Élménybeszámoló a hétvégi KönyvKarácsonyról

Sűrű hétvégém volt, úgy is fogalmazhatnék, hogy a hétvégém nagyrészt a könyvek jegyében telt, még ha kicsit különböző módokon is.

Most tartották ugyanis a Könyvmolyképző új, téli karácsonyi könyvünnepét, a Csillagszóró KönyvKarácsonyt. Sajnos legnagyobb bánatomra nem tudtam kint lenni szombaton, hiába érdekelt volna több program is. (Sebaj, majd visszanézem a videókat.) Ennek oka - még ha közvetetten is - szintén könyves esemény volt, jobban mondva színházas: premiert tartott a színház, ahol ahol dolgozom, amin természetesen ott kellett lennem, így a szombat délutánomat-estémet végigdolgoztam. (Az imposztort mutattuk be, Spiró György is itt volt az előadáson.)

A premiert egybekötötte a színház a karácsonyi évzáró bulival is, így éjjel 1 körül kerültem ágyba, tudva, hogy másnap a 8:40-es vonattal már irány Pest, azaz 6-kor kelni kell, ha még a reggeli feladataimat is be akarom fejezni. Blogolás, posztidőzítés, miegymás...

Ráadásul közben már nagy volt a para is, ugyanis része voltam a programnak is, bár másodvonalon, hiszen a lényeget az írók jelentették természetesen. Spirit Bliss és Böszörményi Gyula könyvbemutatóján voltam beszélgetőpartner, és bevallom őszintén, tényleg nagyon izgultam. Még akkor is izgultam volna, ha nyugodtabb hét van a hátam mögött, több felkészülési idővel és legfőkébb alvással, de hát... nem így alakult, és kihívásokkal szép az élet.

Szóval a 8:40-es vonattal már úton voltam Pestre, és a vonatutat is igyekeztem kihasználni a készülésre. Körülbelül 10-re meg is érkeztem a Premier KultCaféba, és rögtön megállapítottam, hogy ez volt a tökéletes helyszín a programra. Több helyen jártam már könyvbemutatón, könyves eseményeken, de valami gond mindig volt. Itt viszont volt minden, ami kell: jól megközelíthető hely, fűtés, kávézó, kisterem, nagyterem, színpad, sok-sok ülőhely, és ha kell még álló is, helyek, ahová el lehet vonulni, mosdó, hangosítás, kivetítő, és még wifi is! Egyszóval hamar lecsekkoltam, hogy minden adott a jó programhoz.

Első körben csatlakoztam a két Annához az oldalvonalon, akikhez egész nap vissza-visszajártam egy-egy program között - mert ha program volt, akkor általában vagy videóztam vagy épp fent csücsültem és faggattam egy szerzőt.

Mindenesetre ahhoz épp elég időt töltöttem az oldalsó asztalnál, hogy:

1. Egy nagyon cuki kisfiú nyakába Pokoli szerkezetek angyalos nyakláncot akasszak
2. Meglejmoljam a KMK csokikészletét
3. Felrúgjam nevezett csokikészletet tároló dobozt, minekutána az egész kiborult és csokitengerrel árasztottam el a környéket. Még hogy nem létezik csokieső!
4. Megcsodáljam a csokikészletből készült csokiszívet (igen, volt egy visszatérő tematika, jól látjátok, pedig ennyire nem vagyok Gombóc Artúr, csak hát ebédelni nem tudtunk kimenni)



Ott volt On Sai, Róbert Kata és Kozma Réka is, meg persze több kiadói ismerős, természetesen Katona Ildikót is beleértve, itt-ott velük is beszélgettem. 

Na de természetesen nem maradhatott ki még minden előtt az új szépségek megcsodálása. Az a furcsa helyzet áll fenn a Blogturné Klub tagság miatt, hogy nagyon sok könyvet előbb olvasok, és csak hetekkel, időnként hónapokkal később foghatom kezembe a nyomtatott példányomat. Így volt ez a mostani új megjelenésekkel is, hogy mentem az eladó könyvekhez tapizni, lapozgatni. 

Természetesen egy kötet tutira nem maradhatott ki, Cassandra Clare Árnyvadász sorozatának új része, az Éjfél kisasszony. Ennél is úgy állt a dolog, hogy már olvastam, még a kéziratot, blogturnétól függetlenül (egyébként az is lesz, és én gyűjtöttem az extrákat, úgyhogy jó lesz félni!!!), ugyanis a fordítóváltás miatt megkérdezték, nem olvasnám-e át. (Bár már korábban ajánlkoztam is, amikor megtudtam a hírt.) Úgyhogy a Blogturné Klub időszak kellős közepén Deszy nekiugrott a 688 oldalas magyar és a kb. ilyen hosszú angol változatnak, meg persze bele-bele kellett olvasni a korábbi kötetekbe is, ahol éreztem, hogy visszautalás van. (Pl. Magnus beceneve Clarynek, ami nem szó szerint lett fordítva annak idején stb.) 

