Trónok harcát néztem - 7x01

Figyelem! A beszámoló spoileres!

A reggelem rendhagyó módon indult. Az esetek többségében azzal indítom ugyanis, hogy felmegyek Facebookra, és átpörgetem a híreket, hátha történt valami érdekes éjjel Amerikában, amiről mindenképp be kellene számolnom - meg persze ha előzetesről van szó, megnéznem nekem is. 

A mai reggelen viszont a Facebooknak még a közelébe se merészkedtem, ugyanis ma Trónok harca nap van - azaz egészen addig életveszélyes bármilyen közösségi oldalon mászkálni, amíg az ember nem nézte meg az új részt. Ugyanis a spoilerek végzetesek lehetnek. (Na jó, nyilván így is, úgy is megnézném a részt, spoilerek ide vagy oda, de azért mégis...)

Szóval ahelyett, hogy a Facebookon indítottam volna a napot, még annyira se merészkedtem fel, hogy kiírjam: Trónok harcát nézek. Helyette rögtön indultam a tutiért, magáért az epizódért. 

És be kell vallanom, elsőre nem igazán értettem, mi történik. Megjelent nekünk Frey, én meg próbáltam előkapargatni az agyamból, hogy rosszul emlékszem-e, hogy ő már nem él. De olyan élénken élt az emlékeimben a pités jelenet, hogy egyszerűen nem emlékezhettem rosszul. Első körben arra gondoltam, hogy esetleg más szemszögből nézzük végig újra az eseményeket, aztán rájöttem, amikor jött a borivás: ez itt bizony Arya, és szétcsap a Freyek között. Ekkorra már széles vigyor ült az arcomon, és nagy elégedettséggel vártam - bármilyen vérszomjasan hangzik is -, hogy hulljanak, mint a legyek. Arya gyilkosságai meglehetősen kielégítőek, és ez most sem történt másként. Amikor elkezdte sorolni, hogy megöltek egy terhes nőt és egy ötgyerekes anyát, a fejeken pedig már látszódott, hogy nem értik, mi történik... és ezt csak tovább fokozta, amikor odáig jutottunk, hogy egy farkas életben hagyása is veszélyezteti a bárányokat. Legszívesebben lepacsiztam volna Aryával, annyira jó volt. És a végén, amikor a szerencsétlen életben maradt feleséghez fordult, feltette a koronát a jelenet fejére... ö, ez rossz hasonlít. Szóval a pontot az i-re. Vagy valami ilyesmi. :D 

A slussz poén az volt, amikor próbáltam elmagyarázni édesanyámnak, aki egyébként nem nézi a sorozatot, hogy miért vigyorgok ennyire. (Muszáj volt lent néznem a részt, mert a saját szobámban a net viszonylag lassú, és nem akartam kockáztatni, hogy valahol elakad az epizód.) Ami mindent elmond a Trónok harca hype-ról: az esküvőtől akartam indítani a magyarázatot, mire anyum bólogatott, hogy igen, tudja, miről van szó, azt mondjam, ami most történt. És mondom úgy, hogy egyébként nem nézi... A Vörös Nász híre mindenkihez eljutott. 

Ezután már vigyorral az arcomon néztem végig a főcímet, amit nem is akartam átpörgetni, bármennyire vártam is a tényleges történéseket. Valahogy... megadja az alaphangulatot. (Most is épp azt dudorászom.)

Ezután némi hangulatkeltés gyanánt megjelentek a Mások. Bevallom őszintén, összességében ennek a random bevágott jelenetnek nem sok értelmét láttam. Persze, jönnek, tudjuk. De enélkül is. Oké, kétségtelenül sokkoló volt látni a Más óriást, de... így is tudjuk, hogy erősek, szóval igazán nagy drámát nem okozott. 

