Antonio Ferrara: Rossz voltam
Antonio Ferrara: Rossz voltam
A blogturnéról
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg az idei Könyvhétre Antonio Ferrara: Rossz voltam című kisregénye. Kövesd végig a turné állomásait, öt blogger vállalkozott arra, hogy bemutassa Angelo nem mindennapi történetét. Három nyereménykönyv kerül kisorsolásra szokás szerint, érdemes velünk tartanotok! Legyetek jók, ha tudtok!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 162
ISBN: 9789633736036
Fordító: Garamvölgyi Katalin
Sorozat: -
Függővég: nincs
Angelo igazi keményfejű, cinikus tizenkét éves kamasz, aki mindig kapható valami balhéra. Ő a rossz fiú mindenhol: otthon, az utcán, a kollégiumban, az iskolában. Csakhogy legutóbbi csínytevése nagyon rosszul sül el: akaratlanul is egyik tanárnője halálát okozza. Büntetésből egy tanyára kerül, egy kis közösségbe, néhány hozzá hasonlóan problémás gyerek közé, Costantino atya felügyelete alá. A pap mélységes meggyőződése, hogy az ember alapvetően jónak született, csak meg kell találnia a lelkében rejtőző jóságot. Angelo persze mindent megtesz annak érdekében, hogy kihozza a sodrából ezt az idegesítően kiegyensúlyozott, őszinte és mosolygós papot. Csakhogy Costantino atyáról lepereg minden provokáció, és a fiú azon kapja magát, hogy célja és kötelessége van: egy kiskutya gondját kell viselnie. Hosszú és rögös út vezet a változásokhoz, a kis közösségben fel-felüti a fejét a bűn és a kísértés. Mindenkinek megvan a maga démona, amivel nap mint nap meg kell harcolnia. Van, akinek sikerül, és van, akinek nem. De a tanyán töltött idő mindannyiuk életét megváltoztatja. A rossz fiúét is.
Véleményem
Őszintén nem tudtam, mire számítsak, amikor ennek a könyvnek nekiálltam. Leginkább a kíváncsiság hajtott, és az biztos, hogy érdekes olvasmány volt.
A Rossz voltam cím némiképp félrevezető lehet. Talán azt várja tőle az ember, hogy egy rosszcsont tiniről van szó, a szokásos csínyekkel, és bár bizonyos értelemben így is van, Angelo tette ennél sokkal súlyosabb. Komoly problémával küzd, és bár nem rosszindulatból, de valami nagyon rosszat okozott az egyik félresikerült iskolai csínnyel. (Nem akarom elárulni, mit, még akkor sem, ha körülbelül három oldalon belül kiderül.) Amikor az eset megtörténik, Angelo nem javítóintézetbe kerül, hanem vidékre egy farmra, ahol egy pap próbálja jó útra téríteni a megtévedt fiatalokat.
Ezen a ponton gondolnám azt, hogy köszönöm szépen, engem ez nem érdekel. Nem vagyok vallásos, és nem szeretem az ájtatos manókat, ahogyan abban sem feltétlenül hiszek, hogy a vallás jó útra térítheti az embereket. (Ezt hosszan fejtegethetném, de nagyon röviden: a hit segíthet, de ennek nem feltétlenül kell véleményem szerint egy keretek közé szorított vallásból fakadnia, és bár vannak emberek, akiket a mély hit megmenthet, vannak, akiknek más működik. Nem gondolom, hogy ez egy univerzális dolog.) Mindenesetre nem igazán vagyok vevő arra, hogy a bibliai szövegek csodálatos módon jó útra térítik ezeket a kemény dolgokkal küzdő tiniket.
Legnagyobb örömömre nem így alakult. A farm vezetőjét, Constantino atyát kifejezetten megkedveltem. Minden ízében pap, félre ne értsetek! De az ész és a lélek eszközeit használja, bizonyos szempontból inkább olyan, mint egy jó pszichológus, egy tanár és egy anya egybegyúrva. Nem mondom, hogy abszolút nincsenek vallásos szövegek a történetben, de nem sok, nem idegesítő, a változás lényege pedig nem abból fakad, hogy Constantino atya pap és térít, hanem abból, hogy figyel és támogat. Az a fajta pedagógus, aki nem kényszeríti a gyerekeket semmire, hanem hagyja, hogy a maguk módján tapasztalják meg, mi helyes és mi nem, és ha így megtalálják a helyes utat, akkor valószínűleg azon is maradnak, mert ők maguk választották. Célokat állít eléjük, amelyekért érdemes küzdeniük. Vagy például kifejezetten imádtam, ahogyan mindenkiről portrét rajzol, de senkiről sem azt, ahogyan abban a pillanatban kinéz, hanem ahogy ő elképzeli, egy jobb, boldogabb életben. Mert ő hisz, hisz abban az értelemben, hogy úgy gondolja, ezeknek a megtévedt gyerekeknek is lehet boldog jövőjük.
Pedig nem éppen könnyű diákokat kapott. A farmon élők közül mindenkit megviselt az élet, van itt minden: tiniterhességtől kezdve erőszakon keresztül minden. (Ezeket sem szeretném elárulni, mert tetszett, ahogy szép lassan mindenre fény derül.) Előbb már emlegettem a küldetést, nos, Angelo is választ célt, amikor a pap kéri: kutyát szeretne. Végül meg is kapja, és nagyon érdekes látni, hogy hogyan kezd el nagyon lassan megváltozni, egyszerűen mert felelős egy másik életért.
