Leylah Attar: The ​Paper Swan – Papírhattyú {Értékelés + Nyereményjáték}

Leylah Attar: The ​Paper Swan – Papírhattyú

A blogturnéról




A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelenik Leylah Attar megdöbbentően gyönyörű könyve a The Paper Swan - Papírhattyú. Nem egy hétköznapi romantikus könyv, tele gyűlölettel, bosszúvággyal, de a legsötétebb időkben két szív egymásra talál. Lehet nekik jövőjük? Mit tartogathat számukra a jövő? - Elúszhat minden, akár egy papírhattyú a víz tükrén.
Tartsatok velünk a nyolc állomásos turnén és megtudhattok többet a könyvről.

Eredeti cím: The Paper Swan
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 376
Fordító: Kamper Gergely
ISBN: 9789633999103
Sorozat: -
Kezelhető-e standalone-ként?
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,22)
Megrendelési link
A szerelem nem halhat meg soha.

Azt mondják, 21 nap kell hozzá, hogy kialakuljon egy szokás. Ez hazugság! A lány 21 napig kitartott. A 22. napon pedig mindent megadott volna a halál nyugalmáért. Mert azon a bizonyos 22. napon rájött, hogy az ő megmenekülése a biztos halált jelenti vagy az apja, vagy a szerelme számára. A Papírhattyú komor, mégis szívet melengető szerelmi történet, tele nyersességgel, intrikával és feszültséggel.

Lenyűgöző mese szenvedélyről, veszteségről, megváltásról.

Az első mondat:


"A nap tökéletesen alkalmas volt rá, hogy felvegyem a Louboutin cipőmet."

Véleményem


Kicsit féltem ettől a könyvtől, mert azért ez a rázós téma nem mindig gyere be nekem - például a Fogoly a sötétben átlépett egy szintet, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az én naiv, romantikus lelkemnek sok volt. 

Ilyen szempontból mindig nagy kérdőjel nekem ez az új maffiózós new adult-romantikus vonal, amit például a Megölni Sarait is képviselt. Lutri, hogy bejön vagy nem. 

És bár helyenként kifejezetten brutális és sokkoló a Papírhattyú, azt kell mondanom, eddig határozottan ez a kedvencem ezek közül a könyvek közül, és ez minden keménysége ellenére végre megértette velem, miért is jöhetett létre ez az új vonal, és miért szeretik sokan annyira. Még mindig nem mondom, hogy valószínűleg ez lesz a kedvenc tematikám, de a Papírhattyú egyszerre volt brutális és gyönyörű, és végre igazán meg tudtam érteni a szereplők helyzetét és motivációit, így pedig sokszor a keményebb részeket is jobban el tudtam fogadni. 

A történet váltott szemszög, és több idősíkon játszódik. Az elején a női főszereplővel, Skye-jal indítunk, a jelenben, rögtön in medias res ugorva a cselekménybe. Skye-t ugyanis elrabolták, és elrablásának momentumait élhetjük át vele. Bevallom őszintén, voltak egy rész, ahol nem kicsit lepett meg, ami történt, bár az igazán nagy csavart hellyel-közzel kitaláltam - mindenesetre van egy meglepően kemény jelenet, ami derült égből villámcsapás érkezik, és már rögtön a sztori elején jön egy nagy csavar. 

Ezután érkezik a váltás: a férfi főszereplő szemszögét is megismerhetjük, de ezúttal a múltból. Azért volt kifejezetten izgalmas ez a rész, mert ez magyarázta meg a motivációt. Első blikkre indokolatlanul kegyetlennek tűnhet a könyv, viszont ez a második rész, az első férfi szemszög pont azért van, hogy megismerjük a miérteket. Nagy szükség volt rá, és ezen a ponton kezdi el igazán érdekelni a sztori az olvasót, legalábbis engem itt kezdett. Az eleje sokkoló, de ez a rész bontja ki, miért és ez a rész az, ami elkezdte apró darabkákra törni a szívem. Persze bizonyos szempontból vágytam rá, hogy visszatérjek a jelenben, és tudjam, az első rész kvázi függővéges lezárása után mi történik a jelenben, de ahhoz, hogy azt igazán értékelni tudjuk, kell a visszatekintés. 

