Sarah MacLean: Tizenegy botrány egy herceg meghódításához {Értékelés + Nyereményjáték}

Sarah MacLean: Tizenegy botrány egy herceg meghódításához

A blogturnéról





Május 16-án a Blogturné Klub megint elmerül Sarah MacLean világában - túl vagy kilenc és még tíz szabályon, most pedig tizenegy botrány vár ránk. Tarts velünk, hogy kiderüljön, mégis milyen botrányok! 
És ha ügyes vagy, Te magad is átélheted, ha megnyered a saját példányodat a könyvből.

Kapcsolódó bejegyzések:





Eredeti cím: Eleven Scandals to Start to Win a Duke's Heart
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 416
Fordító: Hetesy Szilvia
ISBN: 9789633996157
Sorozat: A csábítás kilenc szabálya 3.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: E/3
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,04)
Megrendelési link
Egy botrány beláthatatlan következményekkel járhat…
Juliana Fiori éltető eleme a szenvedély.
Vakmerő, lobbanékony és csak úgy vonzza a bajt, ő aztán tényleg nem egy affektáló
angolkisasszony. Esze ágában sincs megfelelni a társadalmi elvárásoknak: ami a szívén, az a száján, és ráadásul figyelemre méltó pontossággal céloz, amikor behúz valakinek. Botrányos természete miatt kedvelt témája London fő pletykafészkeinek és pontosan az a fajta nő, akit a jó hírnevét féltve őrző Simon Pearson, Leighton hercege a lehető legtávolabb szeretne tudni magától.
A férfi jól rendezett életébe legkevésbé a botrány hiányzik. Gúnynevén a Hencegő herceg szinte csak azzal van elfoglalva, hogy rangjához méltón feddhetetlen maradjon és a titkai ne kerüljenek nyilvánosságra. Ám amikor egy késő este felfedezi a kocsijában rejtőzködő Julianát, akkor minden számára kedves dolgot kockára téve megfogadja, hogy leckét ad jólneveltségből a zabolátlan szépségnek.
Julianának azonban más tervei vannak: csak két hetet akar, hogy bebizonyítsa, még egy rendíthetetlen nyugalmú herceg is a mindent elsöprő szenvedély rabjává válhat.

Az első mondat:


"A fák nagyon hasznosak."

Véleményem


Nos, azt hiszem, a nyitómondattal már el is adta magát a könyv. Unalmasnak tűnhet - elsőre. Na de vajon miért olyan hasznosak azok a bizonyos fák? Nem árulom el, olvassátok! 

Mindenesetre hogy komolyan is belevágjak a bejegyzésbe, az talán nem nagy meglepetés, ha elárulom: imádom a történelmi romantikusokat. Mondhatni, ez számomra bűnös élvezet, és hiába minden kiszámíthatóság és bedobott klisé, egyszerűen képtelen vagyok megunni őket.

Szeretem a kedvességüket, azt, hogy kikapcsolnak, szórakoztatnak, nem akarnak többet adni, mint amennyit ígérnek - vagy legalábbis ritkán. És ez jól is van így. 

Ez alól A csábítás kilenc szabálya sorozat sem kivétel - bár ha engem kérdeztek, a történelmi romantikusok közül is a jobbak közé való. Mivel lehet kiemelkedni a tömegből? 

Jó történettel, amiben valóban van cselekmény, nem pedig csak összeköti néhány báljelenet az erotikus részeket. Fontosak a szereplők is, és a magam részéről odavagyok a romantikus sztorikba csempészett humorért. 

Ebben a könyvben pedig ez mind megvan.

Már az első rész olvasásakor beleszerettem Julianába, és az óta a bizonyos vásárlós-herceggel összefutós jelenet óta alig várom ezt a kötetet. Nagyon össze akartam őket hozni, és végre eljött az én időm! 

Egyrészt megkaptam, amit vártam: a társadalmi különbségek miatt (is) befutó szenvedést, és a két határozottan véleményt alkotni képes szereplő heves szócsatáit. Ezekre készültem, és míg a hosszú vívódás a rang miatt nyilván kevésbé volt élvezhető - bár a történet szempontjából szükséges is -, a Juliana és Leighton vitáit rettentően élveztem. Határozottan ezek adták meg a regény sava-borsát. 

