Brittainy C. Cherry: Gravitáció {Értékelés + Nyereményjáték}
Brittainy C. Cherry: Gravitáció
Brittainy C. Cherry negyedik Az vagy nekem kötete újabb szívszaggató, mégis gyönyörű történetet mesél el a szerelem gyógyító erejéről.
a Rafflecopter giveaway
02/23 Angelika blogja
02/24 Hagyjatok! Olvasok!
02/25 Never Let Me Go
02/28 CBooks
03/01 Zakkant olvas
03/02 Dreamworld
A blogturnéról
Kapcsolódó bejegyzések:
Kiadó: Libri Insomnia
Oldalszám: 378
Fordító: H. Prikler Renáta
ISBN: 9789634334323
Sorozat: Az vagy nekem 4.
Kezelhető-e standalone-ként?
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,43)
Megrendelési linkEngem az érzelmeim vezéreltek, ő fásult volt és közönyös. Én álmodoztam, ő
rémálmokban élt. Én gyakran sírtam, neki nem voltak könnyei.
Bár jégből volt a szíve, voltak röpke percek, amikor összekapcsolódott a pillantásunk és megláttuk egymás lelkében a titkokat, és amikor az ajka megízlelte a lelkemet mardosó félelmeket, én pedig magamba szívtam az ő fájdalmát. Néha még azt is elképzeltük, milyen lenne egymást szeretni, de a közénk furakodó, csúf valóság rendre a földre kényszerített minket.
Nem tudta, hogyan kell szeretni, és ugyanezt rólam is el lehetett mondani. Mégis… ha esélyt kapnék arra, hogy újra szerethessek, ismét őt választanám.
Még akkor is, ha tudnám, hogy fájni fog. Még akkor is, ha újra és újra földhöz vágna bennünket a gravitáció.
Lucy és Graham szívbe markoló története megmutatja, milyen az, amikor a szavak már nem elegendők. Ami segíthet, az egy ölelés, amiben a lelkek érintkeznek, és egy tekintet, ami többet mond bármely szónál. Olyankor beszélnek igazán – azon a nyelven, amit a legjobban értenek.
Az első mondat:
"Öt évvel ezelőtt, mielőtt a mama örökre elment, három ajándékot hagyott rám és a nővéreimre."
Véleményem
Brittainy C. Cherry (akinek bevallom, mindig meg kell néznem a nevét, mert ha hallom, tudom, kiről van szó, de ha gépelnem kell, még négy könyv után is mankóra van szükségem), kétségtelenül ért hozzá, hogyan hozzon össze igazi, epic love storykat.
Ha még esetleg valaki nem találkozott volna ezzel a sorozattal, mindenki megnyugtathatok: minden részét olvashatjuk önállóan, és bevallom, nekem ez olyan, mint a friss levegő. Mindig imádom ezeket a típusú sorozatokat, mert bennük van a bizalmam, ha egy-két részt szerettem, mégsem kell a rétestésztás elnyújtástól tartanom.
Igaz, az írónő ezúttal kissé meglepett. A sorozat címének ígérete szerint joggal készültünk rá, hogy négy könyv érkezik, a négy elem tematikájával - ám ez a kötet nem a hiányzó elem címét kapta, hanem valami újét: a gravitációt.
A Gravitáció egy romantikus könyvön talán kissé közhelyesnek hathat, ráadásául a három elem után felvetheti a kérdést, mégis mi köze az előzményekhez. Mindenkit megnyugtathatok, nagyon is sok - tökéletesen passzol az eddigi könyvek sorába, és igazából szépen meg is jelenik benne a negyedik elem: a föld. Ezzel együtt mind a négy elemet emlegetik a szereplők, így mondhatjuk, hogy a Gravitáció gyűjtődolog.
Na de ennyit erről, jöjjön a mostani sztori.
Bevallom, a főszereplőnktől első körben tartottam kicsit, ugyanis Lucy hippi - tudjátok, az a kristályos-kántálós-zsályaégetős-jógázós fajta. Az ilyen karaktereket pedig nagyon könnyű eltúlozni, így pedig a végére csak a szemforgatás marad.
