Olvasó/Napló #3 - Pápá, olvasói válság!

Majdnem két hónap telt el azóta, hogy legutoljára bejelentkeztem ebben a kis naplóban. 

És ó, mennyi minden változott azóta!

Kezdjük először talán a rövidebb résszel: a blogolás nem könnyű. Újra visszaálltam a "bejárós" munkára, úgyhogy nagyrészt vége a home office-nak. Az időm is kevesebb. Hogyan? Kérdezhetnétek, hiszen itthon is dolgoztam, akkor hogy lehet, hogy mégis kevesebb most az időm? Nos, egyrészt elindult a színházi évad, ami persze több munkát is jelent, ténylegesen. Másrészt újfent rá kellett jönnöm, hogy nekem a home office jobban fekszik - már az irodai nyüzsgés is nehezíti a munkát, nem is beszélve arról, mennyire le tud szívni időnként már pusztán ez is.

Egyrészt ez nehezíti a blogolást, másrészt a platformok. A Facebook új designjáról már minden bizonnyal a legtöbben hallottatok, nagy eséllyel többségében ezt is használjátok. Nos, nekem komoly gondjaim vannak vele, és nem csak a szokatlan külső nehezíti a munkámat, hanem a sajnos eltűnő funkciók is.

Viszont egy másik komoly változásról valószínűleg kevesebben hallottatok: a Blogger szerkesztője is megújul. Itt is jó ideje elérhető már a próbaverzió, és a helyzet még rosszabb, mint a Facebook esetében. Lehet érezni, hogy próbálják foltozgatni-javítgatni az új Bloggert, de sajnos nem túl ügyesek benne. A leginkább a képek posztokban való elhelyezése nehézkes, ha véglegessé válik az új design, valószínűleg alakítanom kell majd az értékeléseim formáján, ugyanis az új szerkesztőben nem tudom oda tenni a borítót, ahová eddig. Remek.

Na de térjünk rá a pozitívabb gondolatokra!

Nem szeretném elkiabálni, de úgy érzem, hosszú hónapok, mit hónapok, már több mint egy év óta tartó olvasói válságomból végre kilábalni látszom.

Egy könyvmolynak mindig nehéz egy-egy ilyen olvasási válság, amikor bármennyire szeretné az ember, nem csúsznak úgy a könyvek, még ha nem is áll le teljesen az olvasással. Aki átesett már ilyesmin, érti, mire gondolok.

Egy könyves blogger esetében azonban egy-egy ilyen olvasási válság még frusztrálóbb. Nem is hiszitek, milyen idegesítő tud lenni a gondolat, hogy viszek egy könyves blogot, miközben az olvasási mennyiségem a béka feneke alatt... 

Persze ez alatt az idő alatt sem szűntem meg szeretni a könyveket, és olvastam is nagyon jókat, én mégis éreztem a különbséget.

Néhány hete viszont valami átkattant bennem, és megint lelkesen nyúlok az újabb és újabb könyvek után. Megint falom őket. Megint elég motivált vagyok, hogy akár éjszakába nyúlóan olvassak. És ami még biztos jele, hogy a válságom elmúlni látszik: megint elkezdtem újraolvasni olyan könyveket, amiket már ezerszer olvastam. 

Üröm az örömben, hogy természetesen a válságom akkor ér véget, amikor tennivalóm sokkal több van, így időm kevesebb. De ez már meg sem lep.

Mindenesetre igyekszem így is bepréselni jó kis könyveket a mindennapjaimba, és sok-sok értékeléssel készülök nektek a jövőben. Jó néhány blogturné is vár, egy-két recenziót is kaptam kiadóktól a blogturnésokon kívül is, és vannak olyan könyvek is, amiket megvettem és nagyon várom, hogy olvashassam őket.

Úgyhogy remélem, izgalmas és olvasásokban gazdag időszaknak nézünk elébe!