Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?


Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?



A blogturnéról

A Maxim Kiadó gondozásában október 15-én jelenik meg magyarul Jennifer E. Smith Milyen is a boldogság? című könyve. A megjelenés örömére október 8-a és 13-a között blogturnét szerveztünk, amelynek keretében elolvashatjátok a véleményünket a könyvről, rengeteg érdekességet megtudhattuk a történetről sőt, még egy interjút is olvashattok az írónővel, aki volt olyan kedves és válaszolt néhány kérdésünkre!
Természetesen a nyereményjáték sem marad el, ezúttal is három példányt nyerhettek a könyvből!


A könyvről

A történetről:
Minden egy rosszul megcímzett e-maillel kezdődött. Egyetlen apró félreütés, és GDL824 levele EONeill22-nél köt ki. És ezzel valami új születik meg. A fiú és a lány Amerika két különböző pontján, egymástól távol élnek, mégis megismerik egymást és alig várják, hogy újabb e-mailt kapjanak. Aztán néhány hónappal később jön a meglepetés.
Ellie kisvárosába egy stáb érkezik, akik az aktuális sszupersztár, Graham Larkin legújabb filmjét forgatják. Ellie-t hidegen hagyja az egész, legfőképp a nyálas szépfiú, Graham, a múltja egy rejtélye miatt pedig amúgy is kerülnie kell a feltűnést és a kamerákat. Ezért a forgatás őt nem izgalomba hozza, mint a legjobb barátnőjét, hanem csak idegesíti. De egyszer csak minden a feje tetejére áll. Kiderül ugyanis, hogy nem véletlen, hogy ebben az eldugott kisvárosban forgatják a filmet. Graham Larkin és GDL824 ugyanis egy és ugyanaz a személy.
Összeegyeztethető vajon Ellie, az egyszerű, kisvárosi lány és a világsztár Graham élete? Vagy idővel talán kiderül, hogy a múltjuk nagyon is összeköti őket, és jobban hasonlítanak egymásra, mint valaha hitték?


A véleményem:
A történet egy amerikai, isten háta mögötti kisvárosban játszódik, ahol mindenki ismer mindenkit, és nem tehetek róla, nekem kicsit a Szívek szállodájából ismert Stars Hollow jutott róla eszembe. Megvannak a jól megszokott kisboltok és éttermek, a fagyizó, ahová mindenki jár, amikor Ellie végigsétál az utcán, köszönnek neki, és szinte az egész város a családjához tartozik. A kisváros élete azonban egy filmforgatással a feje tetejére áll, és vele együtt Ellie-é is. Tetszett, hogy nem csak Ellie élete változik meg hirtelen, hanem a környezetéé is. A barátnője, az édesanyja, mind-mind érintettek a változásban, az egész várossal együtt.

Már az alapötlet is nagyon érdekes. Csakúgy, mint a Vajon létezik szerelem első látásra? című könyvben, itt is döntő szerep jut a véletleneknek. Abban a két főszereplő véletlenül találkozik egy repülőtéren, itt pedig két idegen véletlenül egymásra talál az interneten. Egyikük sem keres párt tudatosan párkeresőkön vagy chaten, egyszerűen csak így hozza a sors. Ez ad az egésznek egy arcnélküliséget, mint azt tudjuk is az internetről, így történhet meg, hogy Ellie-nek fogalma sincs, hogy egy filmsztárral levelezik. 

És pontosan Graham sztársága az egyik dolog, ami mindent megnehezít. Ugyanis Ellie érezhetően menekül a kamerák és a fotósok elől, mert van valami titok a múltjában, de nem tudjuk meg rögtön, hogy mi az. Azt, hogy hogyan üldöznek egy egyébként teljesen átlagos embert a fotósok, hogyan forgatják ki a szerelmi életét és hogy nem hagyják élni, csak azért, mert ismert ember, nagyon szépen bemutatja a könyv. Persze, mindezt már tudjuk, ismerjük, talán olvastunk is róla másik könyvben, de itt egy másik oldalát is látjuk: hogy ez az egész hogyan hat ki az ember családi életére, azaz mi történik akkor, ha a szüleid is elkezdik elhinni, hogy te az a híres sztár vagy a címlapokról. 

Ellie oldaláról pedig egy egészen más dolog a probléma a szülőkkel, de ezt a poént nem szeretném nektek lelőni, olvassátok el a könyvet, és akkor megtudjátok, miért kerüli ilyen nagy elszántsággal Ellie a lesifotósokat!

