Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me – Szívvel a falnak {Értékelés + Nyereményjáték}
Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me – Szívvel a falnak
a Rafflecopter giveaway
A blogturnéról
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában hamarosan érkezik Mariana Zapata: The Wall of Winnipeg and Me - Szívvel a falnak című könyve. Az írónő a lassan épülő románcok nagy szakértője, és első magyarul is érkező regényében nemcsak, hogy bepillantást nyerhetünk egy profi sportoló életébe, de tanúi lehetünk annak is, ahogy lassanként egy mogorva, rideg férfi szíve is képes meglágyulni, ha megfelelő társára akad. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 608
Fordító: Neset Adrienn
ISBN: 9789634575580
Sorozat: -
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,33)
Olvass bele!
Megrendelési linkHa Mr. Darcy amerikai focizna...
Vanessa Mazur pontosan tudja, hogy helyesen cselekszik. Nem is érzi rosszul magát azért, mert felmondott. Asszisztensi/házvezetőnői/tündérkeresztmamai állását aszövetség legjobb védőjátékosa mellett mindig is átmenetinek szánta. Nagy tervei vannak, melyek között nem szerepelt az extra méretű alsógatyák mosása, legalábbis nem élete végéig.
Így amikor Aiden Graves bekopog az ajtaján, és azt kéri tőle, hogy jöjjön vissza hozzá, teljesen ledöbben.
A "winnipegi nagy fal"-ként ismert pasas két évig a köszönését sem fogadta, a születésnapjáról is megfeledkezett. Most pedig? Valami egészen elképesztő dologra akarja rávenni.
Mit válaszolhat az ember lánya annak a férfinak, aki megszokta, hogy mindig megszerzi, amit akar?
Hol a határ az ellenszenv és a szerelem között?
Tantrikusan izgalmas, hosszan bontakozó románc.
Éld át a tüzét!
Az első mondat:
"Kinyírom ezt a seggfejet."
Véleményem
Habár magyarul ez az első regény, ami megjelenik az írónőtől, valójában nekem ez a második, amit tőle olvasok. Sokszor emlegettem már, hogy mennyire beleszerettem a Dear Aaronba, amikor angolul olvastam - elárulhatom, rögtön rohantam is ajánlani a kiadónak, mire kiderült, hogy egy másik könyvére már lecsaptak -, így nagyon vártam ezt a könyvet. De nagyon féltem is tőle. A Dear Aaron ugyanis nálam nagyon magasra tette a lécet, és féltem, hogy egy kicsit klasszikusabb, sportos sztori nem fogja megütni a szintet.
Szerencsére kár volt félnem. (Bár tény, hogy a Dear Aaron még mindig közelebb áll a szívemhez, szóval tessék rá készülni!)
A The Wall of Winnipeg and Me esetében hosszabb Rubin Pöttyösre rendezkedjetek be. De épp úgy, ahogyan a Dear Aaron esetében, szerintem senkinek nincs oka a félelemre. A hosszabb romantikus könyveknél sokszor érzem azt, hogy túlnyújta az írónő a sztorit - de szerencsére úgy tűnik, Zapata tud úgy hosszú sztorikat írni, a színes hétköznapokkal, hogy akármeddig tudnám olvasni anélkül, hogy túl soknak érezném.
A történet főszereplője, Vanessa jó néhány éve dolgozik már egy igen sikeres amerikai focista mellett. Azt a fajta munkát végzi, ahol szinte sosincs leállás és ahol nincsenek határok: vezeti a háztartást, ellátja az asszitensi feladatokat és a többi és a többi, szinte 0-24-ben. Cserébe viszont jól megfizetik, amire szüksége is van a hatalmas diákhitele és álmai vállalkozása miatt. Másként nem is viselné el Aiden szarságait. A fickó egy kőszikla - nem csak fizikálisan, hanem érzelmileg is. Alig beszél, nem mosolyog, nem nyílik meg senkinek.
