Emery Lord: Amikor ​összeütköztünk {Értékelés + Nyereményjáték}

Emery Lord: Amikor ​összeütköztünk

A blogturnéról




A Menő Könyvek gondozásában jelent meg Emery Lord: Amikor összeütköztünk című regénye. 
Két fiatal felejthetetlen nyaráról olvashattok a regényben, ahol nagyon fontos szerepet kap a család, a barátság, a szerelem és az elengedés. A  Blogturné Klub három bloggere számol be a történetről a blogturné keretében, amit érdemes követnetek,  ugyanis a   játékunk során egy szerencsés olvasó megnyerheti a könyvet. 

Eredeti cím:
Kiadó: Menő Könyvek
Oldalszám: 360
Fordító: Sziebert Ádám
ISBN: 9789634034216
Sorozat: -
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs, de...
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (3,84)
Megrendelési link
Jonah sosem gondolta volna, hogy létezik egy olyan lány, mint Vivi.
Vivi nem sejtette, hogy Jonah hoz fényt az életébe.
Egyikük sem gondolta, hogy ilyen nyaruk lesz… hogy olyan nyár lesz, ami felülírhatja a jövőjüket.
Egy lebilincselő történet egy új szerelemről, régi sebekről, és a mélyben fortyogó erőkről… két fiatalról, akik rájönnek arra, hogy ha a megfelelő emberrel, a megfelelő időben „ütközöl”, az mindörökre megváltoztat.

Az első mondat:


"Már a legelső napon tudtam, hogy szerelmes vagyok Veronica Cove-ba, de az elköteleződéssel vártam egy hetet."

Véleményem


Már elég rég volt, hogy először találkoztam ezzel a könyvvel, még angolul. Azért is emlékszem rá, mert nagyon tetszett az eredeti borító. Az volt benne az érdekes, hogy egyszerre volt színpompás és valahogy... lapos. De pont ettől vált olyan érdekessé, hogy akárhányszor megláttam, mindig érdeklődni kezdtem a könyv iránt. 

Aztán persze magyarul nem azzal a borítóval jelent meg a kötet, de ez mit sem változtatott a kíváncsiságomon. 

Az Amikor összeütköztünk is azoknak a YA regényeknek a sorába tartozik, amelyek valamilyen problémát vagyis problémákat próbálnak körüljárni. Realisztikus és YA-san romantikus egyszerre. 

Nem lőném le a poént, hogy egészen konkrétan mi történt a főszereplőnkkel, és ez bizonyos mértékben nehezíti is az értékelést, de azt hiszem, ennek így kell lennie. Még a fülszöveg sem lőtte le, amit nagyon értékelek. Na nem mintha nem lehetne kikövetkeztetni némi odafigyeléssel már akár a könyv elején, ezzel együtt szerintem szépen építette fel az írónő ezt a szálat - nem tolta egyértelműen az arcunkba, hogy aztán ezen rágódjunk folyamatosan. Helyette inkább homályban tartott minket, miközben elég utalással szolgált ahhoz, hogy tulajdonképpen mélyen belül tudjuk, nagyjából miről is van szó. Minél előrébb jártunk a sztoriban, annál biztosabbak lehettünk benne, és végül, amikor elhangzott, már meg sem lepett senkit. Inkább tényleg olyanok vagyunk olvasás közben, mint Vivi maga is: tudjuk, de jobb szeretnénk nem kimondani, mert attól olyan igazi lesz. 



Mindenesetre adott a főszereplőnk, Vivi, aki a nyarát egy kis városkában tölti. Tudjátok, abban a fajtában, ahol mindenki ismer mindenkit, már a helyiek közül. Vivi beleszeret a városba, és nem csak abba. Összeismerkedik ugyanis a másik nézőpontkarakterünkkel, Jonah-val és a hat testvérével. Ezzel pedig nem csak egy sor új kalandba kerül, hanem új családra is lel. És ez nem csak a nyarukat, de az egész életüket megváltoztatja. 

Arról már írtam, hogy Vivi szálán nagy a homály. Ezzel szemben Jorah-én rögtön a sztori elején nyilvánvalóvá válik minden probléma: Jorah néhány hónappal korábban elveszítette az édesapját, azóta pedig anyja képtelen kivergődni magát a gyász és a depresszió bugyraiból. Így a három idősebb gyerekre, köztük Jorah-ra hárul a feladat, hogy neveljék a kicsiket. Dolgoznak és sok mindent fel kell adniuk, hogy jusson idejük a családfenntartásra. Ez önmagában több YA történetben előfordul, ebben igazából az tetszett különösen, hogy az anyát nem állították be gonosznak. Nyilván nehéz nem neheztelni rá egy kicsit, eközben mégis tudjuk, érezzük a csontjainkban, hogy ő valójában jó anya. Nem iszik, nem veri a gyerekeit, egyszerűen csak képtelen talpraállni. Ezen a szálon egyszerre zajlik tehát két szereplő küzdelme: az anyáé, akinek az életében az a nagy kérdés, képes-e kezébe venni az életét a gyerekei kedvéért, és a fiúé, akinek rengeteg súly nyomja a vállát, eközben pedig van egy álma. 

