Jay McLean: Kick, Push – Lebegés {Értékelés + Nyereményjáték}
Jay McLean: Kick, Push – Lebegés
A blogturnéról
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában végre hazánkba is megérkezett Jay McLean Kick, Push - Lebegés című nagysikerű regénye, amelyben egy fiúnak a profi gördeszkás karrier kapujában, 17 évesen kell az apaság szépségeivel és nehézségeivel szembenéznie. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három könyvpéldány egyikét!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 352
Fordító: Pulai Veronika
ISBN: 9789634576433
Sorozat: Lebegés 1.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,24)
Olvass bele!
Megrendelési linkA deszkázásban van egy utánozhatatlan pillanat. Egyetlen másodpercig tart az egész. Ha jó vagy, kettőig. Ha nagyon jó, háromig. A pillanat, amikor a levegőben vagy, a deszka valahol alattad, körülötted pedig semmi más, csak a lendület szele. A lebegés.
Tizenhat éves énem úgy gondolta, ez a legjobb érzés a világon. Aztán tizenhét évesen született egy kisfiam. És onnantól minden pillanat utánozhatatlanná vált. Még az a fájdalmas pillanat is, amikor az anyja elhagyott minket.
Tizenhét éves. Egyedülálló. Apa.
Ez lett az életem. Mégis valahogy mindennap megtaláltam a lebegés érzését; vagy legalábbis elhitettem magammal. De hazudtam – magamnak és a környezetemnek is.
Mindaddig, amíg fel nem bukkant ő: kreol bőr, hollófekete haj, smaragdszínű szemek.
Tudod, mi a szívás abban, ha a levegőben vagy? Valahogy le is kell jönni onnan. Van, hogy sikerül a trükk és a deszkára érkezel. Aztán ellököd magad és gurulsz tovább. De van, hogy elbuksz. Méghozzá nagyot. Olyankor pedig nem könnyű felállni, leporolni magad és újrakezdeni. Különösen akkor, ha a smaragdszín szemű lány droggá vált az életedben, te pedig méreggé az övében.
Az első mondat:
"A szemem csukva volt, mégis éreztem minden követ, minden buckát, a járda valamennyi repedését. "
Véleményem
Van egy olyan érzésem, hogy ezt a könyvet az emberek vagy nagyon fogják szeretni vagy nagyon nem. Én egyik és másik oldalt is megértem, de bevallom, számomra olyan egyszer jó volt kategória lett ez a könyv. Miközben olvastam, nagyjából szerettem, de igazából semmi extra.
Ebben nyilván benne van az is, hogy hozzám sokkal közelebb áll a new adultnak a könnyedebb vonulata, az a "bárkivel megtörténhet" típusú, egyetemi vonal, mint azok a regények, amik valamilyen komolyabb problémát dolgoznak fel. Félre nem értsetek, utóbbiakat is szeretem, és vannak közöttük nagy kedvenceim is, de ha választanom kell, én még mindig inkább a könnyed vonal felé hajlok.
A Kick, Push pedig egyáltalán nem egy egyszerű történet. Gyakorlatilag minden szereplőnek van valamilyen "kínja" az életben. Persze azt hozzá kell tennem, hogy Jay McLean abban a tekintetben egyáltalán nem okoz csalódást, hogy ezt nagyon különleges hangulattal és egészen egyedi témákkal tálalja.
Az is érdekes, hogy sokkal inkább a férfi főszereplőnket éreztem előtérben, mint a nőit. Ezt viszonylag ritkán tapasztalom new adult, meg úgy általánosságban a romantikus könyvek területén, de most határozottan ezt éreztem. Persze ebben benne lehet az is, hogy a prológusban és az első fejezetekben is Josh-sal indulunk, de szerintem nem csak ezért maradt meg bennem jobban Josh.
Számomra az ő története sokkal különlegesebb volt, és sokkal emlékezetesebb is - ezt most már bátran kijelenthetem, hiszen most már eltelt néhány hét azóta, hogy a könyvet olvastam.
