Holly Black - Cassandra Clare: Az ezüstmaszk {Értékelés + Nyereményjáték}
Holly Black - Cassandra Clare: Az ezüstmaszk
a Rafflecopter giveaway
01.15. - Sorok Között
01.17. - Bibliotheca Fummie
01.19. - Deszy Könyvajánlója
01.21. - Always Love a Wild Book
A blogturnéról
Negyedik kötetéhez ért a Magisztérium sorozat, amiről a Blogturné Klub négy bloggere mondja el a véleményét. Kövesd velünk a turnét, és meg is nyerheted a könyv egy példányát.
Kapcsolódó bejegyzések:
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 248
Fordító: Komáromy Zsófia
ISBN: 9789634572008
Sorozat: Magisztérium 4.
Kezelhető-e standalone-ként?
Nézőpont:
Függővég:
Bechdel-teszt:
Moly link
Goodreads link (4,12)
Megrendelési linkCallum Hunt élete romokban hever.
A legjobb barátja odaveszett. A kém elszökött. A fiú titka kitudódott.
Rács mögé dugták, örökre elzárták a mágusok közösségétől, miután kiderült róla, hogy micsoda – hogy mi válhat belőle.
Ám egy megdöbbentő felfedezés szabadsággal kecsegteti a fiút – amiért nagy árat kellene fizetnie. Vajon ki tud tartani Call, képes hű maradni a barátaihoz és a tanáraihoz? Vagy felvállalja a kockázatot, és elpusztít mindent, amit valaha szeretett?
A negyedik év a Magisztériumban egészen más lesz, mint az eddigiek…
Az első mondat:
"A börtön nem olyan volt, mint amire Call számított."
Véleményem
Hát, gyerekek, ez a rész minden kétséget kizáróan a legjobb volt eddig a Magisztérium sorozatban. De komolyan, amolyan agyeldobósan, nem tudom, hova kapjak éppen módon. És ha bárkinek problémája volt azzal a sorozat elején, hogy a Harry Potterből merített dolgokat, hát azok most bánhatják, ha nem folytatták, mert most már olyan távolra kerültünk attól, mint Makó Jeruzsálemtől.
És ami a legjobban tetszett: ez a kötet elképesztően bátor. Minden tiszteletem a szerzőpárosé, mert olyan dolgokat mertek megtenni, amik nem kis sokkélménnyel jártak, és amikre soha nem is gondoltam volna. Minden kiszámíthatóságnak búcsút intettünk. Itt bizony a szabályok átalakultak. A szereplők nem azzal jönnek össze, akikről az elején gondoltad. A szereplők meghalnak. A halál témájához úgy mernek hozzányúlni a szerzők, hogy simán érintik az olyan rázós témákat, mint a feltámadás. Persze, Halál ellensége - de Voldemort lassan csak jelenthet. És még mindig imádom, milyen kettősség dolgozik Callben.
Pillanatnyilag úgy ülök az értékelés fölött, hogy el se tudom képzelni, hogyan írjak bármit erről a kalandról úgy, hogy nem spoilerezek. Ez ugyanis szinte lehetetlen, mert már a regény kezdő aspektusai is olyan izgalmasak, hogy nem szeretném lelőni a poént.
Maradjunk annyiban, hogy a következő helyzetből indulunk: Call a világ ellen. Call börtönben van, és igen, tényleg börtönben van - nem is rövid ideig. De aztán rövid úton rá kell jönnie, hogy a helyzet nem fekete vagy fehér, ahogy egyébként sok minden más sem ebben a sorozatban. Nehéz megmondani, ki jó és ki rossz, hiszen a főszereplőnk, akit kvázi kenyérre lehet kenni, valójában egy főgonosz reinkarnációja. De most akkor mi van? Aztán ott van az a kérdés, hogy a főgonoszok, legyenek bármilyen antipatikusak is, olyasmiért küzdenek, ami nem is tűnik feltétlenül olyan ördögtől valónak: ki ne akarná visszakapni halott szeretteit? Ugyanígy kétségessé válik az is, hol van Call szerepe ebben az egészben. Olyanok fordulnak ellene, akikben megbízott, és olyanok válnak a szövetségesévé, akikről sosem gondolta volna. De most akkor vajon kiben bízhat, ki az, akinek a segítségét elfogadja, de csak érdekből? És ha ilyen számítóvá válik, akkor az vajon nem újabb bizonyítéka, hogy ő Constantin?