És ha már Jorah álma szóba került, el kell mondanom, imádtam, hogy a főszereplő srácunk igazi konyhatündér. Mindig közelebb érzem magamhoz azokat a karaktereket, akik ennyire szívvel csinálnak valamit. Jorah viszont ezzel együtt nem lesz az a tipikus álompasi. Persze, jól néz ki. Persze, tök aranyos. Felelősségteljes. Szimpatikus. De nem amolyan földtől elragaszkodott módon. Simán elhiszem, hogy létezhet ilyen srác, pusztán azért, mert nem dobja el magát az ember a tökéletességétől. 

Mellette pedig ott van Vivi. Vivi, aki már az első oldalon sem hétköznapi. Olyan, mintha 600%-on vetné bele magát az életbe. Kész bármit kipróbálni, bármilyen kockázatot vállalni, folyamatosan pörög, új embereket ismer meg, egyszerűen csak át akar élni mindent, ami az élet kínál. Érdekes módon viszont pont emiatt éreztem tőle némi távolságot. Szimpatikus volt, szerettem róla olvasni, mégis inkább csak távolról szemléltem. Úgy voltam vele kicsit, mint ahogy Jorah is - nehezen sikerült hova tennem. Egyszerűen csak csodálkozva figyeltem, mit találhat még ki. 

És pont ilyen volt a romantikus szál is. Voltak romantikus pillanatok, összességében mégsem éreztem földtől elrugaszkodottan rózsaszínnek. Olyan életszagú volt, hogy Vivi jött, látott, győzött, Jorah pedig amolyan félszeg módon próbálta feldolgozni, mi is történik tulajdonképpen. Jókat mosolyogtam kettejük párosán, annyira mások, mégis olyan jók voltak együtt, a maguk fura módján. 

Akikről még mindenképp szót kell ejtenem, azok a mellékszereplők, ugyanis ők emelték számomra igazán színes-szagossá a könyvet. Persze, ott van Vivi és Jorah, külön-külön is a problémáikkal és együtt a románcukkal, ezzel együtt Jorah tesói és a helyi rendőr minden pénzt megértek, de komolyan. Ki merem jelenteni, hogy jobban beleszerettem a családi érzelmekbe ebben a sztoriban, mint a konkrét szerelmi szálba. És most már határozottan ki merem jelenteni: imádok nagy családokról olvasni. Ad valami egészen szívhez közeli érzést a sok-sok testvér, a civakodásokkal, mégis szeretettel teli pillanatok tömkelege. Ami sosem tökéletes, mégis az. 

A könyv végét viszont rettentően sajnálom. Nem akarom lelőni, mi történik, mindenesetre számomra ez csalódás volt. Nem annyira, hogy falhoz akarjam vágni a könyvet, hogy hogy lehet így befejezni, mert fel tudom dolgozni, hogy így van vége, még a miértet is meg tudom magyarázni, ez viszont nem változtat a tényen, hogy nem ilyen lezárást szerettem volna. 

Ezzel együtt jó volt olvasni ezt a könyvet, valamiféle furcsa egyvelege a könnyed mulatságnak és az őrült tombolásnak. 

AJÁNLOM



Deszy 📚 💕 📖 (@deszy_reads) által megosztott bejegyzés,


Nyereményjáték


A könyv főszereplője Vivi, akinek a frizurája Marilyn Monroe jellegzetes platinaszőke hullámos haját idézi. A fiatalabb játékosoknak nehezebb lesz ez a játék, de egy kis kereséssel biztosan sikerül kitalálnotok a három filmcímet, amiben a világhírű színésznő játszott. Minden állomáson írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába annak a filmnek a címét, amiből kiragadtunk egy-egy jellemző képet.  Sok szerencsét!
Figyelem!  A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!


A turné menetrendje


09.02 Kelly és Lupi olvas
09.04 Deszy könyvajánlója
09.06 Könyvvilág
Emery Lord: Amikor ​összeütköztünk {Értékelés + Nyereményjáték} Emery Lord: Amikor ​összeütköztünk {Értékelés + Nyereményjáték} Reviewed by Deszy on 9/05/2017 Rating: 5

Nincsenek megjegyzések:

.

Üzemeltető: Blogger.