Ahogy az egy ilyen történettől elvárható, a dolgoknak természetesen jobbra kell fordulnia - de mindezt megelőzi egy jó nagy adag bonyodalom. Spoilerezés nélkül mondom: ezek ketten olyan helyzetbe kerülnek, ahol kénytelenek elviselni egymást hosszú távon.
A sztori sava-borsát nem valami óriási történeti ív nyújtja. Őszintén? Ha megkérdeznétek, mi történik a könyvben, nagy eséllyel max. két mondatban össze tudnám foglalni. De ez mégsem zavart.
Ugyanis kaptunk két olyan érdekes szereplőt, akiknek a puszta mindennapjai képesek voltak simán lekötni annyira, hogy ha nem is együltő helyemben, de kétszerre elolvastam a könyvet. És tökéletes bizonyítéka ez annak, amit a Harry Potter fanfictionök óta biztosan tudok: ha valaki szórakoztatóan ír, érdekes karaktereket mozgat és jól szövi a világát, akkor engem az sem zavar, ha másról sem kell olvasnom, mint hogy óráról órára mennek és nem történik semmi más.
Érdekesség, ami ritkán fordul elő: Vanessát, a női főszereplőt jobban szerettem, mint Aident. Ugyan én magam nem vontam volna Büszkeség és balítéletes párhuzamot, tény, hogy kicsit Lizze-Darcy kapcsolatban állunk itt.
Vanessa ugyanis egy erős nő. Sok mindenen esett át, de mindig talpraállt, ment tovább. Tudta, mi a célja, és képes volt küzdeni azért, hogy elérje. Igazán modern hősnő, akinek persze megvan a lágyabb oldala, de igenis erős, aki bármire képes.
Mellette pedig ott van a kőszikla Aiden, aki legalább olyan mufurc, mind Darcy. Meg gazdag is. Voilá! Egy újabb remek romantikus történet.
De ami a BB-vel szemben itt jó pont: hála annak, hogy a szereplőinkre és a hétköznapjaikra koncentrálunk, nem pedig valamilyen fontos történeti ívre, mindkettőjüket alaposan megismerhetjük. És milyen jó volt figyelni, ahogy egyre több dolgot osztanak meg magukból egymással!
Ne számítsatok brutálisan erotikus sztorira, ezt már most mondom. Ugyanis ebben a tekintetben sem esünk túlzásokba, hiába olyan vastag a könyv. De őszintén szólva nekem kicsit üdítő is volt. Szerintem tévhit a romantikus-erotikus könyveket nem olvasók részéről az, hogy a szex miatt szeretjük mi, rajongók ezeket a könyveket - nem, az érzelmek miatt. És ez a regény erre tökéletes bizonyíték.
Szerencsére kár volt félnem. (Bár tény, hogy a Dear Aaron még mindig közelebb áll a szívemhez, szóval tessék rá készülni!)
A The Wall of Winnipeg and Me esetében hosszabb Rubin Pöttyösre rendezkedjetek be. De épp úgy, ahogyan a Dear Aaron esetében, szerintem senkinek nincs oka a félelemre. A hosszabb romantikus könyveknél sokszor érzem azt, hogy túlnyújta az írónő a sztorit - de szerencsére úgy tűnik, Zapata tud úgy hosszú sztorikat írni, a színes hétköznapokkal, hogy akármeddig tudnám olvasni anélkül, hogy túl soknak érezném.
A történet főszereplője, Vanessa jó néhány éve dolgozik már egy igen sikeres amerikai focista mellett. Azt a fajta munkát végzi, ahol szinte sosincs leállás és ahol nincsenek határok: vezeti a háztartást, ellátja az asszitensi feladatokat és a többi és a többi, szinte 0-24-ben. Cserébe viszont jól megfizetik, amire szüksége is van a hatalmas diákhitele és álmai vállalkozása miatt. Másként nem is viselné el Aiden szarságait. A fickó egy kőszikla - nem csak fizikálisan, hanem érzelmileg is. Alig beszél, nem mosolyog, nem nyílik meg senkinek.
 |
| Forrás: Pinterest |
Ahogy az egy ilyen történettől elvárható, a dolgoknak természetesen jobbra kell fordulnia - de mindezt megelőzi egy jó nagy adag bonyodalom. Spoilerezés nélkül mondom: ezek ketten olyan helyzetbe kerülnek, ahol kénytelenek elviselni egymást hosszú távon.