Annál izgibb volt az ezután következő rövidke jelenet: Bran megérkezett az Éjjeli Őrséghez. Sajnos nem követtük tovább az eseményeket, pedig nagyon kíváncsi vagyok, ezután mi jön. Bran végre olyan területen van, ahonnan közvetíteni tudja az infóit - és egyébként ez újabb családegyesítést is jelenthet. Kulcsinfók vannak nála, megértem, hogy nem lehet túl hamar kibontani ezt a szálat, de már tűkön ülök. 

Az igazán feszült jelenet viszont ezután jött: folytatódik az északi megbeszélés. Jonnak meg kell hoznia első döntéseit Észak királyaként, és azt kell mondanom, le a kalappal. Gyakorlatilag végigvigyorogtam az egészet, eltekintve Sansától és Kisujjtól, de erre mindjárt visszatérek. Amikor Jon közölte, hogy mindenki ki kell képezni, a lányokat is - újabb pacsit osztottam volna ki. Amikor azt mondta, hogy mindenkit, majd a nagyszájú családfő a fiairól beszélt, már éreztem, mi lesz a válasz. Jon sokat látott, de emlékezzünk vissza, már régebben is támogatta Arya próbálkozásait. Azóta pedig találkozott Brienne-nel, ott volt Ygritte, nem beszélve arról, hogy a hatalmi játszmákban is milyen fontos tényező Cersei és Dany - persze hogy hisz benne, hogy a nőknek is harcolniuk kell. És a jelenetet csak megkoronázta Lyanna, aki megint lealázott minden felnőtt férfit a szobában. Girl power! (Ó, és Brienne fejét is nagyon bírtam, amikor Jon bejelentette a döntést.)

Ezután jött a feszült rész: Sansa felszólalt. Őszintén szólva először még örültem is neki, ugyanis abban teljesen igaza volt, hogy a váraknak állniuk kell. Nem is értem, hogy egy felnőtt, csatát látott férfi hogy gondolhatta úgy, hogy egy közelgő háborúban két teljesen jó várat le kell rombolni - ráadásul ez még erőforrás is. 

Na de utána Sansa ellentmondott Jonnak. Jon szuperül kezelte a helyzetet, viszont ez szépen előrevetíti, hogy lesznek még itt gondok. Egyrészről megértem, hogy Sansa próbálkozik, másrészről maguk alatt vágja a fát, és sajnos így, hogy Kisujj ott ólálkodik, félek, mi lesz ennek a vége. 

Mindenesetre tetszett az ezután következő Jon-Sansa beszélgetés. Érezni lehetett belőle, hogy még ha nem is értenek egyet, azért szeretik egymást, de ez nem lesz egyszerű. És az is nagyon tetszett, ahogy Sansa elküldte Kisujjt - nem hiszem, hogy sokáig marad ez így, de azért jó jelenet volt. 

Ó, és Brienne és Tormund. Még mindig nagyon röhögök. 

Ezután jött Cersei. Bevallom, én nem igazán kedvelem őt, mégis nagyon kíváncsi voltam, ezen a szálon vajon mi következik. A magam részéről erősen reménykedtem, hogy megjön Jaime esze, és nem támogatja tovább Cersei-t, de sajnos nem így lett. Az persze érződik, hogy nem olyan már a kapcsolatuk, mint régen, jó példa erre, amikor Tommen szóba került, és persze Euronnal kapcsolatban sem volt teljes az egyetértés. Szóval talán még van remény, ez is valami. Na de persze a lényeg az volt, hogy vajon a Lannisterek mit lépnek ezután. Cersei pedig Euron Greyjoyhoz fordult, aki esküvőt akart. Tulajdonképpen ez logikus lépés volt, de ezzel egyre jobban alakul a "gonosz" oldal. Sem Cersei, sem Euron nem túl szimpatikusak, így együtt... Jaime reakcióit mindenesetre imádtam, és bár arra számítottam, hogy Cersei most már bármit hajlandó bedobni a hajókért, azért örülök, hogy nem lett meg csettintésre ez a szövetség. Ami pedig a tárgyalást illeti... Euron igazi idegbeteg, eddig is tudtam, hogy nem normális, de amit ezen a tárgyaláson összehozott, az félelmetes. Ilyen szövetségest szerezni... meglehetősen kockázatos, és elég jól tükrözi, hogy csak azok kötnek ilyen szövetséget, akik már kétségbeesett helyzetben vannak. A jelenet legjobb része nálam kétségtelenül Jaime és Euron civakodása volt, a csúcspont pedig Euron kezes beszólása. Azt hittem, lefordulok a székről, még ha nem is bírom a pasit.

