Matt Richards - Mark Langthorne: Bohém rapszódia {Blogturné + Nyereményjáték}
Matt Richards - Mark Langthorne: Bohém rapszódia
a Rafflecopter giveaway
02.21. - Szembetűnő
02.23. - Betonka szerint a világ…
02.25. - Deszy könyvajánlója
02.27. - CBooks
03.01. - Könyv és más
A blogturnéról
A Queen ikonikus dala a Freddie Mercury életét feldolgozó film és életrajzi könyv címeként is nagy sikerre hivatott. A Blogturné Klub öt bloggere elolvasta Matt Richards és Mark Langthorne könyvét, melyben Freddie Mercury életéről, haláláról és örökségéről is rengeteg információt megtudhatunk. Rajongóknak kötelező!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 544
Fordító: Szabó Krisztina
ISBN: 9789634575047
Sorozat: -
Moly link
Goodreads link (4,27)
Megrendelési linkAki kívül hordta a szívét! – Szerelem és útkeresés a tomboló sikerben.
Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben.
A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek középén elkapta a végzetes betegséget.
Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a The Gay Plague, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek.
Az élettel teli, lenyűgözően tehetséges rocksztár halála mind az orvos-, mind a zenésztársadalmat megrázta. A Bohém rapszódia végre tiszta vizet önt a pohárba, és alaposan körüljárja Freddie Mercury életét, hogy méltó emléket állítson neki.
Az első mondat:
"Szokás szerint borongós az idő a fővárosban."
Véleményem
Kezdjük mindjárt az elején: sosem tartoztam azok közé a Queen rajongók közé, akik mindent tudnak róluk, ismerik az összes számukat és tudatosan hallgatják őket. Tulajdonképpen ha feltették volna nekem a kérdést, hogy Queen rajongó vagyok-e, a válaszom az lett volna, nem - viszont az általam ismert dalaikat szeretem. És így vagyok ezzel most is.
Viszont mindig úgy gondoltam, hogy a Queen már jelenség, legenda, olyasmi, ami kikerülhetetlen része a zenetörténetnek. Olyan nincs, függetlenül attól, melyik generációról van szó, hogy ne ismerje az ember a We Will Rock You-t vagy a We Are The Champions-t, hogy csak kettőt említsek a nagy slágereik közül.
Aztán jött a film, amit mindenképp meg akartam nézni - meg amúgy is, idén elhatároztam, hogy igyekszem több életrajzi jellegű könyvet olvasni, úgyhogy amikor láttam, hogy jön a könyv, úgy éreztem, olvasnom kell. Az nem is volt kérdés, hogy Freddie Mercury különleges ember volt, és kíváncsi voltam, milyen lehetett ezt a hatalmas sikert megélni, különösképpen így, hogy ennyire más volt - stílusában, külsejében, tehetségében, nemi orientációjában.
Úgyhogy kíváncsian vetettem bele magam a könyvbe és egyáltalán nem bántam meg.
Amit tisztázzunk, mert úgy érzem, fontos: a Bohém rapszódia film nem ez alapján a könyv alapján készült, és fordítva sem igaz, a könyv nem a film alapján íródott. Ez teljesen külön alkotás, puszta szerencse - meg egy címcsere -, hogy ez a két alkotás párban járhat most egymással.
Én a filmet a könyv olvasása előtt láttam, és egyáltalán nem bánom. Nem gondolnám, hogy a film elspoilerezett valamit, hiszen sok minden már így is, úgy is tudhattunk Freddie-ről. Ráadásul a filmben sok részlet felett viszonylag gyorsan suhanunk át az idő rövidsége miatt, így ha esetleg valakiben maradnak kérdések - bennem maradtak - azokra megtalálja a választ a könyvben. Az sem titok, hogy a film itt-ott viszonylag szabadon kezelte az énekes életét, hogy dramaturgiailag jobban passzoljon - a könyvben viszont mindent a helyére tesznek, ami esetleg a filmben kicsit más feldolgozást kapott.
A könyv pedig aztán igen részletgazdag. Freddie sztoriját már egészen a szüleitől indítjuk, de a kötet ennél is tovább megy - már a könyv elején is fontos szerepet kap a HIV-vírus, egészen pontosan egy külön szálat szentelnek neki, egészen az első HIV-es embertől ismerhetjük meg a vírus terjedésének történetét. Emellett Freddie életével párhuzamosan bepillantást nyerhetünk az aktuális popkultúra alakulására, sőt: kifejezetten izgalmas volt, ahogy Freddie szexualitásának önismeretének kibontakozása közben végig arról is írtak nekünk, éppen hogy állt a homoszexualitás megítélése a világban. Manapság ez még mindig igen problémás, akkoriban pedig még ennél is durvább volt a helyzet. És ezeknek a mára már történelmi dolgoknak nagyon is fontos jelentősége volt abban, hogyan alakult Freddie Mercury élete. Máshogy alakult volna a története, ha a melegekkel elfogadóbb a társadalom? Lehetséges.