Na de vissza a könyves eseményre, ahol épp lapozgatom a könyv, nyilván először borítósimi, aztán a kiegészítő novella extra ellenőrzése, majd a térkép az elején, és aztán... aztán megakadt a szemem valamin: benne van a nevem a könyvben! Ismétlem: benne van a nevem a könyvben



Ezzel a napi meglepetésadag meg is volt, kisebb boldogságfelhőn úszkálva vártam arra, hogy Spirit Bliss könyvbemutatója következzen - azért emiatt a kisebb gyomorgörcs még megmaradt, és a biztonság kedvéért igyekeztem átfutni még a jegyzeteimet. Mert hát olvastam a Szem 1. - Reményfosztottakat, de annak már másfél hónapja, rám fért egy kis frissítés.

Közben kis csúszással elindult a meseprogram is, és meg kell mondanom, teljesen lenyűgöztek a meseszerzők, ahogy életet leheltek a programokba és lekötötték a gyerekeket. Kozári Dorka felolvasása tényleg mesés volt, külön tetszett, hogy nem száraz felolvasás volt, hanem közben itt-ott szünetet tartott, és bevonta a gyerekeket is, az adott részletekhez kapcsolódó kérdésekkel. De a kedvencem még így is Bodor Attila lett, A ló, aki édességet tüsszentett szerzője, aki sütialapanyagokkal rögtönzött a kicsiknek érdekes kémiaórát - persze ők nem tudták, hogy ami zajlik, az tulajdonképpen kémiai kísérletezés, így nem húzták a szájukat, hanem csak élvezték. 

Végül elérkezett a Spirit Bliss program ideje, és bár kicsit izgultam, összességében nagyon élveztem a beszélgetést, és már most azt számolgatom, vajon mennyi idő lesz, mire az utolsó könyvet is elolvashatom a friss sorozatból. (Aztán inkább abbahagyom, nehogy kétségbe essek. De jó hír, hogy több szereplő sztorijára számíthatunk, így annyira nem vészes a helyzet.)

Egyébként az eseményről Katona Ildikó élőben közvetített, itt megnézhetitek a videót (egyébként a kiadó oldalain a többit is): 





Ezután rajtam volt a közvetítés sora, és a Böszörményi programig gyakorlatilag végig kameráztam, mi történik a színpadon (még él a csuklóm, szerencsére), Nózi programja kifejezetten izgalmas volt, kutyás trükkökkel, élő rajzolással... 

A Böszörményi Gyula előtti utolsó programnál azért Anna besegített, hogy még egy-két dolgot meg tudjak nézni, neki ezúton is hatalmas ölelést küldenék! (És a krumplit valamikor bepótoljuk!)

Aztán következett a program, amitől a legjobban féltem, persze jó értelemben: Böszörményi Gyulával beszélgetni önmagában is kellőképpen izgalmas, mindezt pedig színpadon, egy kisebb tömeg előtt még inkább. Szerencsére semmi gond nem volt, sőt... Kettősünk rögtön az elején hármassá bővült Magocsa-Horváth Évivel, az Ambrózy sorozat borítótervezőjével, és Böszörményi Gyula egyébként is annyira jó fej élőben, hogy rövid úton megfeledkeztem róla, mi is zajlik, és tényleg olyan volt, mintha csak beszélgetnénk. Ezután pedig uszkve három órás dedikálás várt rá. Na, itt jöttem rá, hogy én a kamera tartásával (ezúton is bocsánat a kézremegésemért) meg se szólalok a ki tudja hány dedikálás mellett...





Külön öröm számomra, hogy mind Spirit Bliss, mind Böszörményi Gyula elégedettek voltak a beszélgetéssel, úgyhogy... *homlok megtöröl, megnyugszik* (Spirit Bliss bejegyzését ITT, Böszörményi Gyula karcát ITT olvashatjátok.)

Ezután leginkább beszélgetések sora következett, maga a blogger találkozó is spontán beszélgetéssé alakult, ezt pedig csak a Gerendás Péter fellépés "szakította meg". De azért így is volt idő vitatkozni egy vérbeli sci-fissel a HP ötödik részéről, a Twilightról, arról, mi YA és mi nem, illetve próbálni elmagyarázni neki, mi is ez a Cassandra Clare-láz. Aztán végül csak találtunk közös talajt a Marvel mezején. 

Innen már csak néhány finom falat és a szomorú búcsúzás volt hátra, hogy aztán elégedetten, hogy minden jól sikerült, mehessünk haza. 

Kifejezetten jó élmény volt megint, kellemes hangulatban telt a nap, könyvmolyokkal találkozni mindig nagy élvezet. Remélem, a jövőben még sok hasonló programra számíthatunk a Könyvmolyképzőtől - és azt is, hogy akkor már ott tudok lenni mindkét napon.
Élménybeszámoló a hétvégi KönyvKarácsonyról Élménybeszámoló a hétvégi KönyvKarácsonyról Reviewed by Deszy on 12/20/2016 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.