Josh történetével kezdünk tehát, aki 16 évesen egyedül marad egy gyerekkel, ráadásul a szülei sem támogatják, így egyik pillantról a másikra a csúcsról - ígéretes gördeszkás karrier várt rá korábban - a mélybe zuhan. Se végzettsége, se munkája, se lakása, se pénze - van viszont egy csecsemője, akire vigyáznia kell és ezt meg is teszi, bármi áron.
Rögtön a sztori elején meg is kapja a segítséget, amire szüksége van: Chazarae, egy számára teljesen idegen, idősebb asszony befogadja, a nagybátyja pedig munkát ajánl neki az építkezési cégénél. Így pedig Josh keményen dolgozik, mind a munkahelyén, Chazarae-nak is besegít, közben pedig egyedül neveli a fiát, Tommyt.
Ebbe az állóvízbe csöppen be nagy hirtelen Chazarae unokája, aki szintén a nőhöz költözik, és már az első pillanattól teljesen nyilvánvaló, hogy valami mély trauma érhette, hiszen teljesen magába fordult és nem beszél senkivel.
De ahogy az az ilyen történetekben lenni szokott, a két főszereplő egymásra talál. Ami határozottan pozitív volt a számomra az az, hogy lassan közelítenek egymás felé, ez így mindkettejük szempontjából sokkal hitelesebb volt. Hiszen mindketten nehéz helyzetű fiatalok, akiket sok fájdalom és csalódás ért már az évek során.
Így egyrészt kettejük története ez a könyv. Valójában viszont rengeteg más dolog történik a lassan kibontakozó románcon kívül is a történetben. Természetesen mindkettejük szála kibontakozik szépen, lassan: Becca feldolgozza az őt érő traumát, Josh-nak pedig az álmát kell megvalósítania.
De az ő kapcsolatukon kívül van még egy sor másik érdekes. Például Becca és a nagyanyja kapcsolata, Josh és a legjobb barátja kapcsolata, Josh és a nagybátyja kapcsolata, Becca és a tündéri Tommy kapcsolata, de még ide sorolnám Josh és Tommy anyja kapcsolatát is.
Amit viszont kevésbé szerettem a sztoriban: az jó, hogy lassan építkezik, de főleg a könyv második felében ezt sokszor szinte mondvacsinált és számomra erőltetett csavarokkal és bonyodalmakkal oldja meg a szerző, és ezekben a helyzetekben mind Josh, mind Becca hoznak erősen megkérdőjelezhető döntéseket, mindkettőre nem egyszer haragudtam olvasás közben. Persze, mondhatjuk, ilyen az élet, mindenki követ el hülyeségeket, de ettől még nem kell élveznem. :)
Összességében számomra nem volt rossz élmény ez a könyv, de igazán kiemelkedő sem.
Ebben nyilván benne van az is, hogy hozzám sokkal közelebb áll a new adultnak a könnyedebb vonulata, az a "bárkivel megtörténhet" típusú, egyetemi vonal, mint azok a regények, amik valamilyen komolyabb problémát dolgoznak fel. Félre nem értsetek, utóbbiakat is szeretem, és vannak közöttük nagy kedvenceim is, de ha választanom kell, én még mindig inkább a könnyed vonal felé hajlok.
A Kick, Push pedig egyáltalán nem egy egyszerű történet. Gyakorlatilag minden szereplőnek van valamilyen "kínja" az életben. Persze azt hozzá kell tennem, hogy Jay McLean abban a tekintetben egyáltalán nem okoz csalódást, hogy ezt nagyon különleges hangulattal és egészen egyedi témákkal tálalja.
Az is érdekes, hogy sokkal inkább a férfi főszereplőnket éreztem előtérben, mint a nőit. Ezt viszonylag ritkán tapasztalom new adult, meg úgy általánosságban a romantikus könyvek területén, de most határozottan ezt éreztem. Persze ebben benne lehet az is, hogy a prológusban és az első fejezetekben is Josh-sal indulunk, de szerintem nem csak ezért maradt meg bennem jobban Josh.
