Rick Yancey: Végtelen tenger {Értékelés + Nyereményjáték}

Megint sokkolt

Rick Yancey: Végtelen tenger

A blogturnéról



A Cartaphilus Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Rick Yancey Végtelen tenger című regénye, Az 5. hullám trilógia második része. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere bemutatja Cassie és a többiek további megpróbáltatásait ebben a vagy-vagy világban, ahol minden azon múlik, mit teszel.

2016. február 6-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Kapcsolódó bejegyzések:


Eredeti cím: The Infinite Sea
Kiadó: Cartaphilus
Oldalszám: 310
Fordító: Havadi Krisztina
ISBN: 9789632664125
Sorozat: Az ötödik hullám 2.
Kezelhető standalone-ként? Nem
Függővég: so-so
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,05)
Megrendelési link
Az első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!

Az idegenek támadásának első négy hullámát szinte lehetetlen volt túlélni. A tizenhat éves Cassie magára maradt egy sivár, szinte üres világban, ahol a kevés túlélő életét a bizalom hiánya csak még kilátástalanabbá teszi. Miközben a gyilkos ötödik hullám végigsöpör a bolygón, Cassie-nek nincs más választása: igyekszik megakadályozni, hogy a megszállók végleg kiirtsák az emberi fajt.
Az idegenek táborának felrobbantása után barátaival átmenetileg egy omladozó szállodában húzzák meg magukat. A kis csapat másik menedéket keres, ahol átvészelhetik a közeledő telet. Egy napon váratlan látogató érkezik. A nyomában pedig ott lihegnek a gyilkológépnek kiképzett idegenek…
Cassie mellett új hősnő is feltűnik: a megtörhetetlen Adu, aki küldetése során az idegenek vezérének, Voschnak a csapdájába esik. Mindkét lány erejét és kitartását megsokszorozza, hogy a kegyetlen összecsapások közepette meglepő módon erős érzelem bontakozik ki bennük egy-egy társuk iránt. Tetteiken múlik, hogy mit hoz a jövő – életet vagy halált, reményt vagy sötétséget, szeretetet vagy gyűlölködést.
Rick Yanceynek több népszerű, díjnyertes sorozat megírása után a 2013-ban megjelent Az ötödik hullám hozta el a világsikert. A kötet kiadási joga néhány hónap alatt közel negyven országban kelt el, és rövid időn belül elkészült a regény filmváltozata.
Bestsellere világát a kultikus népszerűségű Stephen Hawking ihlette. Műfaját a szerző ironikusan „popkultúra-ellenes földönkívüli-megszállásos” sci-finek nevezte, és a besoroláshoz hozzátette: „Írásnál a robbantgatás mindig remek móka. Na meg a csók. A csókolózást nem szabad kihagyni.”

Az első mondat:


"Nem lesz aratás."

Értékelés


Azt hiszed, hogy az első rész után már nem tudnak sokkolni. Hiszen a hullahegyek és katasztrófák, a nagy becsapások és csavarok után mi jöhet még? Legalább most már tudjuk, honnan jön az ellenség, nem igaz? Hát nem. 

Ha azt hiszed, hogy az első rész végén megkaptuk a nagy válaszokat, nagyon tévedsz. Mert nyilván maradtak bennünk más jellegű kérdések - köztük az égető, mi lett veled, Evan? -, de súgok: lesznek újabbak. És bár talán az első rész bizonytalansága és csavarjai után már jobban fel vagyunk készülve rá, hogy Rick Yancey nem hagy minket nyugodni most sem, még mindig sokszor hagyta el a számat olvasás közben valami meghökkenésemet kifejező mondat, úgy mint, "Te jó ég!" vagy "Úristen". 

Készül a következő hullám, kérdés, hogy mi. Valahogy túl kell élni a csapatnyi főszereplőnknek, ami nem is olyan egyszerű. És persze a "táborozást" sem úszhatjuk meg. De ott a legfontosabb kérdés: mit is akarnak tulajdonképpen Azok? Miért így támadtak meg minket? Miért ezekkel a módszerekkel próbálkoztak, amikor hatékonyabb is lett volna? A jó kérdéseket kell feltenni, minden itt kezdődik... A patkányokkal. 



Az előző részhez képest kicsit változnak a nézőpontkaraktereink. Visszatér két korábbi szemszög , Cassie-é is, viszont kapunk újabb nézőpontszereplőket: Sütit, ami engem nagyon meglepett, igaz, az ő fejében viszonylag keveset tartózkodunk. De a legfontosabb új szemszög Adué, aki most már ténylegesen is felemelkedik a főszereplők közé. Sőt, ebben a kötetben valójában fontosabb szereplő, mint Zombi és Cassie. Bár a könyv eleje-közepe táján egy ideig kevesebbet szerepel, a végére határozottan nála lesz az adu. (Bocsi, nem bírtam ki. Tényleg bocsi.) 

Adu már eddig is érdekes szereplő volt, a sakkal, a stratégiaalkotásával, a cinikus túlélési ösztönével, a keménységével. Ebben a kötetben is Adu marad Adu, bár előkerül az érzelmesebb oldala is, aminek én örültem, és végre megismerjük a múltját. Ahogy pedig számítani lehet rá, nem volt fáklyásmenet az ő élete sem. 



Cassie szemszögéből többet is el tudtam volna viselni, sok minden, amit vártam volna nála, elmaradt, bár erős a gyanúm, hogy ezeket az utolsó részben kamatostul be fogjuk pótolni. 

Aztán ott van Zombi, és őt még Cassie-nél is jobban hiányoltam. Eleinte az első részben nehezebben tudtam mit kezdeni vele, de mostanra nagyon megszerettem, és hiányoltam, hogy a fejébe mászhassak. Nagyon érdekes szereplő, sok szempontból jobban szeretem, mint Adut, mert nem olyan hideg, de nem is olyan érzelmes, mint Cassie, és ezt kicsit most hiányoltam a sok nehézség közepette. Remélem, a harmadik részben megint kapunk többet belőle is. 

Picit őt "pótolta" számomra egy új szereplő, Penge. Igazából elég spoileres lenne, ha róla többet írnék, mindenesetre maradjunk annyiban, hogy amikor fölbukkant, rögtön kicsit lendített a történeten, nagyon nagy szükség volt rá azon a ponton szerintem. Egy plusz kérdőjel volt, akivel kezdeni kellett valamit, de pont jókor keltett köröket a tó vízén. És a szál lezárása... 


Porcelányka még mindig idegesített, nem tehetek róla, számomra ő a leggyengébb láncszem, Mazsolára... mármint Samra pedig itt-ott haragudtam kissé. De legalább őt tudtam kedvelni, és jobban megértettem, mint Porcelánykát. Tudom, hogy ő akarná jelképezni az ártatlant, és mivel egy cuki kislánynak kéne lennie, akit megfosztottak a cukiság lehetőségétől, védelmezni kell, de engem mindig csak felidegesített, amikor szerepelt. 

Továbbra is tetszik a történetben, hogy bár vannak a gonoszok és vannak a jók, mégsem fekete-fehér a történet. Egyrészt persze azért is, mert soha nem lehetünk benne teljesen biztosak, hogy most ki áll a mi oldalunkon, és ki a másikon, másrészt pedig mert egy ilyen világban, ahol ennyire a túlélésen van a hangsúly, és ezért ennyire meg kell küzdeni, egyértelmű, hogy a szereplőknek olyan dolgokat is meg kell tenniük, amilyeneket nem akarnak. De legfőképp az tetszik, hogy a szereplőink hoznak rossz döntéseket. Nem pusztán jóra és rosszra redukálódik minden, mert az élet az esetek többségében nem ennyire tiszta. Mit teszel, ha azért kell ölnöd, hogy mást megments? Mi van, ha a te életed múlik azon, hogy valakit lepuffantasz-e? Ott az ellenség, aki nem tehet róla, hogy a másik oldalon van - megölöd vagy megkíméled? Mi van, ha segíteni akarsz valakinek, de pont amiatt sérül meg, amivel segíteni akartál? Csupa olyan kérdés, ami előkerül a Végtelen tengerben, és ettől lesz igazán húsbavágó és valószerű az egész.



Ez kiegészül a már az első részre is jellemző stílussal - rengeteg belső monológgal, filózással, gyönyörű képekkel és hasonlatokkal, amik tökéletesen lefestik és átélhetővé teszik ezt a kemény világot. És itt is itt az ellentmondás: gyönyörű leírások egy borzasztó világról. 

És a vége... ó, a vége. Nem spoilerezek, ne aggódjatok, de sokkoló. Minden szempontból. Sok mindenre fel voltam készülve, de erre... és így... 

Rettentő kíváncsian várom az utolsó részt. Mostanában divat trilógiákat írni, és sok esetben a második résznek előkészítésszaga van, hogy a harmadik nagyot robbanhasson. Ez végül azzal jár, hogy egy érzés marad bennünk: nem is kellett volna erre tulajdonképpen három rész. Jelenleg a Végtelen tenger után sokkal inkább arra vagyok kíváncsi, hogy a fenében lehet mindent lezárni egyetlen kötetben? Félek. De mazochista könyvmolyként alig várom. 

NAGYON AJÁNLOM


Blogturné extra - Külföldi borítók


Finn

Indonéz

Kínai

Lengyel

Német

Perzsa

Szerb

Észt



Nyereményjáték


Cassiék csapata ezúttal egy romos szállodában bujdokolva húzza meg magát, így mostani játékunk során a rejtőzködésé lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok néhány kulcsinformációt, melyek alapján ki kell találnotok, melyik szereplő bújt meg a zseblámpa fényében. Annyit segíthetünk, hogy az illetők mindegyikével találkozhattatok már az első rész során. Továbbá lehet köztük fiú, lány, ez-Az, élettelen karakter, egyszóval bármi és bárki.
A helyes megfejtéseket a Rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. Elfogadunk teljes nevet vagy becenevet is.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.



18-19 éves, széles vállú, szép karú, mélyen ülő csokoládébarna szemű és hajú srác
fegyvere(i): mesterlövész puska


a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


02/06 Könyvszeretet
02/08 Függővég (extra állomás)
02/10 Kelly & Lupi olvas
02/12 Letehetetlen
02/14 CBooks
02/16 Media Addict
02/18 Deszy könyvajánlója
02/20 Dreamworld

Rendeld meg a képre kattintva!