Róbert Katalin (szerk.): Meghitt ​pillanatok {Értékelés + Nyereményjáték}

Róbert Katalin (szerk.): Meghitt ​pillanatok

A blogturnéról




Húsz novella, húsz pillanat az ünnep és emelkedett hangulat jegyében, a Könyvmolyképző Kiadó szerzőitől és íróiskolai hallgatóitól. Fedezd fel a Meghitt pillanatok antológia sokszínű történeteit a Blogturné Klub hat bloggerének tolmácsolásában, és légy te az a szerencsés, aki megnyerheti a könyv egy példányát.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám:  376
ISBN: 9789634575436
Sorozat:
Kezelhető-e standalone-ként?
Nézőpont:
Függővég:
Bechdel-teszt:
Moly link
Goodreads link ()
Megrendelési link
Te szembenéznél a legrosszabb emlékeddel, hogy segíts a legjobb barátodnak?
Mernél szerelmet vallani egy titkos találkozón?
Engednéd, hogy egy titok közéd és a szerelmed közé férkőzzön?

Hiszel abban, hogy a testvéreddel mindig megtaláljátok a közös hangot?
Érezted már, hogy valaki éppen akkor lépett be az életedbe, amikor minden remény elhagyott?

Húsz novella, húsz pillanat, amikor megállunk kicsit és egyszerűen csak élvezzük az életet.

A Meghitt Pillanat antológiába a Könyvmolyképző Kiadó íróiskolai hallgatóinak munkáiból válogattunk történeteket.
A kötetet színesíti Benina, Eszes Rita, Greff Magdi, Róbert Katalin és Rácz-Stefán Tibor írók egy-egy novellája.

Add át magad a meghitt pillanatoknak!

Olvass bele a képre kattintva!


https://konyvmolykepzo.hu/reszlet/8398_meghitt_pillanatok-20181128_102336.pdf?ap_id=Deszy



Interjú Róbert Katalinnal, az antológia szerkesztőjével




A Könyvmolyképző gondozásában tavaly már megjelent egy antológia, Érints meg! címmel. Már abban is tevékeny résztvevő voltál. Annak a kötetnek a megjelenésekor gondoltál rá, hogy biztosan érkezni fog még a Könyvmolyképzőnél antológia?
Legalábbis reménykedtem benne. A novella picit mostohagyerek Magyarországon, azaz szépirodalmi novelláskötetek mindig is megjelentek, de a szórakoztató műfajban mintha nehezebb lenne a novellákról meggyőzni az olvasókat. Éppen ezért nagyon örültem már On Sai és Böszörményi Gyula novellás köteteinek is, aztán pedig az Érints meg! megjelenését szuper kezdeményezésnek tartottam. Nagyon örülök, hogy folytatódik a dolog, sőt, talán hagyománnyá is válhat.


Azért ha a kiadó könyveit sorra vesszük, kijelenthetjük, hogy nagyrészt regényeket találunk a kínálatban. Mit gondolsz, manapság az emberek szeretnek novellákat olvasni? Van igény az ilyen gyűjteményekre? 
Minden könyvnek el kell nyernie az olvasók bizalmát. El kell érnie, hogy éppen ezt a kötetet vegye meg – hiszen a könyvesboltban elkölthető összeg véges, hiába szeretné az ember, hogy külön, kiapadhatatlan bankszámlája legyen csak könyvekre. Így aztán, mivel nem tudunk mindent megvenni, sokszor a szerző neve vagy a tartalom, a világ rövid bemutatása, egy erős ötlet az, ami kiépíti bennünk ezt a bizalmat.
Na, ilyenkor kerül egy antológia hátrányos helyzetbe: több szerző van benne, esetleg egy részük még teljesen ismeretlen, ráadásul több történet, fantasy vagy sci-fi antológia esetén több világ és ötlet jelenik meg. Lehet, hogy csak egy részük jó. Vajon honnan tudhatjuk, mennyi lesz belőle jó? Vajon érdemes mindnek bizalmat szavazni?
Úgy tűnik, hogy van, aki megteszi, és ez hatalmas öröm. Mi a kiadóban azon dolgozunk, hogy az olvasó jó érzéssel zárja be a kötetet, akkor is, ha nem ismert előzetesen minden szerzőt. Olyan novellákat akarunk kiválogatni, amik így vagy úgy, de elvarázsolhatják őt, és utána úgy szerkeszteni, javítani őket, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőlük.
Szóval szeretnénk kicsit kiépíteni az igényt az ilyen gyűjtemény iránt. Szerintem az Érints meg! antológia novellái is nagyon izgalmasak lettek és a Meghitt pillanatok is sokszínű és nagyon szép. Remélhetőleg két ilyen kötet után egyre könnyebben szavaznak az emberek bizalmat egy antológiának.