A könyv tehát rendkívül részletgazdag, ennek ellenére egyébként meglepően olvasmányos. Folyamatosan kapunk részleteket Freddie és a környezetének interjúiból, látszik, hogy valóban komoly kutatómunka előzte meg a könyvet. (Erre bizonyíték egyébként az a kb. 50 oldalas forrásjegyzék is, amit a könyv végében találunk.) Emellett a Matt Richards-Mark Langthorne párosnak sikerült eltalálnia azt az egyensúlyt, ami a száraz tények és az olvasmányosság között ideális - legalábbis én végig így éreztem. Bizonyos életrajzi írásoknál zavar, ha az elbeszélő ítélkezik, vagy legalábbis itt-ott belecsempészi a saját véleményét. Némi elfogultság persze nekem belefér, de egy ponton túl ez már rettentő zavaró. De a másik végletet sem szeretem, hiszen ha az írók csak a történelmi tényeket citálják, és nem merik itt-ott turbózni-színezni a tényeket (például leírásokra gondolok, természetesen nem a tények ferdítésére), akkor könnyedén egy rossz történelemkönyv szárazságának szintjére hozhatják a könyvet - ez pedig egy ilyen, 500 oldalas kötetnél számomra gond lett volna.
Szerencsére nem így volt, de azért arra mindenki készüljön fel, hogy ez a kötet nem egy néhány óra alatt végigrohanós mese - már csak azért sem, mert nagyrészt faltól falig szöveg.
Egyébként a szöveget két helyen megtöri egy kis képgyűjtemény, ennek nagyon örültem - persze Freddie Mercuryt és a Queent mindenki maga előtt láthatja olvasás közben, azért nekem hiányzott volna ez a kis gyűjtemény, ha nem lett volna benne. (Igaz, így is, úgy is videónézésbe torkolott, akárhányszor letettem a könyvet, mert persze meg kellett hallgatnom ezt vagy azt, vagy utánanézni egy-egy jelmeznek, koncertnek.)
Összességében szerintem mindenképp olvasásra méltó ez a kötet, sokkal részletesebb és tényszerűbb, mint a film. Így ha valakiben maradtak még kérdések, akkor itt a tökéletes válasz. Ráadásul úgy érzem, érdemes kihasználnunk az ilyen filmek születését arra, hogy kicsit jobban beleássuk magunkat a történelem-művészetek ilyen jelentős alakjainak életébe, mert szerintem elképesztően inspirálóak lehetnek, ráadásul hihetetlen, mennyi csodálatos emberi sors van a világon.
Viszont mindig úgy gondoltam, hogy a Queen már jelenség, legenda, olyasmi, ami kikerülhetetlen része a zenetörténetnek. Olyan nincs, függetlenül attól, melyik generációról van szó, hogy ne ismerje az ember a We Will Rock You-t vagy a We Are The Champions-t, hogy csak kettőt említsek a nagy slágereik közül.
Aztán jött a film, amit mindenképp meg akartam nézni - meg amúgy is, idén elhatároztam, hogy igyekszem több életrajzi jellegű könyvet olvasni, úgyhogy amikor láttam, hogy jön a könyv, úgy éreztem, olvasnom kell. Az nem is volt kérdés, hogy Freddie Mercury különleges ember volt, és kíváncsi voltam, milyen lehetett ezt a hatalmas sikert megélni, különösképpen így, hogy ennyire más volt - stílusában, külsejében, tehetségében, nemi orientációjában.
Úgyhogy kíváncsian vetettem bele magam a könyvbe és egyáltalán nem bántam meg.
Amit tisztázzunk, mert úgy érzem, fontos: a Bohém rapszódia film nem ez alapján a könyv alapján készült, és fordítva sem igaz, a könyv nem a film alapján íródott. Ez teljesen külön alkotás, puszta szerencse - meg egy címcsere -, hogy ez a két alkotás párban járhat most egymással.
Én a filmet a könyv olvasása előtt láttam, és egyáltalán nem bánom. Nem gondolnám, hogy a film elspoilerezett valamit, hiszen sok minden már így is, úgy is tudhattunk Freddie-ről. Ráadásul a filmben sok részlet felett viszonylag gyorsan suhanunk át az idő rövidsége miatt, így ha esetleg valakiben maradnak kérdések - bennem maradtak - azokra megtalálja a választ a könyvben. Az sem titok, hogy a film itt-ott viszonylag szabadon kezelte az énekes életét, hogy dramaturgiailag jobban passzoljon - a könyvben viszont mindent a helyére tesznek, ami esetleg a filmben kicsit más feldolgozást kapott.
