Tracy Brogan: The Best Medicine - A legjobb orvosság {Értékelés + Nyereményjáték}
Tracy Brogan: The Best Medicine - A legjobb orvosság
A történet főhőse, Evelyn Bell Harborben dolgozik plasztikai sebészként. Harmincas évei közepén jár, így természetesen mindenki ki akarja házasítani és rá akarja beszélni, hogy vállaljon már végre pár gyereket. Egy olyan kisvárosban, amilyen Bell Harbor, pedig különösen nagy figyelem irányul az emberre - cserébe viszont az ismerkedés annyival nehezebb.
Mindenesetre együttérzés és sorsközösség-vállalás ide vagy oda, időnként tényleg nagyon idegesített Evelyn végletekig tartó megfelelési kényszere és tökéletességmániája. A kezdeti keresgélős fázisban még jókat nevettem a próbálkozásain, de minden egyes alkalommal, amikor ezzel Tyler (mindjárt visszatérünk rá) lelkébe gázolt, akkor legszívesebben jól megráztam volna, hogy gondolkozzon el azon, vajon tényleg azt várja-e az élettől, amit kilistázott. Szerencsére a regény vége kicsit árnyalja ezt a képet, de azért a sztori első felében, és főleg a közepe táján már besokalltam ebből.
a Rafflecopter giveaway
A blogturnéról
A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három év után újabb kötettel bővülhet a Bell Harbor sorozat magyar rajongóinak könyvespolca. Tracy Brogan – A legjobb orvosság c. könyve garantáltan kedvence lesz a chicklit műfaj kedvelőinek nagyszerű humorával, erős jellemű karaktereivel és romantikus oldalával. Tartsatok velünk a Blogturné Klub öt állomásán, s a kérdésekre válaszolva nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három példány egyikét!
Kapcsolódó bejegyzések:
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 376
Fordító: Dobó Zsuzsanna
ISBN: 9789634574408
Sorozat: Bell Harbor 2.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,93)
Megrendelési linkBell Harbor összes lakója férjet akar szerezni a karrierista plasztikai sebésznek, Evelyn
Rhoadesnak. Mindenki, kivéve Evelynt… talán. Még ha férjhez is akarna menni (amit, ugye, nem akar… legtöbbször), a leendő férje személyét soha nem bízná olyan bizonytalan tényezőre, mint a sors. Nem, ha már arra adja a fejét, hogy talál valakit, akivel összeköti az életét, azt bizony tudományosan fogja tenni: alaposan átgondolt követelménylistával és egy internetes randi oldalon.
Ám amikor az ittas, törvényszegő Tyler Connelly egy lopott jet-skinek köszönhetően berobban az életébe, rakoncátlan érzelmek csendesítik el a józan ész hangját. Nem kétséges, hogy a férfi szexi, sármos, és eltökélte, hogy felhívja magára Evelyn figyelmét, de minden bizonyíték azt erősíti, hogy a lehető legrosszabb jelölt. Túl fiatal a nőhöz. Túlságosan is ellenállhatatlan. Iskolázottságban viszont alulmarad. És, ó, igen, ráadásul Evelyn páciense.
De Tyler első kézből tudja, hogy a legjobban kidolgozott tervek is összeomolhatnak a végzet súlya alatt. Most már csak annyi a dolga, hogy megtanítsa Evelynnek, szívügyekben a szerelem győz a logika felett.
Az első mondat:
"A születésnapi bulik sokban hasonlítanak a nőgyógyászati vizsgálatokra: kicsit kevésbé kényelmetlenek és kínosak, valamivel kevésbé személyesek, de elkerülhetetlenül évente ismétlődő kellemetlenségek."
Véleményem
A Bell Harbor sorozat első részén rendkívül jól szórakoztam, egy amolyan tipikus, délutáni kikapcsolós regény. Így biztos voltam benne, hogy a folytatást is mindenképp olvasnom kell.