A végén pedig van egy csavar, amire abszolút nem számítottam, de jó húzás volt az író részéről.
Persze a történet nem tökéletes, közel sem. Angelót bevallom őszintén, nagyon sokszor nem értettem. A történet elején még kicsit sajnáltam is, de olyan dolgokat tett közben, amikkel egyszerűen nem tudtam azonosulni, nem értettem, hogy miért. Főleg azután, ami történt, vártam volna a bűntudatot és legalább a halvány szándékát annak, hogy jó útra akar térni, de ő inkább kézzel-lábbal tiltakozott ellene. Aztán egyszer csak már nem. Picit gyorsnak éreztem a megtérést, és nem is feltétlenül a hosszára gondolok csak, hiszen a könyv alapjáraton nagyon rövid. Sokkal inkább az arányok zavartak. Nagyon sokat kapunk abból, milyen a rossz Angelo, és igen keveset abból, amikor végül elkezd megjavulni. Gyorsan, szinte egyik pillanatról a másikra történik a nagy változás (persze nyilván előtte azért megismertük a pap módszereit, de mégis...), és aztán már vége is. Ennél szerintem sokkal több lehetőség volt a végében.
És alapból mindennel kicsit ezt éreztem. Mindenről olvastam volna még egy kicsit többet. A farmon élő minden fiatalnak megvan a maga története, és persze valamennyire megismerjük őket, de többet akartam volna. Ahogy Angelo családi kapcsolataiból is. Kiderül, hogy úgy érzi, az apja nem szereti igazán, pedig nagyon vágyna rá, de ezt a szálat is behozza az író, várjuk-várjuk a kifejtést, de nem igazán érkezik meg. Szóval maradtak még bennem kérdőjelek.
Nem bántam meg, hogy elolvastam, és bár nagyon sok dolog volt, ami tetszett vagy tetszegetett (tudom, hogy nincs ilyen szó, de most jól esett :D), valamit mégis hiányoltam. Constantino atyának pirospont, a küldetéseket imádtam (valamiért a főzőcske különösen tetszett), a csavar is nagyon jó volt a végén, ahogyan az is, hogy nem kaptunk egy nagy rózsaszín buborékot a megjavult gyerekekről és a vallásos maszlag (már elnézést) is elmaradt. Mégsem lett igazi, nagy szerelem a könyv. Egyszer olvastam, tetszett, jó volt, de azért nem egy olyan történet, aminek az olvasásáért ölnék.
EGYNEK JÓ
Blogturné extra - Spaghetti all’amatriciana recept
A könyvben minden tévútra tért fiatalnak választania kell egy küldetést, egy célt, amiért minden nap küzdeni fog. Nicola célja, hogy elkészítse a tökéletes spaghetti all’amatricianát.
Ebbe akár mi is belevághatunk, úgyhogy következzen a recept, amit megtaláltok ITT is.
Hozzávalók:
- 50 dkg spagetti tészta
- 35 dkg pancetta
- 70 dkg konzerv paradicsom (hámozott)
- 1 db hegyes erős paprika (vagy 1 kis peperonico)
- 1 közepes fej vöröshagyma
- só ízlés szerint
- bors ízlés szerint
- 1 ek olívaolaj
- 1 dl vörösbor
- 5 dkg pecorino sajt (reszelt, a tálaláshoz)
Elkészítés:
- A szalonnát olyan vékonyra vágjuk, ahogy csak tudjuk. A hagymát szintén.
- Kis lángon, együtt feltesszük őket egy nagy serpenyőbe, kis olívaolajjal megsegítve, és néha kevergetve várjuk, hogy a szalonna zsírja kiolvadjon, és szépen megpuhuljon rajta a hagyma.
- Az erőspaprikát kimagozzuk, vékonyra vágjuk, és hozzáadjuk.
- Hozzálöttyintjük a bort és a paradicsompürét, sózzuk, borsozzuk, és 15-20 percig kis lángon főzzük, amíg be nem sűrűsödik.
- Közben a tésztát al dentére főzzük, és ha kész a szósz, összeforgatjuk.
- Megszórjuk reszelt pecorinoval, és azonnal tálaljuk.
Nyereményjáték
Jelentős szerepet játszik a történetben Angelo kutyája. Az öt betűs név egy-egy betűjét elrejtettük a turnén résztvevő blogok posztjaiban. Gyűjts össze a betűket és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Három példány könyv kerül kisorsolásra! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a kiadó a megjelenés után kizárólag magyarországi lakcímre postáz.
a Rafflecopter giveaway
A blogturné menetrendje
05.26. - Deszy könyvajánlója
05.28. - Kelly Lupi olvas
05.30. - Dreamworld
06.01. - Könyvszeretet
06.03. - Media-Addict
alapjában véve annak, akit érdekel ez a téma, ajánlod? mármint arra vagyok kíváncsi, hogy valósághű-e, fogalmaz-e meg valamilyen tanulságot, stb.
VálaszTörlés