És ha már a szereplőknél tartunk, én mindkét főszereplőt imádtam! Ellie és Graham is kedvesek, mindkettőjükért fáj kicsit az ember szíve, és kezét ökölbe szorítva drukkol nekik, hogy jöjjenek már végre össze. Mert bizony egymásnak vannak teremtve, nekem legalábbis végig ez járt a fejemben. Tetszett, hogy az apróságokkal életet vitt a karakterekbe az írónő: Ellie idézeteket gyűjt, Graham rajzolgat. Ellie imádja a kutyáját, Grahamnek pedig egy malaca van, hogy megpróbálja ellensúlyozni a magányát. 

Az apróságok pedig az egész történetre jellemzőek. Imádtam például a whoopie pie témát, ami az egész történeten végigvonul. (A whoopie pie egy sütemény, és ennek a létezéséről vitatkozik állandóan Graham és Ellie.)

Ami még nagyon tetszett, az a címhez is kapcsolódik. Ugyanis a Milyen is a boldogság? kérdés tényleg elhangzik a történetben, majd ezután a fejezetek elején erre kapunk felváltva választ Ellie-től és Grahamtől. Nekik mi jelenti a boldogságot? Például boldogság minden kellemes meglepetés. Ezeket a kis egy-egy soros boldogságmorzsákat olvasva az ember akaratlanul is elgondolkozik, mennyi minden jelent boldogságot a hétköznapokban, amiket sokszor észre sem veszünk vagy nem értékelünk eléggé.

Összességében azt mondanám, hogy ez a regény egy hasonlóan kedves szerelmi történet, mint a Vajon létezik szerelem első látásra? című előző Jennifer E. Smith könyv. Akinek az tetszett, annak szinte garantált, hogy ez is fog. De mindenkinek jó olvasmány lehet egy fárasztó nap után, kicsit kikapcsol és segít, hogy meglássuk a szépet a stresszes napokon.

NAGYON AJÁNLOM


Rendeld meg most nagy kedvezménnyel a képre kattintva!



Olvass bele a könyvbe!






Blogturné extra - Interjú az írónővel


Jennifer volt olyan kedves, hogy beleegyezett, válaszol néhány kérdésünkre. Következzen hát a Blogturné Klub interjúja Jennifer E. Smith-szel!
You can read the whole interview with Jennifer in English HERE


Honnan jött a Milyen is a boldogság? ötlete? Mi volt az első dolog, ami eszedbe jutott? Esetleg egy szereplő vagy a történet maga?

Igazából a történet. Mivel a nevem elég gyakori itt az Államokban, az emberek gyakran összekeverik az email címem, és kíváncsi lettem, hogy mi van, ha az a valaki, aki véletlenül megkapja az emailjeimet, egyszer csak visszaírna valamelyikre. Egy szerelmi történet érdekes kezdetének ígérkezett...

Két könyvedben is nagyon fontos szerepet kap az apa-lánya kapcsolat, illetve annak hiánya. Miért tartod ezt ennyire hangsúlyosnak?

Azt gondolom, fontos megtalálni az egyensúlyt a szerelmi történet és a család története között, mert így van ez a való életben is – tiniként ritka, hogy csak a szüleiddel legyenek gondjaid vagy csak egy fiú miatt aggódj. Az élet ennél sokkal inkább három dimenziós. Tudom, hogy sok young adult történet erősebben a romantikus szálra fókuszál, de én nagyon élvezem felfedezni az egésznek a családi oldalát is.

Milyen a kapcsolatod a saját édesapáddal?

Édesapám nagyszerű, és nagyon jó a kapcsolatunk. Ezért különösen vicces, hogy mindkét könyvben olyan apák szerepelnek, akikkel valami gond van. De hát ez a jó az írásban, nem igaz? Kitalálhatsz dolgokat!

Fontosnak tartod, hogy a könyveidnek legyen valami plusz mondanivalója a fiataloknak? Valamilyen plusz üzenet, fontos lecke, amit megtanulhatnak?

Soha nem próbáltam üzenetet beleírni a könyveimbe, mert szerintem nagyon nyilvánvaló lenne, és az olvasóim túl okosak ehhez. Az egyetlen célom, hogy elmeséljek egy jó történetet, és ha van benne valami, amit magukkal vihetnek a saját életükbe, akkor az örömmel tölt el. De természetesen kell történnie.

Ellie és Graham, Hadley és Oliver – mindannyian jó gyerekek, akik nem igazán okoznak galibát, kamaszkoruk ellenére sem. Milyen gyerek voltál te kamaszkorodban? Szintén szófogadó, jó gyerek, vagy inkább a lázadó, önmagát kereső típus?

Hát, talán erre magatoktól is rájöttetek, de nem igazán voltam lázadó én sem! Elég jó gyerek voltam, és mindig más jó gyerekekkel lógtam. De az a helyzet, amikor tizenhat éves vagy, nem feltétlenül kellenek vámpírok vagy lázadók vagy rosszfiúk, hogy dráma legyen az életedben. Abban is elég sok dráma van, hogy megküzdj a normális tinigondokkal, ezért is élvezem annyira az ilyen könyvek írását.