Különösen igaz lehet ez egy olyan férfi szereplő mellett, mint amilyen Graham. Aki az az igazi két lábbal a földön típus, a lehető legszélsőségesebben.
Így tehát mondhatjuk, hogy az írónő két totálisan különböző karaktertípust ütköztet - ilyen helyzetekben pedig bizonyos még könnyebb eltúlozni ezeket a tulajdonságokat.
Főleg Graham esetében, a könyv első felében ez meg is történik, bár kicsit igaz volt ez Lucyra. Graham a legparasztabb módon viselkedik, Lucy pedig már a mazochizmusig megbocsátó.
Szerencsére ahogy halad előre a történet, mindkettejük sokat fejlődik, árnyalódik, így mindkettőjüket nagyon a szívembe zártam - külön-külön is, de párosként még inkább.
Ennek a könyvnek az egyik hatalmas érdekessége, hogy két olyan szereplő szerelmét mutatja be, akiknek... nos, valljuk be, igazából esélye sem lehetne. Szöges ellentétei egymásnak első blikkre szinte minden szempontból, ráadásul az alapötlet miatt igazából társadalmi és családi tabu a kapcsolatuk. (Ebbe most nem mennék bele bővebben, nem akarom lelőni a poént.)
Az írónő viszont behoz egy harmadik szereplőt, aki remek összekötő kapocs ahhoz, hogy a szereplők kellő ideig el tudjátok viselni egymást ahhoz, hogy megismerjék egymást: egy gyereket. Sőt, ha őszinte akarok lenni, minden egy kissé közhelyes, ám általam imádott, fanfictionökben elég nagy előszeretettel használt fordulattal kezdődött: a szereplőket ugyanarra a helyre zárják ki, kettesben. De tulajdonképpen a kicsi Talon, a cuki kisbaba ugyanezt hoza magával: bármilyen különböző is a két szereplő, az, hogy gondoskodni szeretnének a babáról, egymás mellett tartja őket, szinte kényszeresen.
Ez nagyon jó ötlet volt, és azt kell mondanom, remekül is működik. Tűz és víz találkozik, mégis működik a dolog. És ez jó nagy részben az ütközőpontként szolgáló csecsemőnek köszönhető.
Amit nagyon szerettem ebben a könyvben, az a szerelmi szál lassú épülése volt - ami ennek ellenére nem lett vontatott. Lucy és Graham a körülmények miatt ismerik meg egymást egyre jobban, és emiatt képesek segíteni egymást, és a két szélsőséges karakter egyre inkább... nos, "normálissá" válik. Graham segít Lucynak kicsit két lábbal a földön maradni, Lucy pedig megtörni a Grahamet körülvevő betonkemény falat.
A másik dolog, amit nagyon szerettem, hogy a könyv messze túlmutat a románcon. Sőt... igazából Lucy és Graham kapcsolata sem a csókokról és érintésekről szól a könyv 90%-ában, hanem arról, milyen két ember kapcsolata, és hogyan változhat. És összességében is igaz, hogy a Gravitáció a kapcsolatok könyve.
Hiszen Graham és Lucy kapcsolata mellé kapunk egy sor másikat: Graham és az apja kapcsolatát, Graham és a mostohaanyja kapcsolatát, Graham és a régi tanára kapcsolatát, Graham és a felesége kapcsolatát, Lucy oldaláról pedig ott vannak a testvérek, meg persze az anya... Rengetegféle kapcsolatot megismerünk, és még mindig tudtam volna sorolni, hiszen egy sor kapcsolatot látunk a mellékszereplők oldaláról is. Hihető, élő és lélegző kapcsolatok ezek: némelyik pusztító, némelyik felemelő, de pontosan ez a kötet nagy kérdése: milyen kapcsolatok mellett érdemes kiállni, miért érdemes harcolni és mi az, amit el kell engednünk?
Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet, mondhatjuk, hogy egy kis bele-belekapás után egy szuszra elolvastam, annyira magával ragadott kettejük története.
Ha még esetleg valaki nem találkozott volna ezzel a sorozattal, mindenki megnyugtathatok: minden részét olvashatjuk önállóan, és bevallom, nekem ez olyan, mint a friss levegő. Mindig imádom ezeket a típusú sorozatokat, mert bennük van a bizalmam, ha egy-két részt szerettem, mégsem kell a rétestésztás elnyújtástól tartanom.