Ha nagyon röviden akarnám összefoglalni A legjobb orvosság történetét, akkor azt mondanám, ez a sztori arról szól, miért marha nagy baromság - elnézést - az előítéletek alapján ítélkezni, és hogy mennyire nem szabad hagyni, hogy az ember mindenképp megfelelési kényszerből élje az életét.
A történet főhőse, Evelyn Bell Harborben dolgozik plasztikai sebészként. Harmincas évei közepén jár, így természetesen mindenki ki akarja házasítani és rá akarja beszélni, hogy vállaljon már végre pár gyereket. Egy olyan kisvárosban, amilyen Bell Harbor, pedig különösen nagy figyelem irányul az emberre - cserébe viszont az ismerkedés annyival nehezebb.
Evelyn ugyan eleinte tiltakozik a gondolat ellen, végül be kell látnia, hogy most, hogy már sikeres orvos, túl vagy egy ház megvásárlásán is, épp ideje valóban találni egy megfelelő társat. Ehhez pedig gondosan elkészít egy tervezetet, egy listát, hogy pontosan milyennek is kell lennie a partnernek, akit kiválaszt.
Itt álljunk is meg egy pillanatra. Azt hiszem, borítékolható, hogy lista alapján pasit választani nem fog működni. Híve vagyok én a józan észnek, de tetszik, nem tetszik, a szívügyekben - akár szerelmesről, akár barátról van szó - nem mindig segít a logika. Könnyen lehet, hogy az ember legjobb barátja egészen más típusú családból származik, teljesen más az érdeklődési köre, esetleg más a politikai beállítottsága.
És igazándiból ez volt az, ahol Evelyn időnként elveszített. Hihetetlenül könnyen tudtam azonosulni Evelyn magányával és azzal a nyomással, amit rá helyezett a társadalom emiatt, meg persze ő maga is. Amikor az emberek folyamatosan kérdezgetnek egy régóta egyedülálló embert, hogy "na, van már valaki?" és a többi, akkor szerintem bele sem gondolnak, hogy ez nem baráti érdeklődés. Ez egyrészt személyes, másrészt senkinek semmi köze hozzá, harmadrészt pedig rettentően ártalmas és talán még kontraproduktív is. Ugyanis ezzel csak stresszelik azt az egyént, aki lehet, hogy amúgy is magányosnak érzi magát néha, lehet, hogy felteszi magának a kérdést, hogy mi a baj vele, vagy esetleg rágja magát a múltbéli döntései miatt.
Ez pedig most kifejezetten fontos téma. Semmiképp sem szeretném politikai vizekre terelni ezt a bejegyzést, mindenesetre a mai világban, amikor gyakorlatilag a fiatal lányoknak minden héten, menetrendszerűen a nyakába varrják a "népességnövelés" terhét, ezek igenis aktuális kérdések. Bár maga Evelyn bizonyos pillanatokban idegesített, az bizony tény, hogy tökéletes példája annak, micsoda nyomás ez. És ha ez a romantikus regény rávesz néhány embert, hogy elgondolkozzon rajta, jó ötlet-e ezzel stresszelni a környezetében lévő szingliket, akkor már bőven megérte.
Mindenesetre együttérzés és sorsközösség-vállalás ide vagy oda, időnként tényleg nagyon idegesített Evelyn végletekig tartó megfelelési kényszere és tökéletességmániája. A kezdeti keresgélős fázisban még jókat nevettem a próbálkozásain, de minden egyes alkalommal, amikor ezzel Tyler (mindjárt visszatérünk rá) lelkébe gázolt, akkor legszívesebben jól megráztam volna, hogy gondolkozzon el azon, vajon tényleg azt várja-e az élettől, amit kilistázott. Szerencsére a regény vége kicsit árnyalja ezt a képet, de azért a sztori első felében, és főleg a közepe táján már besokalltam ebből.
Na akkor Tyler... Nyilván minden romantikus regénybe kell a másik fél is, a pasi. Azt hiszem, nem nagy meglepetés, ha azt mondom, Tyler megtestesít mindent, amit Evelyn nem akarna a férjétől. Jóval fiatalabb nála, kétes ügyei vannak, nincs menő diplomája...