Aztán visszatérünk a jelenbe, és váltott szemszögben ismerjük meg, hogyan alakul a két főszereplő sorsa. Az igazán kemény részeken eddigre túl vagyunk, innen jönnek a lelki megrázkódtatások. A nagy döntési helyzetek, az összetört szívek, és igen, újabb váratlan és meglepő fordulatok. Ami tuti: ebben a könyvben több csavar is van, és nem egyszer meglepődtem a dolgok alakulásán. 



Viszonylag nehéz ezekről a dolgokról ennyire spoilerek nélkül írni, ugyanis amint belemennék a részletekbe, rögtön poénokat lőnék le, ezt pedig semmiképp nem szeretném. Legyen elég annyi, hogy rendkívül érdekes és izgalmas a dolgok alakulása, és jól körüljárja a könyv azt a problematikát, hogyan juthat el valaki a brutalitásnak ezen pontjáig - és hogy lehetséges, hogy mindezek ellenére mégis romantikus legyen a sztori. 

Mert bakker, én magam sem hiszem el, de nagyon is lehetséges. Folyik vér, több hulla is van, bűntények hosszú sora, tragédiák, megrázkódtatások, árulások, csalások - de mindennel együtt a kedvesség és a romantikusa is megvan a könyvben, sőt... meglepően lírai itt-ott a történet. Erre a legjobb bizonyíték a könyv címe: a papírhattyú. Először nem értettem, és amikor olvasni kezdtem a sztorit, felfoghatatlan volt a számomra, hogy lehet ez a cím. Egy ennyire brutális tematika mellé egy ártatlan hattyú képe, ráadásul egy olyan törékeny anyagból, mint amilyen a papír... 

Aztán minden értelmet nyer, a papírhattyú szimbolika is - átvitt értelemben és szó szerint is fontos, és minden egyes alkalommal, amikor felbukkant ez a téma, a szívem kicsit elolvadt és megszakadt egyszerre. 

Ami a főszereplőket illeti: az a nagyon érdekes bennük, hogy igazából nem lehet rájuk azt mondani, hogy igazán megkedvelhetőek. Mindkettőnek súlyos problémái vannak, és ezer százalék, hogy lesznek olyan helyzetek a könyvben, amikor jól megmondanád valamelyiknek, esetleg mindkettőnek a magadét. De nem is ez a lényeg. Ezek a szereplők emberiek, elképesztően nehéz helyzetben - van, hogy a dolgok alakulása miatt tesznek olyasmit, ami nem szimpatikus; van, hogy egyszerűen rossz döntéseket hoznak. Esendőek. 

És még valakiről szó kell ejtenem, ő az egyik mellékszereplő, akit nagyon megkedveltem. Ő pedig nem más, mint Rafael, akit leginkább a sztori múltbéli részében ismerhetünk meg, de felbukkan a jelenben is, többször is. Ő a másik oldal - a sötétség mellett az a fajta világosság, ami valamilyen módon mindig képes kitartani. Nem mondom, hogy ártatlan, mert az azért túlzás lenne, de csempészett egy kis szeretetet és reményt egy olyan világba, ahol nem is tudom, hogy maradhat ez életben. 

Összességében azt mondanám, nagyon különleges ez a regény, ötvözi a világosat a sötéttel, a romantikust és a kegyetlennel, a bűnt az ártatlansággal és valahogy... bármilyen valószínűtlen, működik.

NAGYON AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!


http://konyvmolykepzo.hu/reszlet/7513_papirhattyu-20161202_224001.pdf?ap_id=Deszy


Blogturné extra - Könyvelőzetes





Nyereményjáték


Mostani nyereményjátékban nem lesz nehéz dolgotok. Minden állomáson találtok egy valamilyen szempontból nem hétköznapi romantikus történetből idézetet és ki kell találnotok honnan idézünk. 
A Rafflecopter megfelelő dobozába író nevét és az idézett könyv címét kell beírnotok.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A szörnyetegek a mi halandó birodalmukban is éppolyan gonoszak voltak, mint a fal túloldalán lévők.


a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


12.09. – Insane Life
12.10. – Könyvvilág
12.11. – Kristina blogja
12.12. – Angelika blogja
12.13. – Sorok között
12.14. – Deszy könyvajánlója
12.15. – Dreamworld
12.16. – CBooks
Leylah Attar: The ​Paper Swan – Papírhattyú {Értékelés + Nyereményjáték} Leylah Attar: The ​Paper Swan – Papírhattyú {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 12/15/2016 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.