Az Aranymosás kapcsán gyakran hallani azt, hogy a kezdő szerzők gyakoroljanak novellázással. Miben segíthet ez a fejlődésben?
Sok író szeretne rögtön nagy és monumentális történetet elmesélni. De néha menet közben belefárad, ráun, esetleg változik az, hogy mi is érdekli az adott történetben, és szétcsúsznak a fókuszok. Esetleg végigírja, de még nem elég magabiztos a különböző írástechnikai szközök használatában, ezért nem olyan lesz a nagy regény, amilyennek megálmodta.
A rövidebb művek egyrészt segítenek abban, hogy valamit végre befejezzen a kezdő író – és néha már ez is hatalmas öröm. Másrészt lehet kicsiben gyakorolni velük a dramaturgiai ívet, információk adagolását. Túlírásra hajlamos írók rengeteget tanulhatnak a tömörítésről, ha kénytelenek a történetüket bizonyos keretek között tartani.
Aztán azokat az írástechnikai eszközöket, amikbe belefuthat az ember írással foglalkozó blogokon, vagy amikről kurzusokon tanul, kiválóan lehet fejleszteni gyakorlással. Kipróbálni több narrációs technikát, írni valamit egy vak főhőssel és ezáltal gyakorolni az egyéb érzékszervek használatát, kipróbálni extrém ötleteket, karaktereket.
Az írás játék, akkor jó, ha az író akar és mer játszani – és a novella kiváló terep erre a játékra, próbálgatásokra, többféle eszköz megízlelésére. Utána (közben…) pedig magabiztosabban lehet megírni a nagy, monumentális történetet.


Megvolt az újabb antológia ötlete. Honnan jött a téma? Kinek az ötlete volt, hogy Meghitt pillanatok kerüljenek terítékre? 
A Könyvfesztiválon voltunk, szerintem már az utolsó napon, meglehetősen fáradtan, ugyanakkor rengeteg energiával feltöltve. Katona Ildikó kiadóvezetővel és Varga Bea vezető szerkesztővel beszélgettünk arról, hogy jó lenne egy újabb antológia, ami karácsonyra jelenhetne meg. És ha már elhangzott a karácsony, beugrott a meghittség kifejezés is. Így született meg a téma.


A Meghitt pillanatok – nem véletlenül – karácsonyra érkezik, és a borítón is láthatóak karácsonyi motívumok. Mennyire karácsonyiak maguk a novellák?
A húsz novellából három télen játszódik, van hóesés, hideg, de nem karácsonyoznak a szereplők. Tízben konkrétan megjelenik a karácsony. Van osztálykarácsony, van családi karácsony, van, ahol várják és készülődnek, van, ahol szeretnék megúszni. És van hét olyan novella, ami nem egyértelműen téli vagy karácsony. Akad köztük semleges és akad olyan is, ami tavasszal vagy nyáron játszódik. Ha egy novella megfelelt a válogatási szempontoknak, akkor bekerülhetett úgy is, hogy nem volt téli a témája.


És ha már borító, említsük meg, hogy kinek a munkája! Az Érints meg!-hez hasonlóan itt is számíthatunk belső illusztrációkra? 
László Maya készítette a Könyvmolyképző Kiadó novellás köteteinek borítóját, sőt, a korábbi megjelenéseknél minden novella kapott egy egyedi rajzot is Maya nagyon izgalmas, fekete-fehér tollrajzaival. Sajnos idén nincsenek illusztrációk a kötetben. Ennek technikai okai vannak: Maya két zseniális mesekönyvet illusztrált (Varga Bea: Segítség, támadnak a betűk! és Ecsédi Orsolya: Banyavész), és ugyanekkor kellett volna elkészülnie a Meghitt pillanatok képeivel is.
Mivel mindenképpen szerettük volna, hogy idén karácsonyra megjelenjen a kötet, végül úgy döntött a kiadó, hogy egyedi illusztrációk nélkül, de még ebben az évben kijön a Meghitt pillanatok. 


Az Érints meg! antológia nyílt pályázat volt. A Meghitt pillanatok viszont már egy szűkebb szerzői merítés. Kiknek a művei kerültek a kötetbe? Miért döntöttetek úgy, hogy ezúttal szűkebb körből történik a merítés? 

Az Érints meg! pályázati kiírását február 14-én tettük közzé, 367 írás érkezett be és a nyár végére állt össze a végleges kötetterv. Amikor április végén ott álltunk a Könyvfesztiválon, és egy meghitt, karácsonykor már olvasgatható kötetről beszéltünk, sejtettük, hogy most másképp kell meghirdetnünk a pályázatot.
A kiadó íróiskolája évek óta működik, a kurzusok végén a hallgatóknak felajánljuk, hogy csatlakozzanak az íróiskolások zárt Facebook csoportjához, ahol szakmai beszélgetések is folynak, pályázatok is előkerülnek – és ezt a pályázatot most itt hirdettük meg. Emellett felkértük a kiadó szerzőit, hogy akinek ideje, kapacitása engedi, írjon, küldjön nekünk novellát. 
Végül a kiadó hét szerzője – Benina, Chiara, Eszes Rita, Greff Magdi, Novák Vica, Rácz-Stefán Tibor és Róbert Katalin –, valamint tizenhárom íróiskolai hallgatónk művei kerültek a kötetbe.


