szerencséjének.
Minden szuperül alakul, ám egy éjszaka a halott kutyájának szelleme megjelenik a kollégiumban.
De mit akar a frissen eltemetett házi kedvenc? És miért beteg Patrik édesanyja, ha az orvosok nem találják az okát?
Patrik elkezd nyomozni.
Felkeresi egyik régi iskolatársát, Lilit, akiről azt pletykálják, hogy igazi boszorkány.
Szellemek, átkok, éjszakai szeánszok -- kiderül, hogy a lánynak mindez meg sem kottyan, de a sötét erő, ami Patrik családját fenyegeti, sokkal kegyetlenebb, mint bármelyikük sejtette volna.
Patrik úgy érzi, kettészakad az élete.
Odahaza egy ismeretlen misztikus fenyegetés telepszik rá, miközben a kollégiumban próbálja teljes szívvel belevetni magát az első párkapcsolatba, túlélni az első ügyetlenkedéseket, a bizonytalanságot, és a rosszindulatú szobatársa kötekedéseit.
Lehet esélye a szerelemre, ha közben egy alattomos túlvilági lény a családjára tör?
Vajon mi az ijesztőbb: egy szellem vagy élete első csókja?

Rövid részlet a könyvből, Bessenyei Gábor Facebook oldaláról:

„Egy nyolcemeletes panelház elé értünk, Lili pedig elindult a bejárat felé.
– A lift nem működik, sétálnunk kell.
– Hányadikra?
– Hetedik.
– Ne már! – nyögtem.
– Kibírod, én reggel is így jöttem. Tegnap este romlott el, de már javítják.
A lift környékéről tényleg munkazaj szűrődött ki.
Lili megkapaszkodott a korlátban, és elkezdte lehúzni a csizmája cipzárját.
– Fogd meg! – mondta Lili, és a kezembe nyomta a fél pár cipőjét, majd a másikat is levette.
– Mit csinálsz?
– Csak nem gondoltad, hogy hét emeletet magas sarkúban mászok meg?
Lili harisnyás lábát bámultam. Ezt ő is észrevehette, mert megemelte a szemöldökét.
– Hányas lábad van neked? – próbáltam terelni. – Majdnem akkora, mint az enyém.
Lili maga alá gyűrte a lábujjait, majd kissé bosszankodva szólalt meg:
– Magad elé nézz, ne engem bámulj!
Ezután szinte szökkenve indult felfelé, én meg utána.
– Hát persze! – gonoszkodtam, de akkor valami kegyetlenül hasba vágott. A lépcsőkorlát egyik fémrácsa elgörbülve lógott ki a helyéről, én pedig pont beleszaladtam.
– Mondtam, hogy az utat figyeld – pillantott vissza rám Lili vigyorogva. – Lesz még néhány ilyen, jó helyen tartsd a szemed”. 

Nincsenek megjegyzések