Meg persze az, hogy az írónő így a sorozat végére szépen körbeért a történettel, jól lekerekítette. Ugyanis nem feledkezünk el a korábbi főszereplőkről sem. Persze a visszatérésük borítékolható volt, nem csupán azért, mert sorozatról van szó, hanem azért is, mert rokonokról. De még ezen túl is - a cselekmény szempontjából is fontos szerepet játszanak. Ráadásul azzal, hogy ez a románc gyakorlatilag a sorozat első részében kezdődött, majd a történet egy másik fontos eleme a másodikban került terítékre, valóban összefűzzük és elvarrjuk a három kötetet ezzel a lezárással. (Ettől függetlenül egyébként olvasható magában is a regény, az is érteni fog mindent, aki esetleg az előző kötetekről lemaradt - persze élvezetesebb azok ismeretében.)



Összességében valahogy mégis kicsit többet vártam. Félre ne értsetek, nem volt semmi konkrét gondom a könyvvel - hacsak annyi nem, hogy Leighton néha az agyamra ment a makacs sznobságával. Lehet, hogy azért, mert annyira tele volt kémiával és ígérettel az a jelenet az első részből, mindenesetre azt vártam, hogy ez magasan a kedvenc kötetem lesz a sorozatban. Juliana viszont meglepő módon érdekesebbnek bizonyult mellékszereplőként, mint főszereplőként, Leightontól pedig kicsit több... pajkosságot vártam volna - mint abban a bizonyos jelenetben.  Ennek ellenére ketten együtt szállították a humort és a romantikát is, szóval azért nagy panaszra nincs okom.

Így is élvezetes volt, viszont a kedvencem még mindig az első kötet - azért az ezüstöt megkaphatja Julianáék párosa.

AJÁNLOM

Olvass bele a képre kattintva!


konyvmolykepzo.hu/reszlet/entangled.pdf?ap_id=Deszy


Blogturné extra - Az örömtüzek éjszakája


A regényben az örömtüzek éjszakáját is emlegetik és megélik a szereplők. De vajon ez mi is pontosan?

Az örömtüzek éjszakáját sokan Guy Fawkes-napként ismerik - főleg azok, akik tanulnak az angol ünnepekről vagy rajongói a V, mint vérbosszú című filmnek. 

Az örömtüzek éjszakáját minden év novemberének ötödik napján ünneplik. 1605-ben ezen a napon Londonban leplezték le azt az összeesküvést, melynek Guy Fawkes is résztvevője volt - és később lőpor-összeesküvés néven vált ismertté. Az összeesküvők terve az volt, hogy felrobbantják a Lordok Házát. Ezt végül sikeresen megakadályozták, a résztvevőket pedig halálra ítélték - kínvallatás után felakasztották és felnégyelték őket. (A Guy Fawkes maszk pedig az ellenállás jelképe lett.)



A leleplezés örömére ünneplésre biztatták a népet, később pedig egy törvényben is előírták, hogy minden év november 5-én ünnepelniük kell - a törvény 1859-ig hatályban is maradt. 



Az örömtüzek mellett az 1650-es évektől kezdve egyre több helyen tartottak tűzijátékokat és 1673 után (amikor a későbbi II. Jakab angol király bejelentette áttérést a katolikus vallásra) elterjedt, hogy ezen az éjszakán elégettek egy (Fawkest vagy a pápát jelképező) bábut is. Azonban az idő során számos olyan bábut elégettek, amelyek az akkor éppen népszerűtlen közéleti szereplőket jelképezték, mint pl. Margaret Thatchert,[6] bár a legtöbb bábu még így is Fawkest jelképezi. A hagyomány szerint a bábut gyerekek készítik öreg ruhákból, újságpapírokból és egy maszkból.



Forrás


Nyereményjáték


A regény hősnője, Juliana Fiori kisasszony édesapja lévén félig talján, s bár már jó fél esztendeje Londonban tartózkodik, beszédét olykor - olykor bizony még mindig színesítik olasz kifejezések. Mi is ellestünk tőle néhányat. Vajon ki tudjátok találni, mit jelentenek ezek az olasz kifejezések?
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

per favore


a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje


05.16. - Angelika blogja
05.26. - Insane Life
05.27. - Dreamworld

2 megjegyzés

Írj megjegyzést
Emi
AUTHOR
2016. május 27. 14:23 delete

Azért lenne egy kérdésem... hogy vegyek részt a giveawayben, ha van olyan blog ahol nincs is fenn semmi??

Reply
avatar
Emi
AUTHOR
2016. május 27. 14:25 delete

Azért lenne egy kérdésem... hogy vegyek részt a giveawayben, ha van olyan blog ahol nincs is fenn semmi??

Reply
avatar

Rendeld meg a képre kattintva!