Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Cast Long Shadows {Értékelés}
Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan: Cast Long Shadows
Kapcsolódó bejegyzések:
Kiadó: Magánkiadás
Oldalszám: 66
ASIN: B07C195ZG6
Sorozat: Ghosts of the Shadow Market 2.
Kezelhető-e standalone-ként? Igen
Nézőpont: E/3
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,21)Matthew Fairchail a Konzul fia és a Nephilimek aranyhajú gyermeke. Övé a családja és
parabataia, James Herondale szeretete, nem kívánhat ennél többet, kivéve talán az izgalmat, a művészetet és a szépséget, ami nagyon úgy tűnik, nem feltétlenül fér meg egy harcos életében. Matthew sokkal többet kap az Árnypiacon, mint amiért indult - és elköveti élete legnagyobb bűnét, valamit, amit még a parabataiának sem mondhat el, sem semelyik tisztességes Árnyvadásznak a környezetében.
Az első mondat:
"A vasúti viadukt hajszálnyira a St. Savior templom mellett haladt el."
Véleményem
Ez a fülszöveg messze túl spoileres. Értem, hogy a nagy poént - hogy mégis mi ez a bűn - nem lövi le, de még így is kiakadtam. Még szerencse, hogy ebben a formájában csak az értékeléssel jutott el hozzám.
Mindenesetre ez bizony Matthew története. A srácé, akit már az első pillanattól a szívembe zártam, és amikor ténylegesen is megismertük az Árnyvadász Akadémiás sztorijukban, csak még jobban elvarázsolt. Oscar Wilde rajongó szépfiú, aki vad életet él, furcsa körmondatokban beszél és nem mellesleges James parabataia? Naná, hogy kell nekem.
Viszont hatalmas kérdés volt, hogy hogyan juthatott el a könnyed és népszerű, már-már gondtalannak tűnő Matthew az Árnyvadász Akadémiától odáig, hogy a TLH idejére valami súlyos teher húzza magával.
Nos, ez a novella megadja a választ.
Az előző novellánál írtam, hogy nekem valahogy nem volt kerek az egész, nagyon éreztem, hogy igazából nem volt egy szál, ami vitte volna előre a dolgokat, csak valami, amit úgy gondoltak, majd jól elmesélnek, és amúgy is, kicsi Jace, mindenki imádni fogja.
Na, ennél a novellánál nem ezt éreztem.
Lehet, hogy azért is, mert ez nem egy sokadik kiegészítő története egy már jól ismert karakternek, hanem pont ellenkezőleg: egy alig ismert szereplő felvezető sztorija. Akárhogy is, sokkal jobban működött, mindenféle szempontból.
Ennek a novellának van egy szépen felépített íve, mégpedig Matthew bűnének története. Ténylegesen is lényeges szerep jut benne az Árnypiacnak, és tényleg van eleje, közepe, vége - igaz, van benne egy visszapillantós rész is, ami nagyjából pont ugyanazt meséli el, mint amit az Akadémia novellából már tudunk. De mivel másik szemszög, és nem is túl hosszú, igazából nem bántam.
Természetesen felbukkannak a régi jó ismerősök is, ami határozottan pozitív.
Mégis, Matthew személye az, ami nagyon erősen viszi a sztorit, még magát Zakariást, a novellák visszatérő narrátorát is játszi könnyedséggel "szorítja ki" a sztoriból.
A nagy bűnön túl fontos része a történetnek, hogy mi lesz az, ami miatt hiába a szerető család, hiába a jó barátságok és a közeli kapcsolat a rokon famíliák között, miért lehet az, hogy James és Matthew is "sérült" szereplők. Amikor korábbi főszereplők gyerekeiről esik szó, könnyű belecsúszni abba a hibába, hogy tökéletesként ábrázoljuk őket, vagy legalábbis a környezetüket - végtére is csak a kedvenceink nevelik őket.
Itt viszont nagyon hamar átjön újra, hogy miért kerülnek mégis célkeresztbe. James esetében ezzel már találkozhattunk az Akadémián, most viszont Matthew is megkapja a maga sztoriját.