A sztori sava-borsát nem valami óriási történeti ív nyújtja. Őszintén? Ha megkérdeznétek, mi történik a könyvben, nagy eséllyel max. két mondatban össze tudnám foglalni. De ez mégsem zavart.
Ugyanis kaptunk két olyan érdekes szereplőt, akiknek a puszta mindennapjai képesek voltak simán lekötni annyira, hogy ha nem is együltő helyemben, de kétszerre elolvastam a könyvet. És tökéletes bizonyítéka ez annak, amit a Harry Potter fanfictionök óta biztosan tudok: ha valaki szórakoztatóan ír, érdekes karaktereket mozgat és jól szövi a világát, akkor engem az sem zavar, ha másról sem kell olvasnom, mint hogy óráról órára mennek és nem történik semmi más.
Érdekesség, ami ritkán fordul elő: Vanessát, a női főszereplőt jobban szerettem, mint Aident. Ugyan én magam nem vontam volna Büszkeség és balítéletes párhuzamot, tény, hogy kicsit Lizze-Darcy kapcsolatban állunk itt.
Vanessa ugyanis egy erős nő. Sok mindenen esett át, de mindig talpraállt, ment tovább. Tudta, mi a célja, és képes volt küzdeni azért, hogy elérje. Igazán modern hősnő, akinek persze megvan a lágyabb oldala, de igenis erős, aki bármire képes.
Mellette pedig ott van a kőszikla Aiden, aki legalább olyan mufurc, mind Darcy. Meg gazdag is. Voilá! Egy újabb remek romantikus történet.
De ami a BB-vel szemben itt jó pont: hála annak, hogy a szereplőinkre és a hétköznapjaikra koncentrálunk, nem pedig valamilyen fontos történeti ívre, mindkettőjüket alaposan megismerhetjük. És milyen jó volt figyelni, ahogy egyre több dolgot osztanak meg magukból egymással!
Ne számítsatok brutálisan erotikus sztorira, ezt már most mondom. Ugyanis ebben a tekintetben sem esünk túlzásokba, hiába olyan vastag a könyv. De őszintén szólva nekem kicsit üdítő is volt. Szerintem tévhit a romantikus-erotikus könyveket nem olvasók részéről az, hogy a szex miatt szeretjük mi, rajongók ezeket a könyveket - nem, az érzelmek miatt. És ez a regény erre tökéletes bizonyíték.
NAGYON AJÁNLOM/KEDVENC LETT
(mert azért a Dear Aaron kedvencebb)
Nyereményjáték
A könyvben központi elem az amerikai futball, hiszen a főszereplő, Aiden az NFL egyik legjobb védőjátékosa. A turné állomásain olyan könyvek fülszövegeiből találtok részleteket, amelyekben szintén szerepet kap ez a sportág. A rafflecopter dobozba kérjük írjátok be az adott blogon található könyv címét. A játék végén a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásának köszönhetően három példányt sorsolunk ki a könyvből.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Lucy nem éppen arról álmodott, hogy új iskolában kezdje az utolsó évet. Arról pedig pláne nem, hogy a gimi rosszfiúja, Jude Ryder leribancozza az első napon. De csak a céljára összpontosít. Balerina szeretne lenni, s nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon ennek megvalósításakor. Egészen addig, amíg újra Jude-ba nem botlik.
A turné menetrendje
10/23 Deszy könyvajánlója
10/25 Hagyjatok olvasok! (Extra)
10/27 Veronika’s Reader Feeder
10/29 Fanni's Library
10/31 Angelika blogja
11/02 Kelly és Lupi olvas
11/04 Hagyjatok olvasok!
11/06 Kristina blogja
Nincsenek megjegyzések