Rosamund Hodge: Gilded Ashes


Rosamund Hodge: Gilded Ashes

Kiadó: Balzer + Bray
Oldalszám: 112
ISBN: 9780062266804

A klasszikus Hamupipőke mese fantasztikus és romantikus újragondolása. A Gilded Ashes című Rosamund Hodge novella ugyanabba a világba kalauzol, amelybe első regényével, a Cruel Beautyval.

Az árva Maia nem igazán látja a szerelem értelmét, amikor csak fájdalmat hoz: haldokló édesanyja alkut kötött a hatalmas gonosszal, aki a világukat uralja, hogy bárki bántja is a lányát, az megbűnhődik. Új mostohaanyja beleőrült a gyászba, amikor Maia édesapja meghalt. A mostohatestvérei pedig elkeseredetten vágynak anyjuk elismerésére, de soha nem kapják meg. És bár a családja gyakorlatilag rabszolgát csinált belőle, Maiának mindig boldognak kell tettetnie magát, különben őket is halálra sújtja az átok.
Anax, Sardis hercegének örököse sem hisz már a szerelemben - nem, mióta gyermekkori szerelme is csak a nemesi címet látta benne. Mi értelme lenne azt tettetni, hogy beleszeret egy lányba, csak hogy ő ugyanezt eljátszhassa neki? De amikor az édesapja meghívja az összes szóba kerülhető lányt a királyságból egy álarcos bálra, Anaxnak be kell adnia a derekát és feleséget választania.
A sors úgy hozza, hogy a bálra való előkészületek Maiát a fiú útjába vezetik, akit a mostohanővére arra kér, kézbesítsen egy levelet Anaxnak. A furcsa első találkozás ellenére a fiút tényleg elbűvöli a rejtélyes lány, aki nem hisz a szerelemben. Anax újra látni szeretné - és amikor újra látja, beleszeret. Akarata ellenére Maia is beleszeret a fiúba. De hogyan is lehetne együtt vele, amikor életének minden perce az anyja által kötött alku veszélyében telik?


Fogalmam sincs, hányadik Hamupipőke feldolgozás, amit olvasok, de már nagyon sokadik. És még mindig találtam benne olyan ötlet, ami nagyon tetszett és tényleg új megoldás volt.

A klasszikus sztori alapjai megvannak: a főszereplőnk főz, takarít, megvan a mostoha meg a két mostohatesó és természetesen a herceg. De! Kapunk egy tökéletesen racionális magyarázatot mindenre. Ebben a történetben nincs olyan szereplő, aki egyszerűen csak gonosz. Míg a Hamupipőke mesében tökéletesen elfogadjuk, hogy a mostoha utálja a lányt, a tesók pedig féltékenyek rá, és kész, addig ennél sokkal többet kapunk. Itt már közel sem elég az, hogy sötét volt a szívük. Ennél összetettebb a magyarázat.

Akik olvasták a Cruel Beauty-ról írt értékelésemet, még talán emlékeznek rá, hogy abban a Kegyes Úr az egyik főszereplő. Ő a főgonosz, aki mindenkivel alkukat köt, amiből a mindig csak rosszul lehet kijönni. Ugyanebben a világban járunk itt is, és a szereplőink életét pontosan ilyen alkuk keserítik meg. Nagy spoilereket nem akarok ellőni, de az egyik már az elején is kiderül. 

Maia ugyanis - ő a mi Hamupipőkénk - szorgosan robotol, mindeközben pedig még jó képet is kell vágnia
az egészhez és boldognak tettetnie magát. Először még nem értjük, hogy miért, aztán fény derül a dologra. Maia édesanyjának szelleme ugyanis még mindig mellette van, hogy vigyázza lánya boldogságát. Amikor pedig valaki olyasmit tesz, amitől Maia akár csak egy pillanatra is boldogtalan lesz, szörnyű dolgok történnek. Ezért a lány folyamatosan, a legrosszabb helyzetekben is mosolyt erőltet az arcára. Nekem ez a magyarázat nagyon tetszett, mert pontosan az az egyik dolog, ami miatt felnőttebb fejjel nem tudok annyira azonosulni Hamupipőkével, hogy szó nélkül tűr, folyamatosan. Itt megkapjuk a magyarázatot, és ezzel valahogy sokkal közelebb került hozzám mint szereplő. 

Maia egyik mostohatestvére kifejezetten kedves, de a mostoha mindig tesz róla, hogy ezért meglegyen a "jutalma". A másik testvér viszont sokkal keményebb, minden értelemben, de ő sem gonosz. Viszont mindent hajlandó megtenni azért, hogy az édesanyja szeresse - aztán még kiderül, miért -, ezért is veszi a fejébe, hogy eléri, őt válassza a herceg feleségnek. Ugyanis ahogy a klasszikus mesében is, itt is bált szerveznek, a herceg pedig a meghívottak közül választ majd arát. 

Anax sem csak egy hercegecske, megvan a maga története, és azt is megtudjuk, miért hajlandó ily módon feleséget keresni. Nem hisz a szerelemben, egyszer már pórul járt - részleteket nem árulom el -, ezért neki már mindegy. 

De ami a legjobban tetszett: Maia és Anax nem a bálon találkoznak. Nincs egyetlen tánc után szerelem! Ebben a történetben tényleg megismerik egymást. Maia mostohanővére ugyanis elhatározza, hogy leveleket ír a hercegnek, mert köztudott róla, hogy milyen tanult, így akarja előre bebizonyítani, hogy ő maga is értelmes és alkalmas a feleségének. A leveleket Maia kézbesíti, és egy véletlen miatt találkozik is a herceggel. Ezután pedig minden nap hozza az újabb és újabb leveleket, de mindketten tudják, ezek a találkák már nem a levelekről szólnak...

Összetettségét tekintve sokkal egyszerűbb és érthetőbb, mint amilyen a Cruel Beauty volt, de az onnan átemelt elemet - a Kegyes Úr alkui szálat - nagyon ügyesen használja az írónő itt is, tökéletesen megmagyaráz olyasmiket, amelyek mai szemmel a klasszikus mesében már logikátlannak tűnnek, vagy éppen kifejezetten antipatikusnak tűnnek a szereplők tekintetében. 

Egy nem túl hosszú, kellemes történet, néhány órára kikapcsol, a végén pedig van nem várt fordulat! Én örülök, hogy olvashattam. 

AJÁNLOM

Rendeld meg a képre kattintva!