Rendkívül fájdalmas volt letenni ezt a sztorit. Kicsit úgy éreztem, talán túl sok is már az, amit előre megtudunk Matthew-ról, és lehet, jobb lett volna meghagyni ezt a titkot a nagy regényekre. De önmagában is megállja a helyét ez a novella, és nem fogok senkit azzal áltatni, hogy nem lesz fájdalmas. A szívem szakadt meg Matthew-ért, és most már mindent értek. Nagyon várom, innen hogyan tovább.
Ó, és szeretném kiemelni Matthew és Zakariás első találkozását - hát, ez valami csoda volt! Imádtam minden másodpercét.
Mindenesetre ez bizony Matthew története. A srácé, akit már az első pillanattól a szívembe zártam, és amikor ténylegesen is megismertük az Árnyvadász Akadémiás sztorijukban, csak még jobban elvarázsolt. Oscar Wilde rajongó szépfiú, aki vad életet él, furcsa körmondatokban beszél és nem mellesleges James parabataia? Naná, hogy kell nekem.
Viszont hatalmas kérdés volt, hogy hogyan juthatott el a könnyed és népszerű, már-már gondtalannak tűnő Matthew az Árnyvadász Akadémiától odáig, hogy a TLH idejére valami súlyos teher húzza magával.
Nos, ez a novella megadja a választ.
Az előző novellánál írtam, hogy nekem valahogy nem volt kerek az egész, nagyon éreztem, hogy igazából nem volt egy szál, ami vitte volna előre a dolgokat, csak valami, amit úgy gondoltak, majd jól elmesélnek, és amúgy is, kicsi Jace, mindenki imádni fogja.
Na, ennél a novellánál nem ezt éreztem.
Lehet, hogy azért is, mert ez nem egy sokadik kiegészítő története egy már jól ismert karakternek, hanem pont ellenkezőleg: egy alig ismert szereplő felvezető sztorija. Akárhogy is, sokkal jobban működött, mindenféle szempontból.
Ennek a novellának van egy szépen felépített íve, mégpedig Matthew bűnének története. Ténylegesen is lényeges szerep jut benne az Árnypiacnak, és tényleg van eleje, közepe, vége - igaz, van benne egy visszapillantós rész is, ami nagyjából pont ugyanazt meséli el, mint amit az Akadémia novellából már tudunk. De mivel másik szemszög, és nem is túl hosszú, igazából nem bántam.
Természetesen felbukkannak a régi jó ismerősök is, ami határozottan pozitív.
Mégis, Matthew személye az, ami nagyon erősen viszi a sztorit, még magát Zakariást, a novellák visszatérő narrátorát is játszi könnyedséggel "szorítja ki" a sztoriból.
A nagy bűnön túl fontos része a történetnek, hogy mi lesz az, ami miatt hiába a szerető család, hiába a jó barátságok és a közeli kapcsolat a rokon famíliák között, miért lehet az, hogy James és Matthew is "sérült" szereplők. Amikor korábbi főszereplők gyerekeiről esik szó, könnyű belecsúszni abba a hibába, hogy tökéletesként ábrázoljuk őket, vagy legalábbis a környezetüket - végtére is csak a kedvenceink nevelik őket.
Itt viszont nagyon hamar átjön újra, hogy miért kerülnek mégis célkeresztbe. James esetében ezzel már találkozhattunk az Akadémián, most viszont Matthew is megkapja a maga sztoriját.
Rendkívül fájdalmas volt letenni ezt a sztorit. Kicsit úgy éreztem, talán túl sok is már az, amit előre megtudunk Matthew-ról, és lehet, jobb lett volna meghagyni ezt a titkot a nagy regényekre. De önmagában is megállja a helyét ez a novella, és nem fogok senkit azzal áltatni, hogy nem lesz fájdalmas. A szívem szakadt meg Matthew-ért, és most már mindent értek. Nagyon várom, innen hogyan tovább.
Ó, és szeretném kiemelni Matthew és Zakariás első találkozását - hát, ez valami csoda volt! Imádtam minden másodpercét.
NAGYON AJÁNLOM
Nincsenek megjegyzések