Új Malec részlet a The Red Scrolls of Magicből

Cassandra Clare beindult a Pride hónap örömére, és sorban osztja meg az ehhez kapcsolódó részleteket.

Most kaptunk egy újabbat, Alec és Magnus vakációjáról egyenesen a The Red Scrolls of Magicből. És tánc!

Egy lassú, édes dal kezdődött, remegő ritmussal. Alec nem gondolta, hogy a tánctér ennél is zsúfoltabb lehet, mégis ez történt. Több tucatnyi kicsípett álarcos Alvilági, aki korábban a falat támasztotta, most hirtelen a táncparkettre penderült. Alec hirtelen a terem közepén kínosan egyedül álldogálva találta magát, miközben körülötte párok csörögtek nagy összhangban. Töviskoronák és ide-oda álló sokszínű tollak akadályozták a látását. Rémülten nézett körbe, hogy kiutat találjon.

Ehelyett Magnust vette észre. Magnust, aki ezüstöt és feketét viselt, mintha csak az éjjeli égbolt lett volna. 

- Enyém lehet ez a tánc, uram?

- Épp téged kerestelek - felelte Alec lihegve.

- Láttam, hogy jössz - húzódott mosolyra Magnus csábító ajka a csillogó maszk alatt. - Megtaláltuk egymást.

Közel lépett Alechez, egyik kezét a derekára csúsztatta, hogy összefűzhessék az ujjaikat, aztán megcsókolta. A szája érintése olyan volt, mint a nap sugarai a vízen, rávilágított a lényegre és mindent megváltoztatott. Alec rögtön közelebb mozdult, erre az érzésre vágyva megint, aztán eszébe jutott, hogy küldetésük van. Koncentrálnia kell.

- Találkoztam itt egy Helen Blackthorn nevű Árnyvadásszal - mormolta Magnus szájába. - Azt mondta...

Magnus ismét megcsókolta.

- Minden bizonnyal valami nagyon érdekeset - felelte. - Nem válaszoltál a kérdésemre.

- Milyen kérdésre?

- Enyém lehet ez a tánc?

- Persze - mondta Alec. - Mármint... imádnék táncolni. Csak tudom, hogy dolgoznunk kéne.

Magnus beszívta a levegőt és bólogatott.

- Fogunk. Mondd tovább.

Egészen eddig mosolygott, de a mosolya elhalványult. Helyette olyan volt, mintha valami hatalmas súly ülne a vállán. Magnusnak bűntudata volt, jött rá most először Alec, megrázó döbbenettel. Magnus úgy érezte, tönkreteszi Alec vakációját, miközben igazából nem is lett volna nyaralás Magnus nélkül, nem lett volna itt a varázslat lángja, az öröm sokkja, nem lett volna fény és nem lett volna zene.

Alec kinyúlt és megérintette a csillogó ezüst maszkot, amit Magnus viselt. Látta a saját arcát tükröződni benne, mintha csak tükör lett volna, csodálkozó pillantását és szeme kékjét a velencei bálterem karneváljának tündöklésével. Szinte rá se ismert magára, olyan boldognak látszott.

Aztán feltolta az álarcot, hogy lássa Magnus arcát. Így már jobb volt.

- Előbb táncoljunk - kérte.