TOP10+1 legnépszerűbb Csillagainkban a hiba idézet

A tegnapi nap annyi bejegyzés volt a blogon, és egyébként is olyan izgalmas dolgok zajlottak - többek között a Blogturné Klub háza táján és persze az Instagram Kérdezz-Felelek -, hogy egy bejegyzés, amit John Green születésnapjára terveztem, mára csúszott. 

De azt hiszem, akármelyik nap vesszük sorra a Csillagainkban a hiba kedvenc idézeteit, az bizony ütős lesz. 

Emlékszem, amikor elkezdtem olvasni a könyvet, nagyon sokszor meg kellett állnom útközben, és töretlenül gépelgetettem az idézeteket Molyon - látszik is, hogy sok, mostanra már klasszikussá vált Csillagainkban a hiba idézetet anno én töltöttem fel először a könyv adatlapjára.

Szóval ezeket az idézeteket a mai napig használom és imádom, és gondoltam, az író születésnapja remek alkalom arra, hogy elővegyük őket. No és hogy megvizsgáljuk, vajon a Moly szerinti 10  (+1, mert azt nem bírtam lehagyni) legnépszerűbb megegyezik-e a mi kedvenceinkkel.

Íme a lista:

Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet. Azután vannak olyan könyvek (…), amelyekről nem lehet beszélni másoknak, olyan különlegesek, ritkák és a tieid, hogy az érzelmeidet reklámozni árulásnak tűnik.

Az örökkévalóságot adtad nekem a megszámozott napokban, és én hálás vagyok érte.

– Ez a baj a fájdalommal – mondta Augustus, azután rám pillantott. – Megköveteli, hogy érezzék.

Egyes végtelenek nagyobbak más végteleneknél.

Szenvedés nélkül hogyan ismerhetnénk meg az örömöt?

– Oké – mondtam.
– Oké – mondta.

Ezért tulajdonképpen nem is hazudtam. Csak válogattam az igazságok között.

– A világ – mondta – nem egy kívánságteljesítő gyár.

– Én azt mondom – folytatta Isaac –, hogy Augustus Waters olyan sokat beszélt, hogy még a saját temetésén is képes lesz közbekotyogni. Beképzelt is volt: irgalmas Jézusom, még pisálni se tudott anélkül, hogy ne elmélkedjen az emberi salakanyag metaforikus felhangjain. Hiú is volt: nem hiszem, hogy valaha is találkoztam még egy olyan, testileg vonzó személlyel, aki ennyire tudatában lett volna testi vonzerejének. – Mégis azt mondom: amikor a jövő tudósai beállítanak a házamba a robotszemekkel, és azt mondják, próbáljam ki őket, azt felelem nekik, húzzanak el, mert Gus nélkül nem akarom látni a világot.

Témán kívül, de: micsoda szajha az idő. Mindenkit szétkúr.

– Szerelmes vagyok beléd – mondta halkan.
– Augustus! – szóltam rá.
– Ez a helyzet – felelte. Rám nézett, és láttam a szarkalábakat a szeme sarkában. – Szerelmes vagyok beléd, és nem fogom megtagadni magamtól az igazmondás egyszerű örömét. Szerelmes vagyok beléd, noha tudom, hogy a szerelem csak egy kiáltás az űrbe, a feledés elkerülhetetlen, valamennyien halálra vagyunk ítélve, és eljön a nap, amikor minden munkánk porrá válik, azt is tudom, hogy a Nap elnyeli az egyetlen földünket, de azért szerelmes vagyok beléd.