Kifejezetten imádtam, ahogy Call magában próbál megküzdeni a Constantin kérdéssel. Hogy vajon mennyire tud vele azonosulni? Az, ahogy "vezeti" magának a gonosz pontjait, fergeteges.
De pont ebből fakadóan van tele feszültséggel a történet. Lassan beletörődünk abba, hogy Call Constantin lelkével él. De vajon mennyit számít a lélek? Változhat? Számít a nevelés? A döntés a fontos? Rettentő érdekes kérdések ezek, és szerintem gyerekkönyvekhez képest nagyon szépen boncolgatja is őket a regény, anélkül, hogy túlságosan súlyossá válna.
A halál témáját pedig úgy járjuk körbe, hogy sokkal hátborzongatóbb, mint a Harry Potterben, mégsem csapunk át horrorba.
Ami a személyes kapcsolatokat illeti... Végre kapunk egy kis romantikát, és nem fogok hazudni, ácsingóztam még többre. Ezzel együtt nem ezt a kapcsolatot szerettem a legjobban a történetben. Személyes kedvencem továbbra is az Aaron-Call kapcsolat, bármilyen furcsának hasson is ez az előzmények tudatában, illetve szeretném még kiemelni Jaspert - egyrészt a Call-Jasper kapcsolat miatt, amit egyre jobban imádok, másrészt önmagában is karakterként. Call rengeteg nehézséggel küzd, Tamara alapból nagyon komoly és céltudatos volt mindig, Jasper az, aki egy kis levegőt és egy kis humort hoz ebbe az egészbe. Gyerekesen egyszerű eszköztárat használnak hozzá a szerzők, a visszatérő torta és Celia szállal, ezzel együtt nem tud az ember nem mosolyogni és nevetni, amikor egy feszültséggel teli pillanatban jön Jasper és benyög valami nevetségesen jasperest.
Szintén fontosnak tartom kiemelni, hogy ebben a kötetben abszolút nem éreztem azt, amit sok olyannál, ami a lezárást előzi meg. Tudjátok, mire gondolok - amikor minden csak az előkészítésről szól, és nem történik igazából semmi izgi, mert egyértelmű, hogy arra készülünk, hogy a nagy patronokat az utolsó részben lőjük el.
Itt nem így volt, sőt... Azt hiszem, ez a sorozat részről részre építkezik és egyre erősebb, mintha a szerzők is egyre jobban megtalálnák a helyüket benne. Szakadnak el az inspirációtól, és mostanra olyan sorozattá lett ez, ami nagyon is egyedi. A negyedik rész pedig eddig a legjobb. Egyáltalán nem előkészítés. Rengeteg az akció, a feszültség, a váratlan fordulat, és úgy játszanak az érzelmeinkkel, hogy egyik ámulatból és sokkból esünk a másikba. És igen, még nagy csatajelenetet is kapunk.
És a vége! Te jó ég a vége! Ha azt hinné az ember, hogy a harmadik rész vége után nem lehet meglepetésekkel teli függővéget hozni - de, lehet. Fogalmam sincs, innen mégis hogyan tovább. Bravó, alig várom az utolsó részt.
KEDVENC LETT
Olvass bele a képre kattintva!
Nyereményjáték
A Magisztérium sorozatot két tehetséges írónő, Holly Black és Cassandra Clare jegyzi. De ismeritek vajon a szerzőpáros önálló műveit is? :)
A mostani játékunk során minden állomáson egy-egy idézetet találtok, abból találjátok ki, hogy melyik könyvből idézünk. A címeket a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be :) A jól kitöltők között kisorsolunk egy példányt a könyvből.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
"– Sajnos, Rév Asszonya, én maradtam az én egyetlen igaz szerelmem.Dorothea erre harsányan felnevetett. – Legalább – mondta – nem kell tartanod a visszautasítástól, Jace Wayland.– Nem feltétlenül van így. Időnként nemet mondok magamnak, hogy érdekesebb legyen."
A turné menetrendje
01.17. - Bibliotheca Fummie
01.19. - Deszy Könyvajánlója
01.21. - Always Love a Wild Book
Nincsenek megjegyzések