Oscar Wilde: Bunbury

Pár szó az alaptörténetről:

Adott a két férfi főszereplő. Jack, aki vidéken mintaszerűen neveli gyámleányát, Cecilyt. Ám egy kitalált, léha testvér, Ernest (Szilárd) meséjének köszönhetően rendszeresen a városba utazik, ahol kiszórakozhatja magát. És adott a valóban létező, léha, adósságokban úszó barát, Algy. Jack szerelembe esik Algy unokatestvérével, Gwendolennal, ám a nő anyja, Augusta néni, mikor megtudja, hogy Jack semmit nem tud felmenőiről, nem adja áldását a frigyre.
Jack azzal a határozott céllal indul el vissza vidékre, hogy örökre véget vet a "bönbörizésnek" (ahogy Algy megfogalmazta a kitalált testvér/barát miatti menekülési módszert), és kideríti, ki is ő valójában, hogy elvehesse a lányt. Ám eközben Algy gondol egyet, és maga is elindul Jack vidéki házába, Jack nem létező, léha fivérének, Ernestnek a bőrébe bújva. Megérkezve szerelmes lesz Jack nevelt lányába, Cecilybe.
Itt kezdődnek a bonyodalmak, például az, hogy mindkét lány azt hiszi, az ő szerelme Ernest, és a múlt is rejteget titkokat.
Ja, és ha elfelejtettem volna említeni, természetesen az 1800-es évek vége felé játszódik a történet.

Véleményem ömlesztve:

Ez a darab egyszerűen zseniális. De tényleg. Vicces, fordulatokkal teli (na nem mintha nem lehetne rájönni, hogy mi fog történni), tele van Oscar Wilde-féle humorral. Dráma lévén nem túl hosszú, úgyhogy egy könnyed délutáni szórakoztató olvasásra tökéletes.
Én minden szavát ittam, bár addigra már láttam a film verziót.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Garantált a nevetés!

Pár szó a főbb szereplőkről:

Algy egyszerűen zseniális. Neki magának van egy kitalált barátja, akinek a segítségével nagynénje elől menekül. Aztán ő maga használja ki valódi barátja kitalált testvérének létezését, jobban mondva nemlétét. Zseniális, vérbeli algernonos húzás. Ja, és imádtam, ahogy kitalálja a "bönbörizés" fogalmát.

Jack-ben nagyon szerettem, hogy egyrészt próbál menekülni a felelősség elől (ezért is találja ki a nem létező testvérét), viszont azért a szeretteinek próbálja azt mutatni, hogy ő igenis felelősségteljes. És nagyon bátor, hogy szembe mer nézni a rettegett Augusta nénivel. xD

Gwendolenról és Cecilyről nem sok mindent mondanék, a kor hölgyeinek Oscar Wilde-os paródiái, ahogy mivel jobb dolguk nincs, egy férfiról álmodoznak, akit feltétlenül Ernestnek (Szilárdnak) hívnak.

Cím: Az eredeti cím egy Oscar Wilde-hoz méltó, zseniális szóvicc. Az eredeti cím The Importance of Being Earnest. Az earnest szó jelentése komoly, megfontolt, de egyetlen betű eltéréssel és ugyanezzel a kiejtési móddal (Ernest) egy férfi név is, amit hőseink használnak a drámában. Így a cím egyrészt utal a tulajdonságra, másrészt a névre is. Sajnos, ez a magyarban csak a film alcímével jön át valamelyest, ami ugyebár Bunbury, avagy jó, ha szilárd az ember.

Kedvenc karakter: Algy

Legkevésbé tetsző karakter: -

Ami tetszett: Az egész kuszaság, ami mégis követhető, és a rengeteg Oscar Wilde-os poén.

Ami nem tetszett: -

Kiknek ajánlom: Mindenkinek, aki szereti a vicces drámákat és mindenkinek, akinek bejön Oscar Wilde humora.

Borító: -

Amivel esetleg összekötném: Oscar Wilde egy másik drámájával, A tökéletes férjjel vagy más fordításban Az eszményi férjjel.

Filmverzió: Film készült belőle, én kétfélét láttam. Van egy régebbi, 1952-es verzió, és van egy újabb, 2002-es verzió. Mindkettő jó, de az utóbbit ajánlom, már csak a szereposztás miatt is. Reese Witherspoon, Colin Firth, Rupert Everett, Frances O'Connor és Judi Dench. Kell ennél több?

1952-es verzió:
http://port.hu/bunbury_the_importance_of_being_earnest/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=25004&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

2002-es verzió:
http://port.hu/bunbury,_avagy_jo,_ha_szilard_az_ember_the_importance_of_being_earnest/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=62932&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

Kiadó: Több kiadó is kiadta már, szabad keresni Oscar Wilde összesben is.

Rendeld meg a képre kattintva!