Hogyan kell elképzelni ennek a kötetnek az összeállítását? Mesélnél kicsit arról, milyen folyamatokon esett át a kötet, egészen a kezdetektől odáig, hogy a polcokra kerülhessen? Egy regénynél talán kicsit egyértelműbb ez az út. 
Meghirdettük tehát a pályázatot a (volt) íróiskolások körében és felkértük a szerzőinket is. Tudtuk, hogy nyáron már szerkeszteni kell, így a beérkezett anyagokat lehetőség szerint folyamatosan olvastam. Én nagy Excel-tábla kedvelő vagyok, tehát abban vezettem a művek listáját, és a tartalom, erősségek-gyengeségek mellett jegyeztem azt is, hogy melyik történet téli vagy karácsonyi, milyen korcsoportnak lehetnek érdekesek, illetve milyen erősek érzelmileg az egyes novellák.
Ezután Varga Bea vezető szerkesztővel beszéltük át a műveket és döntöttük el, hogy mely novellák illenek majd a végső koncepcióba, és melyikek azok, amiknek a tavalyi évhez hasonlóan az Aranymosás oldalon szeretnénk publikálási lehetőséget biztosítani.
Húsz novella került a kötetbe, a nyár során tizenkilenc emberrel kellett együtt dolgoznom. Szerkesztőként az ember mindig igyekszik ráhangolódni a szerzőre: egyfelől meg kell látnia az ő erősségeit, gyengeségeit, másfelől megtalálni azt a hangot, amivel a legjobban lehet vele kommunikálni. Nos, ezt a hangolódást most tizenkilenc emberrel kellett megtennem (és közben még szerkesztettem regényeket is), ami nagy kihívás volt. Szerencsére szuperül együtt tudtunk dolgozni mindenkivel.
A kész kötetet már „csak” a kiadó műszaki csapatának kellett gondozásába venni, hogy betördeljék, korrektúrázzák, azaz előkészítsék a nyomdának.


A novellák kiválogatásánál csak a minőség számított, vagy volt más rendezési elv, ami alapján eldöntöttétek, melyik írások kerülnek a végleges kötetbe? 
Mindenképpen szükségünk volt rendezési elvre. Először is el kellett dönteni, hogy Vörös Pöttyös vagy Arany Pöttyös kötet lesz-e. Másodszor azt kellett eldönteni, hogy ebben a Vörös Pöttyös kötetben lesznek-e fantasy írások – az Érints meg!-ben voltak –, vagy csak realista novelláknál maradunk. Végül azt is végig kellett gondolni, hogy egy-egy, akár érzelmileg is erős mű, milyen hatást vált ki.
Sok olyan novella érkezett a pályázatra, amelyben a főhős valamilyen nagyon fájdalmas helyzetbe kerül, veszteséget él meg, és ebből a szituációból jut el egy érzelmileg meghatározó helyzetbe. Nekünk viszont oda kellett arra figyelnünk, hogy hány olyan történetet teszünk le az olvasó karácsonyfája alá, ami összefacsarja a szívet – kellenek ilyenek. De kell egy jó arány.


Volt olyan novella, ami bár nagyszerű volt, valamiért mégsem kerülhetett be a kötetbe? 
Igen. Volt nagyon szép fantasy novella, volt nagyon jól megírt, felnőtt élethelyzetet bemutató novella, ami egy Arany Pöttyös kötetbe biztosan bekerül volna. És volt olyan novella is, ami nagyon erősen adott át érzelmeket, de olyan szívszorítóakat, hogy úgy éreztük, ebben a kötetben ez most sok lenne.
Ezeknek a szerzőknek természetesen jeleztük, hogy maga a novella jól sikerült, és a szerző beleegyezésével nagy örömmel lehoztuk őket az Aranymosás oldalon.


Mi jelentette szerkesztőként a legnagyobb nehézséget?
Az időbeosztás. Készítettem magamnak egy kiváló táblázatot, hogy mikor melyik novellán dolgozom. Eleinte még sikerült is tartani a tervezett menetrendet, aztán persze borult az egész.
Persze, az is izgalmas volt, amikor a negyven fokos lakásomban éppen téli hidegről szóló szövegekkel dolgoztam, de egy jól megírt novella bármikor elhiteti veled, hogy esik a hó és forralt bor illata száll a levegőben.
Sokféle történethez, karakterhez és írói hanghoz kellett igazodni relatíve rövid idő alatt, de ezt a részt nagyon élveztem. Még soundtracket is készítettem a Meghitt pillanatoknak – minden novellához választottam egy-egy olyan számot, ami szerintem nagyon passzol, kifejezi.