Számomra az ő története sokkal különlegesebb volt, és sokkal emlékezetesebb is - ezt most már bátran kijelenthetem, hiszen most már eltelt néhány hét azóta, hogy a könyvet olvastam.
 |
| Forrás |
Josh történetével kezdünk tehát, aki 16 évesen egyedül marad egy gyerekkel, ráadásul a szülei sem támogatják, így egyik pillantról a másikra a csúcsról - ígéretes gördeszkás karrier várt rá korábban - a mélybe zuhan. Se végzettsége, se munkája, se lakása, se pénze - van viszont egy csecsemője, akire vigyáznia kell és ezt meg is teszi, bármi áron.
Rögtön a sztori elején meg is kapja a segítséget, amire szüksége van: Chazarae, egy számára teljesen idegen, idősebb asszony befogadja, a nagybátyja pedig munkát ajánl neki az építkezési cégénél. Így pedig Josh keményen dolgozik, mind a munkahelyén, Chazarae-nak is besegít, közben pedig egyedül neveli a fiát, Tommyt.
Ebbe az állóvízbe csöppen be nagy hirtelen Chazarae unokája, aki szintén a nőhöz költözik, és már az első pillanattól teljesen nyilvánvaló, hogy valami mély trauma érhette, hiszen teljesen magába fordult és nem beszél senkivel.
De ahogy az az ilyen történetekben lenni szokott, a két főszereplő egymásra talál. Ami határozottan pozitív volt a számomra az az, hogy lassan közelítenek egymás felé, ez így mindkettejük szempontjából sokkal hitelesebb volt. Hiszen mindketten nehéz helyzetű fiatalok, akiket sok fájdalom és csalódás ért már az évek során.
Így egyrészt kettejük története ez a könyv. Valójában viszont rengeteg más dolog történik a lassan kibontakozó románcon kívül is a történetben. Természetesen mindkettejük szála kibontakozik szépen, lassan: Becca feldolgozza az őt érő traumát, Josh-nak pedig az álmát kell megvalósítania.
De az ő kapcsolatukon kívül van még egy sor másik érdekes. Például Becca és a nagyanyja kapcsolata, Josh és a legjobb barátja kapcsolata, Josh és a nagybátyja kapcsolata, Becca és a tündéri Tommy kapcsolata, de még ide sorolnám Josh és Tommy anyja kapcsolatát is.
Amit viszont kevésbé szerettem a sztoriban: az jó, hogy lassan építkezik, de főleg a könyv második felében ezt sokszor szinte mondvacsinált és számomra erőltetett csavarokkal és bonyodalmakkal oldja meg a szerző, és ezekben a helyzetekben mind Josh, mind Becca hoznak erősen megkérdőjelezhető döntéseket, mindkettőre nem egyszer haragudtam olvasás közben. Persze, mondhatjuk, ilyen az élet, mindenki követ el hülyeségeket, de ettől még nem kell élveznem. :)
Összességében számomra nem volt rossz élmény ez a könyv, de igazán kiemelkedő sem.
EGYNEK ELMEGY/AJÁNLOM
Nyereményjáték
A könyvben központi szerepet kap a gördeszkázás. A turné állomásain profi gördeszkások fotóit találjátok meg, a feladat pedig az, hogy a rafflecopter dobozba beírjátok az adott blogon található sportoló nevét. A játék végén a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásának köszönhetően három példányt sorsolunk ki a könyvből.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway
12.11 Deszy könyvajánlója
12.13 Sorok között
12.15 Veronika’s Reader Feeder
12.17 Hagyjatok! Olvasok! (Extra)
12.19 Hagyjatok! Olvasok!
A turné menetrendje
12.13 Sorok között
12.15 Veronika’s Reader Feeder
12.17 Hagyjatok! Olvasok! (Extra)
12.19 Hagyjatok! Olvasok!
Nincsenek megjegyzések