3 újabb Maxim megjelenésről hullt le a lepel

A múltkor már megosztottam egy sor őszi-téli megjelenést a Maxim Kiadótól, és most felkerült még három újabb kötet, borítóstól-fülszövegestől!

Mutatom őket:

Az ​új főnököm szereti a szabályokat, és van egy, amit senki sem mer megszegni…
Senki sem érhet a banánjához.
Komolyan.
De én persze megérintettem.
Ha jobban bele akarunk menni, valójában a számba is vettem.
Megrágtam… és még le is nyeltem.
Tudom… Rossz, rossz lány vagyok.
Ezután vettem észre őt, és akár elhiszitek, akár nem, nem úgy lehet a legjobb első benyomást kelteni, ha épp a pasi banánjától fuldokolsz.
Egy kicsit visszamegyek az időben. Mielőtt még megérintettem egy billiomos banánját, végre megkaptam az első igazi kiküldetésemet üzleti riporterként. Ez nem a megszokott, béna munka volt, mint interjút készíteni egy kukással a kedvenc útvonaláról, vagy cikket írni arról, hogy milyen nagy dolog összeszedni a kutyaszart a kertekből.
Nem bizony. Az ilyenekből épp elég is volt.
Ez volt a nagy kitörési lehetőségem, hogy bebizonyítsam, több vagyok, mint egy két lábon járó katasztrófa. Be kellett épülnöm a Galleon Enterprise-ba, hogy bebizonyítsam a korrupciós gyanút.
Jöhet a James Bond-zene.
Csak annyit kellett tennem, hogy felvetetem magam gyakornoknak, és simán lenyomom az interjút Bruce Chambersonnal.
De fel kellett volna készülnöm rá, hogy a pasi úgy néz ki, mint akit direkt a női vágyak megtestesítésére faragtak. Viszont így is muszáj volt összehoznom. Semmi baki, semmi bénázás, semmi apró baleset. Csak kevesebb, mint egy óráig kellett összeszedettnek lennem.
Vissza a jelenbe, a konferenciaterembe, a banánjával a számban. A banánjával, amin még a neve is rajta volt nagy, fekete betűkkel. Pár perccel, miután ezt észrevettem, bejött, és rajtakapott. Pár perccel ezután már fel is vett.
Tudom… Nekem sem tűnt túl jó jelnek.

Hogy ​hogyan találkoztam vele?
Hát, egy úriember sosem kérkedik.
De szerencsére én nem vagyok az.
Először is fizettem a cseresznyéjéért (a pitéjéért, de nem ez a lényeg).
Aztán megfosztottam a virágaitól.
És utána? Ott hagytam a névjegyemet, majd kisétáltam, mintha az enyém lenne a hely.
Ja, mondhatni, hogy erős indítás volt.
Hailey
Hogyan találkoztam Williammel?
Besétált a pékségbe, vett egy cseresznyés pitét, ellopott egy virágokkal teli vázát – még mindig nem tudom, mire kellhetett neki –, majd végül ott hagyta a névjegykártyáját.
Mielőtt elmondom, mit csináltam a névjegykártyával, valamit tisztázzunk:
William rosszabbkor be sem léphetett volna az életembe.
A pékségem a csőd szélén állt.
A bizarr exem nem akart békén hagyni.
Ó, és amúgy egy 25 éves szűz voltam – igen, a tény, amit a barátaim minden adandó alkalommal az arcomba vágtak.
Ha a szüzesség-problémámat Williammel oldottam volna meg, az olyan lett volna, mint egy kalapáccsal lecsapni egy legyet. Brutális túlzás, bár a legjobb fajta.
De William őrülten dögös volt, ami hülye tettekre készteti a nőket. Olyan szexi volt, hogy még az én fejem is tele lett mindenféle őrültséggel. Például azzal, hogy egy légy még örülne is, ha William és a tökéletes kocka hasa csapná le. Így már legalább ketten lettünk volna így ezzel.
Szóval felhívtam.
Talán jobban át kellett volna gondolnom. Talán épp bele sétátok egy katasztrófába, és csak várom, hogy megtörténjen.
Tudtam, hogy bajban vagyok, amint meghallottam a szexi, mély hangját a vonalban, ahogyan azt mondta: „Még mindig őrülten kívánom a cseresznyédet. Kiszállítást vállalsz?”

Üdvözlünk a Királyságban… ahol a „Boldogan, amíg meg nem…” nemcsak ígéret, hanem szabály is.
A Királyság(TM), mely úgy ragyog fel a bejárata után, mint a gyémántok, egy magával ragadó fantáziapark, ahol a vendégek virtuális sárkányokkal, óriásként a magasba törő kastélyokkal és biotech, a valóságban már kihalt fajokkal találkozhatnak.
Ana a hét Káprázat – gyönyörű hercegnők, akiket arra terveztek meg, hogy valóra váltsák az álmokat – egyike. Azonban amikor Ana találkozik a park egyik dolgozójával, Owennel, olyan érzelmek ragadják magukkal, amik nincsenek belé programozva, mint például a szerelem… az első szerelem.
A tündérmese hamar rémálommá torzul, amikor Anát gyanúsítják Owen meggyilkolásával, és kezdetét veszi az évszázad tárgyalása. Bírósági vallomások, interjúk és Anna emléke során megismerünk egy történetet szerelemről, hazugságokról és kegyetlenségről – és arról, hogy mit is jelent valójában embernek lenni.