Ellie és Graham az interneten ismerkednek meg. Hiszel benne, hogy az ember megtalálhatja a szerelmet online?

Igen! Szerintem jó, ha találkozol valakivel egy repülőn, mint Hadley és Oliver, vagy egy liftben, mint a következő könyvem szereplői, de ez nem mindig így történik. És manapság az életünk akkora részét töltjük az interneten, hogy ha ott találkozol valakivel, az is nagyszerű. A kötelék az kötelék, akárhol köttetik is.

Mit szeretsz a legjobban Ellie-ben és Grahamben és mit Hadley-ben és Oliverben?

Ezt még senki sem kérdezte tőlem ezelőtt! Mindegyiküket annyira szeretem. Mindannyian megtörtek a maguk módján, de mégis nyíltszívűek és ijedtek és kedvesek. Mindkét könyv esetében szerettem azt képzelni, hogy mindegyik szereplőnek van egy lyuk a szívén, amit csak a másik tud betölteni, és nagyon szórakoztató volt követni, hogyan jutnak el odáig, hogy beengedjék a másikat...

Sütöttél már whoopie pie-t? Szereted? Mi a kedvenc sütid?

Tudjátok mit? Zavarban vagyok, hogy ezt mondom, de még soha nem csináltam whoopie pie-t, és ami még rosszabb, hogy nem is ettem, egészen addig amíg be nem fejeztem a könyvet! De örülök, hogy azt mondhatom, ízlett. A kedvenc sütim elég unalmas – a vaníliás sütit szeretem vaníliás bevonattal. Bár valami érdekesebb válaszom lenne, de nem tudok változtatni rajta. Bármikor egy jó, régimódi vaníliás sütit választanék a legkülönlegesebb desszerttel szemben.

Mi a kedvenc állatod és ételed? Ugye nem a homár?

Na, már megint zavarba ejtő, de nem szeretem a homárt! (Egy pillanatot sem élnék túl Maine-ban.) A kedvenc ételem talán a, um, a vaníliás süti. A kedvenc állatom a kutya lenne, ami megint csak unalmasan hangzik, de nem ezt gondolnátok, ha találkoznátok a beagle kutyusommal. (Aki, egyébként meglepően hasonlít Bagelhez, a Milyen is a boldogságban? szereplő kutyához.)

Ellie híres versekből gyűjt idézeteket. Te gyűjtöd őket?

Igen! Több is van bekeretezve a lakásomban, hasonlóan, mint ahogy Ellie-nek a boltban. Imádom a szép idézeteket és a gyönyörű verseket, és szerintem jó dekorációk is.

Muszáj megkérdeznem. Jártál már Magyarországon?

Még nem, de nagyon örülnék neki! Gyönyörűnek tűnik, és nagyon remélem, hogy egy nap majd elmehetek oda...

Elárulnál nekünk valamit a következő könyvedről? Kíváncsiak vagyunk!

A címe The Geography of You and Me és egy New York-i áramszünet idején játszódik. A két szereplő, Owen és Lucy bennragadnak egy liftben, aztán egy egész éjszakán keresztül mászkálnak együtt a városban, a sötét utcákon. Aztán mindketten másfelé indulnak – Lucy családja Angliába költözik, Owen és az édesapja pedig nyugatra. Egymástól távol kell rájönniük, hogy mit jelentenek egymásnak és aztán arra, végül is hogyan találnak újra vissza a másikhoz. Most tavasszal jön majd ki Amerikában, szóval remélhetőleg nem sokkal később megjelenik Magyarországon is!

Köszönjük a válaszokat és már most kíváncsian várjuk a következő könyvet!



Nyereményjáték


Az élet a boldogság állandó keresése. Sokszor azonban észre sem vesszük, ha a boldogság ott van a szemünk előtt.
Ellie és Graham most segítenek, hogy észrevegyük az apróságokat, amelyek boldogságot csempészhetnek a hétköznapokba.

A Milyen is a boldogság? című könyvben egyes fejezeteinek elején Ellie és Graham elárulják, számukra mi a boldogság. Nektek nincs is más dolgotok, mint ezeket megkeresni a mi blogbejegyzéseinkben, majd beírni a Rafflecopter megadott sorába. (Nem kell megijedni, egyik sem lesz spoileres!)
Minden blogbejegyzésben egy újabb boldogságmorzsát találtok, és minden morzsa egy újabb esélyt jelent arra, hogy megnyerjétek a nyereménykönyvek egyikét!


(Figyelem, csak magyarországi címre tudjuk eljuttatni a nyereményt!)


a Rafflecopter giveaway


A blogturné menetrendje





Nézzetek be mindenhová!

Ez a blog a Blogturné Klub tagja.

Rendeld meg a képre kattintva!