Az Érints meg!-hez hasonlóan a Meghitt pillanatok is Vörös Pöttyös lett. Ezek valóban YA történetek mind egy szálig, vagy azért ez nem ennyire egyértelmű?
Ha a kérdést úgy nézem, hogy minden novella minden szereplője középiskolás-e, akkor a válasz nem. Akadnak olyan karakterek, akik egyetemisták vagy már dolgoznak, sőt, Benina novellája a Mindig és Soha című, Rubin Pöttyös regényének kiegészítő novellája.
Viszont ha azt nézem, hogy milyen témák kerülnek elő a kötetben, akkor igen. Barátságok, első szerelmek lassú születése vagy elmúlásának feldolgozása és testvéri kapcsolatok, esetleg szülő-gyerek viszony kerültek a fókuszba. No, és persze a történetek egy része tényleg iskolában, iskolás korban játszódik.


Az antológiának nemcsak szerkesztője, de szerzője is vagy. Melyik volt előbb? Előbb a szerkesztésre kértek fel, vagy arra, hogy írj valamit Te is? 
Amikor felkértük a kiadó szerzőit, számomra egyértelmű volt, hogy én is fogok küldeni novellát – egy kicsit szívügyem is ez, hogy jelenjenek meg ilyen antológiák, tehát fontosnak éreztem, hogy benne lehessek. Természetesen Varga Bea döntötte el, hogy az én novellám is kerüljön a kötetbe – majd Kozma Réka szerkesztette meg a szöveget.


A többiek írását olvasva volt esetleg olyan érzésed: a fenébe, ez miért nem nekem jutott eszembe? 
Sosem szerencsés, ha egy írónak ilyen jut eszébe. Nagyon szép novellák és zseniálisan jó ötletek jelennek meg ebben a kötetben, de ezeket elolvasva én arra gondoltam, „de jó novella, itt a helye!”. Mivel a pályázat nem volt szigorúan véve tematikus, még csak attól sem kellett tartani, hogy ugyanazt a kulcsszót vagy alaptémát majd más izgalmasabban járja körül.
A meghittség nagyon tág fogalom, nem lesz, nem is lehetne egyik ötlet vagy megoldás jobb mint a másik. És még ha eszembe is jutna olyan, mint egy adventi sms-naptár vagy egy, a valóságot szimbólumokban látó lány, sosem lenne belőle éppen olyan történet, mint ami a kötetbe került, hiszen nemcsak az ötletek, a megvalósítás is fontos eleme egy-egy műnek. (Ezért lehetséges, hogy bár három osztálykarácsony is van ebben a kötetben, annyira különböznek, hogy nem tűnnek egyformának az ötletek.)


Várható még a jövőben antológia, tudsz már erről valamit? Ha igen, nyílt pályázat lesz vagy megint a kiadó íróiskolásainak és szerzőinek írásaiból válogattok majd?
Ilyenkor nehéz, hogy mit árulhat el az ember. Mindenesetre a szerkesztőségben szó volt már erről, és mi szeretnénk további antológiákat, valamint szeretnénk olyan pályázatot is, ami teljesen nyílt. Úgyhogy érdemes lesz annak is figyelni 2019-ben az oldalt, akinek most nincs az Aranymosás Irodalmi Válogatóra szánt regénye, de novellákat szívesen írna. Hátha jön a pályázat… ;)


Akkor mindenképp figyelni fogunk. Köszönjük szépen a válaszokat!


Nyereményjáték


A Meghitt Pillanat antológiába a már publikáló szerzők mellett a Könyvmolyképző Kiadó íróiskolai hallgatóinak munkáiból válogattak történeteket. Játékunk során ők kerülnek fókuszba.
Minden állomáson láthatjátok egy, az Aranymosás oldalra kikerült novellájuk vagy regényrészletük címét. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni a szerző nevét, majd beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.

Nordlys - Északi fény

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


12/05 Spirit Bliss Sárga könyves út - Interjú Chiarával
12/06 Könyv és más
12/08 Deszy könyvajánlója - Interjú Róbert Katalinnal
12/09 Könyvvilág
12/10 Spirit Bliss Sárga könyves út - Interjú Beninával
12/12 Dreamworld
12/14 Never Let Me Go
12/16 Deszy könyvajánlója
12/18 Dreamworld - Nilla interjú
Róbert Katalin (szerk.): Meghitt ​pillanatok {Értékelés + Nyereményjáték} Róbert Katalin (szerk.): Meghitt ​pillanatok {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 12/08/2018 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.