Ezután kicsit nyugodtabb vizekre eveztünk, és Sam mindennapjait nézhettük végig könyvtáros rabszolgaként. Bevallom, egész konkrétan rosszul lettem a róla összevágott montázstól. Első körben sem volt szép a látvány, viszont le a kalappal a készítők előtt, mert ezt a határig tudták fokozni. Egy ponton már majdnem átpörgettem, annyira hányingerem lett. Ahogy ezt folyamatosan ismételgették, egyre gyorsabban, ráadásul szép párhuzamot vonva a... melléktermék és az étel között, ami szinte ugyanúgy nézett ki, az elképesztő hatást ért el. Valami, ami lehetett volna semmitmondó, maradandó élmény lett - még ha nem is a legjobb. Ezután pedig egy kellemes boncolásra váltottunk. Könyvtáros-tudósnak lenni jó, nem igaz? Csupa móka és kacagás. Sam tehát nem unatkozik, és sikerült is rájönnie a fontos tényre, hogy Jonnak Danyhez kellene mennie. Alig várom, remélem, sikerül neki üzenni. 

Ó, és a részben később Sam szálán feltűnik Ser Jorah is - sok meglepetés itt ugyan nincs, ugyanis már az előzetesben ellőtték, de azért így is elég creepy volt a karja. Kíváncsi vagyok, ezzel a szállal merre haladunk tovább.

Arya szála is fut tovább, és itt jön be az Ed Sheeran cameo, amit sokan vártak. Amikor az énekest arról kérdezték, milyen szerepe lesz a sorozatban, folyamatosan azt válaszolta, hogy semmi nagy dologra ne számítsunk. Ehhez képest pedig azért nem volt kicsi a szerepe - nyilván nem világmegváltó, de a korábbi cameósok leginkább egy villanásra tűntek fel, Ed pedig énekel is és sorai is vannak a részben. Az mondjuk várható volt, hogy Arya szálán tűnik fel, hiszen a színésznő miatt került be egyáltalán a Trónok harcába - a két készítő meg akarta lepni vele Maisie-t, aki nagy rajongója. 

Ettől függetlenül a jelenetnek első blikkre tényleg nincs túl nagy jelentősége. Arya összetalálkozik pár katonával, akiket első körben meg akar ölni, aztán végül mégsem teszi. Ez mondjuk annyiban pozitív, hogy jó látni, Arya nem vált könyörtelen gyilkossá, aki nem tudja, hol a határ - még van remény, egy mosolyt is sikerül kipréselnie magából. (A dalról, amit Ed énekel, majd írok még külön posztban.)

Aztán jön egy Véreb jelenet. Bevallom, ezzel kicsit úgy voltam, mint a Mások jelenettel. Oké, oké, összekötő jelenetnek jó, de nem különösebben érdekel, mit csinálnak. Persze a végére kisült belőle valami érdekes a tűznek köszönhetően, összességében mégis azt mondanám, túl hosszú volt. Bár kétségtelen, nem lehet minden csupa akció.

Ezután a zárójelenet már csak kellemes levezetés. Dany zenéje még mindig hatásos, és tök szuper, hogy végre hazaért. De igazából számomra ez a jelenet picit csalódást keltő volt. Hosszú, néma bevonulás a városba - értem, hogy az érzelmekre akartak játszani, de nekem így is kevés volt kicsit. Bár az tetszett, hogy mi lett a rész utolsó mondata, azért meglepő, hogy nem ennél ütősebb zárójelenetet választottak, akár valami nagy meglepetéssel, akár függővéggel.

És akkor a végére még dukál a következő epizód beharangozója: