Cover Reveal - Jane Austen: Büszkeség és balítélet

A Büszkeség és balítélet igazi klasszikus - a Föld minden táján ismerik és szeretik, számtalan filmes, színházi és más feldolgozás született belőle, de még mindig képes rabul ejteni az olvasók szívét.
A múltban játszódik, mégis olyan történetről mesél, ami a mai napig időtálló.
A Könyvmolyképző Kiadó egyszer már sikerrel jelentette meg a kötetet, most pedig újabb köntösben kerülhet a polcokra - hiszen Mr. Darcy mindenkire vár!


Fülszöveg:



Szerelmek és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit... Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.

>>> Jegyezd elő itt <<<

>>> Tedd a kívánságlistádra <<<







Exkluzív részlet


Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.
Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.
- Kedves Bennet - mondta Mrs. Bennet férjének egy napon -, hallotta már, hogy Netherfield Park végre bérlőre talált?
Mr. Bennet azt válaszolta, hogy erről nem tud.
- Pedig így van - erősködött az asszony. - Mrs. Long az imént járt itt, és mindent elmesélt.
Mr. Bennet nem felelt.
- Nem is kíváncsi, hogy ki a bérlő?! - kiáltotta az asszony türelmetlenül.
- Úgyis tudom, hogy el akarja mondani, halljuk hát, nem bánom.
Az asszonynak nem kellett több biztatás.
- Nos, kedvesem, ha mindenáron tudni akarja: Mrs. Long azt a hírt hozta, hogy Netherfieldet egy vagyonos fiatalember bérelte ki Észak-Angliából; négylovas hintón jött le hétfőn megnézni a birtokot, s annyira megtetszett neki, hogy tüstént megegyezett Mr. Morisszal; Szent Mihály napjáig beköltözik, a cselédség egy része pedig már a jövő hét végén a kastélyban lesz.
- Mi a neve?
- Bingley.
- Házasember? Nőtlen?
- Nőtlen, drágám, persze hogy az! Nőtlen ember, méghozzá vagyonos; négy-ötezer font az évi jövedelme. Mit szól, milyen szerencse ez a mi lányainknak!
- Hogy érti ezt? Mi köze van ennek a lányokhoz?
- Drága Bennet - felelte az asszony -, ne legyen ilyen tuskó! Természetesen arra gondolok, hogy egyik lányunkat feleségül veszi.
- Talán ezzel a szándékkal telepszik itt le?
- Ezzel a szándékkal! Hogy mondhat ilyen sületlenséget! De egyikükbe feltétlen beleszeret, s ezért rögtön meg kell látogatnia, mihelyt ideérkezik.
- Eszem ágában sincs. Maga és a lányok elmehetnek; talán még jobb, ha egyedül küldi el őket, mert maga van olyan csinos, mint akármelyik lánya, és Mr. Bingleynek esetleg maga tetszene legjobban az egész társaságban.
- Drágám, ne hízelegjen! Nem mondom, voltam én is csinos, de most már nem tartom magam különös szépségnek. Ha egy asszonynak öt eladó lánya van, ne törődjék többet a szépségével.
- Ilyen esetben hiába is törődik vele már.
- De kedvesem, igazán meg kell látogatnia Mr. Bingleyt, mihelyt letelepszik a szomszédságunkban.
- Ez több, mint amit megígérhetek, higgye el.
- Gondoljon a lányaira. Gondolja meg, milyen szerencse lenne ez egyiküknek. Sir William és Lady Lucas már eltökélték, hogy meglátogatják; nekik is csak ez foroghat az eszükben, mert máskülönben, mint maga is tudja, nem keresnek fel jövevényeket. Ennyit megtehet, mert hogy néz ki, ha mi csak úgy beállítunk.
- Mire valók az ilyen aggályok? Mr. Bingley bizonyára nagyon szívesen látja magukat; majd átadnak neki néhány sort, amelyben atyai áldásomat adom, ha a lányok bármelyikét feleségül akarja venni - noha a magam részéről a kis Lizzy mellett emelnék szót.
- Ilyesmi ne is jusson az eszébe. Lizzy semmivel sem különb a többinél; közel sem olyan szép, mint Jane, és közel sem olyan jó kedélyű, mint Lydia. Persze magának mindig Lizzy volt a kedvence.
- Egyikről sem lehet valami sok jót mondani - jegyezte meg az apjuk -, mind csacska, üresfejű teremtés, mint a lányok általában; de Lizzynek fürgébb az észjárása, mint a nővéreinek.
- Mondja, Bennet, miért rágalmazza meg így tulajdon gyermekeit? Abban leli örömét, hogy engem gyötör. Semmi tekintettel sincs az idegeimre.
- Téved, drágám; nagyon is tisztelem az idegeit. Hiszen régi ismerőseim: legalább húsz év óta állandóan rájuk hivatkozik.
- Ó, ha tudná, mit szenvedek!
- Remélem, túléli, és megéri még, hogy sok fiatalember költözik erre a környékre, akinek négyezer font az évi jövedelme.
- Hiába jönnének húszan is ide, ha nem akarja őket meglátogatni.
- Szentül ígérem, hogy valamennyiüket végiglátogatom, persze ha már mind a húsz itt lesz.

A szerzőről:


Jane Austen 1775-ben látta meg a napvilágot egy angol lelkész hetedik gyermekeként. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.
Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra, sőt kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.
Első regénye, az Értelem és érzelem 1811-ben jelent meg, ezt nem sokkal később, 1813-ban követte a Büszkeség és balítélet. Ezeket még négy befejezett regény követte.
Az írónő sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát egy férfival, de az eljegyzést később felbontották. Visszavonultan élt, mert súlyos betegségben, az akkor még ismeretlen Addison-kórban szenvedett.
Rövid élete során azonban hat olyan regénnyel ajándékozta meg az angol irodalmat, amik mind a mai napig töretlenül népszerűek.

3 megjegyzés

Írj megjegyzést
Névtelen
AUTHOR
2016. május 29. 15:34 delete

Hááát ízlés kérdése, nekem nem kifejezetten tetszik ez a borító, a lány valahogy egyáltalán nem 1700-1800 fordulójás nekem, ráadásul az a Rupert Friend-kép is bezavar a Viktória királynős filmből (képzavar nálam, plusz ő pont Wickham volt 2005-ben). Alul a fa még oké volna az a 2005-ös filmet idézi.
- linaa

Reply
avatar
Deszy
AUTHOR
2016. május 30. 11:06 delete

Nekem is jobban tetszett az előző, és bennem is volt ilyen képzavar Rupert Friend kapcsán. Meg valahogy nem passzolnak a karakterekhez a borítón látható szereplők. Pedig összességében a látvány jó.

Reply
avatar
Névtelen
AUTHOR
2016. május 30. 14:47 delete

Igen magával a látvánnyal nem lenne bajom, csak nem érzem, hogy illene a tartalomhoz, ennek ellenére persze szép a borító, csak zavaros. :)
- linaa

Reply
avatar

Rendeld meg a képre kattintva!