Itt a mai friss hír Ambrózy tévésorozat ügyben!
Tegnap írtam róla, hogy várjuk a friss híreket az Ambrózy tévésorozat kapcsán.
Jelentem: megérkezett az update!
Íme:
Szép napot: újra itt a szombat, a karc és a whisky ideje (utóbbi magyarázata: jó ideje szokásom minden este meginni egy pohár finom bort, szombat kivételével, amikor bor helyett whiskyt – néha gint – kortyolgatok).Először is lássuk, mi a helyzet filmsorozat fronton. Jelentem: csapataink harcban állnak. Mint írtam legutóbb, június 25-re voltunk beinvitálva a Filmintézet döntőbizottsága elé. Én virtuálisan, egy laptopba bújva, Skype-on vettem részt a dologban, így az a megtiszteltetés ért, hogy reménybeli Ambrózy-rendezőnk, Lakos Nóra a karjaiban vitt be a „kihallgatóba” (ezen nagyon jót röhögtünk). A bizottság nagy integetéssel fogadott, majd el lettem helyezve egy székre és hangosabbra is vettek, mert elsőre nagyon rajzfilmegeres volt a hangom. A bizottság tagjait nem sorolom, nem is mindenkit ismertem korábbról, de köztük volt Tímár Péter filmrendező, akinek nagy tisztelője vagyok (a Csinibaba c. filmje felejthetetlen) és Fonyódi Tibi, akivel a Tűzvonalban c. sorozatban már dolgoztunk együtt. Nos, a meghallgatásra 15 percünk volt (sok a jelentkező, ennél több időt senki nem kapott), úgyhogy egyből elkezdett pörögni a nyelvünk, hogy meggyőzzük az ott ülőket ama tényről, miszerint a mi Ambrózy bárónknak képernyőn a helye. Először Nóra vázolta a vízióját, elmondva, milyennek is képzeli a filmet. Ezután nyekeregtem én elő a laptopból, beszélve az Ambrózy-világról, annak hangulatáról, bárónk és Mili viszonyáról. Utánam a producerünk, Korom Mihály nagyon komoly filmszakmai fejtegetése következett arról, hogy milyen, nemzetközi szinten is jelentős technikát, stábot tud a filmhez biztosítani, hány kamerával, vágóval, stb. akar dolgozni, és arról igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, hogy nem kell előre megijedni a kosztümös film költségeitől, mivel ő képes ésszerű pénzből kihozni a minőségi eredményt. Ezután vártuk a bizottság kérdéseit, de valójában csak egy aggodalom merült fel: valaki (nem ismerem) közülük azt mondta, hogy ő olvasta az első két kötetet, és a Rudnay gyilkosságok alapján attól tart, a film túl komor, túl véres lesz. Ennek ellenkezőjéről Nóra igyekezett meggyőzni őt… Ezután meg is köszönték a jelenlétünket és távoztunk.Konklúzió: a producer szerint rendkívül jó hangulatú, bíztató meghallgatás volt, úgyhogy ő komoly esélyt lát rá, hogy tovább jutunk. Most ismét a döntésre várunk.(Igen, ez egy nagyon idegőrlő, stresszes folyamat – a selejtezők mindig ilyenek, ráadásul minél tovább jutunk, annál több munkánk van benne, és bármelyik fordulónál kieshetünk. A feszültség egyre nő, amit az is növel, hogy egyetlen esélyünk van: ha elhasalunk, nem próbálkozhatunk jövőre, de tíz éven belül sem, máshonnan szponzort keríteni pedig lehetetlen.)
Tehát biztosat még nem tudunk, de egyelőre nincs okunk elkámpicsorodni - csak szurkolhatunk tovább.
Mindenesetre bevallom, a magam részéről azzal a bizonyos aggállyal - hogy túl véres és komor - nem nagyon tudok mit kezdeni. Az Ambrózy számít véresnek a mai világban? Hű.
Nincsenek megjegyzések