Viszont az első perctől nyilvánvaló, hogy a kémia nagyon is megvan közöttük. Csakhogy Evelyn mindent megtesz, hogy gátat vessen neki. Sajnos.
Ez ugyanis nekem egy idő után rátelepedett a történetre, és bizony elkezdtem megunni Evelyn előítéletek befolyásolta döntéseit. Pont ezért, és Tyler miatt sokszor annyira haragudtam Evelynre, hogy hiába volt vicces egy-egy balul elsült randija, annak ellenére, hogy jókat mosolyogtam rajtuk, és fogtam a fejem a helyzetek abszurditásán, mégis végig ott munkált bennem a rossz érzés.
Nem segített neki benne a legjobb barátnő sem, aki, bevallom, nekem kifejezetten antipatikus volt, és egyáltalán nem tartottam jó barátnőnek. Az ő mellékszála amúgy még érdekes is lett volna, bár nem bontotta túlságosan ki az írónő. Viszont annyira ítélkező volt, hogy minden támogatása inkább csak még mélyebbre taszította a kis válságába Evelynt.
Így a történetet nálam Tyler vitte előre. Az ő életének rejtélyei és bonyodalmai jelentették a felüdülést, mert ezek tényleg valódi problémák voltak, és nagyon fájt, hogy mennyire könnyen ítélkezett róla mindenki. Tyler az a karakter, akin keresztül bizonyítást nyer, hogy nem minden a diploma, hogy lenézett munkákat is lehet szívvel és lélekkel csinálni, és hogy nem ítélhetsz meg egy embert a munkája alapján. Lehet, hogy most épp pincér vagy éppen kukás, de nem tudhatod, hogy milyen keményen dolgozik valamiért: a céljaiért, a családjáért. Tyler miatt határozottan érdemes olvasni ezt a könyvet, mert nem csak egyszerűen jó pasi, hanem szépen bizonyítja, hogy egy szakmunkás is lehet intelligens, kedves, szorgalmas, figyelmes és követendő példa. A mai papírközpontú világban ez bizony fontos lecke.
Felbukkantak egyébként az első rész szereplői is, ami kifejezetten üdítő volt. Főleg az "öreglányt" bírom továbbra is, bár túl sokat nem szerepelt - viszont minden megjelenése aranyat ér.
Összességében nem volt ez egy rossz regény, és kifejezetten sok olyan kérdéssel foglalkozott Evelyn és Tyler élethelyzetén keresztül, amivel nagyon is könnyen tudtam azonosulni, és amikről érdekes beszélni - és még többet lenne érdemes. De még így is jobban szerettem az első részt. Tyler mentette, ami menthető volt, ő kifejezetten érdekes karakter, és sokkal több egy csinos pofinál - de szegény árral szemben úszott. És nagyon értékelem a komoly témákat, amiket előhúzott az írónő Tyler miatt meg a visszatérő szereplők miatt érdemes elolvasni a könyvet, no és persze a kiemelt témák miatt is, igaz, romantikus regény lévén ezekben azért túl mélyen nem merülünk el.
EGYNEK ELMEGY/AJÁNLOM
Olvass bele a képre kattintva!
Nyereményjáték
A legjobb orvosság főszereplője, Evelyn plasztikai sebész, úgyhogy turnénk öt állomásán híres orvosos sorozatok szereplőiről találhattok majd képeket: a feladatotok annyi, hogy nevezzétek meg a karaktert és a sorozatot, amelyben megjelent, és ha szerencsések vagytok, hármótok is gazdagabb lehet a könyv egy-egy példányával!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
A turné menetrendje
11.09. Deszy Könyvajánlója
11.11. Betonka szerint a világ
11.13. Never Let Me Go
11.15. Dreamworld
11.17. CBooks
11.11. Betonka szerint a világ
11.13. Never Let Me Go
11.15. Dreamworld
11.17. CBooks
Nincsenek megjegyzések