A könyv pedig aztán igen részletgazdag. Freddie sztoriját már egészen a szüleitől indítjuk, de a kötet ennél is tovább megy - már a könyv elején is fontos szerepet kap a HIV-vírus, egészen pontosan egy külön szálat szentelnek neki, egészen az első HIV-es embertől ismerhetjük meg a vírus terjedésének történetét. Emellett Freddie életével párhuzamosan bepillantást nyerhetünk az aktuális popkultúra alakulására, sőt: kifejezetten izgalmas volt, ahogy Freddie szexualitásának önismeretének kibontakozása közben végig arról is írtak nekünk, éppen hogy állt a homoszexualitás megítélése a világban. Manapság ez még mindig igen problémás, akkoriban pedig még ennél is durvább volt a helyzet. És ezeknek a mára már történelmi dolgoknak nagyon is fontos jelentősége volt abban, hogyan alakult Freddie Mercury élete. Máshogy alakult volna a története, ha a melegekkel elfogadóbb a társadalom? Lehetséges.
A könyv tehát rendkívül részletgazdag, ennek ellenére egyébként meglepően olvasmányos. Folyamatosan kapunk részleteket Freddie és a környezetének interjúiból, látszik, hogy valóban komoly kutatómunka előzte meg a könyvet. (Erre bizonyíték egyébként az a kb. 50 oldalas forrásjegyzék is, amit a könyv végében találunk.) Emellett a Matt Richards-Mark Langthorne párosnak sikerült eltalálnia azt az egyensúlyt, ami a száraz tények és az olvasmányosság között ideális - legalábbis én végig így éreztem. Bizonyos életrajzi írásoknál zavar, ha az elbeszélő ítélkezik, vagy legalábbis itt-ott belecsempészi a saját véleményét. Némi elfogultság persze nekem belefér, de egy ponton túl ez már rettentő zavaró. De a másik végletet sem szeretem, hiszen ha az írók csak a történelmi tényeket citálják, és nem merik itt-ott turbózni-színezni a tényeket (például leírásokra gondolok, természetesen nem a tények ferdítésére), akkor könnyedén egy rossz történelemkönyv szárazságának szintjére hozhatják a könyvet - ez pedig egy ilyen, 500 oldalas kötetnél számomra gond lett volna.
Szerencsére nem így volt, de azért arra mindenki készüljön fel, hogy ez a kötet nem egy néhány óra alatt végigrohanós mese - már csak azért sem, mert nagyrészt faltól falig szöveg.
Egyébként a szöveget két helyen megtöri egy kis képgyűjtemény, ennek nagyon örültem - persze Freddie Mercuryt és a Queent mindenki maga előtt láthatja olvasás közben, azért nekem hiányzott volna ez a kis gyűjtemény, ha nem lett volna benne. (Igaz, így is, úgy is videónézésbe torkolott, akárhányszor letettem a könyvet, mert persze meg kellett hallgatnom ezt vagy azt, vagy utánanézni egy-egy jelmeznek, koncertnek.)
Összességében szerintem mindenképp olvasásra méltó ez a kötet, sokkal részletesebb és tényszerűbb, mint a film. Így ha valakiben maradtak még kérdések, akkor itt a tökéletes válasz. Ráadásul úgy érzem, érdemes kihasználnunk az ilyen filmek születését arra, hogy kicsit jobban beleássuk magunkat a történelem-művészetek ilyen jelentős alakjainak életébe, mert szerintem elképesztően inspirálóak lehetnek, ráadásul hihetetlen, mennyi csodálatos emberi sors van a világon.
NAGYON AJÁNLOM
Olvass bele a képre kattintva!
Nyereményjáték
A könyv kapcsán adja magát a feladat, hogy hallgassunk meg néhány (oké, sok-sok) Queen dalt, így minden állomáson találtok egy-egy dalszöveg részletet a zenekartól. A feladat, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába beírjátok a dal címét. Zenére fel!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
I'm burning through the sky, yeah
Two hundred degrees, that's why they call me Mister Fahrenheit
I'm travelling at the speed of light
I wanna make a supersonic man outta you
A turné menetrendje
02.21. - Szembetűnő
02.23. - Betonka szerint a világ…
02.25. - Deszy könyvajánlója
02.27. - CBooks
03.01. - Könyv és más
Nincsenek megjegyzések