Igaz, az írónő ezúttal kissé meglepett. A sorozat címének ígérete szerint joggal készültünk rá, hogy négy könyv érkezik, a négy elem tematikájával - ám ez a kötet nem a hiányzó elem címét kapta, hanem valami újét: a gravitációt.
A Gravitáció egy romantikus könyvön talán kissé közhelyesnek hathat, ráadásául a három elem után felvetheti a kérdést, mégis mi köze az előzményekhez. Mindenkit megnyugtathatok, nagyon is sok - tökéletesen passzol az eddigi könyvek sorába, és igazából szépen meg is jelenik benne a negyedik elem: a föld. Ezzel együtt mind a négy elemet emlegetik a szereplők, így mondhatjuk, hogy a Gravitáció gyűjtődolog.
Na de ennyit erről, jöjjön a mostani sztori.
Bevallom, a főszereplőnktől első körben tartottam kicsit, ugyanis Lucy hippi - tudjátok, az a kristályos-kántálós-zsályaégetős-jógázós fajta. Az ilyen karaktereket pedig nagyon könnyű eltúlozni, így pedig a végére csak a szemforgatás marad.
Különösen igaz lehet ez egy olyan férfi szereplő mellett, mint amilyen Graham. Aki az az igazi két lábbal a földön típus, a lehető legszélsőségesebben.
Így tehát mondhatjuk, hogy az írónő két totálisan különböző karaktertípust ütköztet - ilyen helyzetekben pedig bizonyos még könnyebb eltúlozni ezeket a tulajdonságokat.
Főleg Graham esetében, a könyv első felében ez meg is történik, bár kicsit igaz volt ez Lucyra. Graham a legparasztabb módon viselkedik, Lucy pedig már a mazochizmusig megbocsátó.
Szerencsére ahogy halad előre a történet, mindkettejük sokat fejlődik, árnyalódik, így mindkettőjüket nagyon a szívembe zártam - külön-külön is, de párosként még inkább.
Ennek a könyvnek az egyik hatalmas érdekessége, hogy két olyan szereplő szerelmét mutatja be, akiknek... nos, valljuk be, igazából esélye sem lehetne. Szöges ellentétei egymásnak első blikkre szinte minden szempontból, ráadásul az alapötlet miatt igazából társadalmi és családi tabu a kapcsolatuk. (Ebbe most nem mennék bele bővebben, nem akarom lelőni a poént.)
Az írónő viszont behoz egy harmadik szereplőt, aki remek összekötő kapocs ahhoz, hogy a szereplők kellő ideig el tudjátok viselni egymást ahhoz, hogy megismerjék egymást: egy gyereket. Sőt, ha őszinte akarok lenni, minden egy kissé közhelyes, ám általam imádott, fanfictionökben elég nagy előszeretettel használt fordulattal kezdődött: a szereplőket ugyanarra a helyre zárják ki, kettesben. De tulajdonképpen a kicsi Talon, a cuki kisbaba ugyanezt hoza magával: bármilyen különböző is a két szereplő, az, hogy gondoskodni szeretnének a babáról, egymás mellett tartja őket, szinte kényszeresen.
Ez nagyon jó ötlet volt, és azt kell mondanom, remekül is működik. Tűz és víz találkozik, mégis működik a dolog. És ez jó nagy részben az ütközőpontként szolgáló csecsemőnek köszönhető.
Amit nagyon szerettem ebben a könyvben, az a szerelmi szál lassú épülése volt - ami ennek ellenére nem lett vontatott. Lucy és Graham a körülmények miatt ismerik meg egymást egyre jobban, és emiatt képesek segíteni egymást, és a két szélsőséges karakter egyre inkább... nos, "normálissá" válik. Graham segít Lucynak kicsit két lábbal a földön maradni, Lucy pedig megtörni a Grahamet körülvevő betonkemény falat.
A másik dolog, amit nagyon szerettem, hogy a könyv messze túlmutat a románcon. Sőt... igazából Lucy és Graham kapcsolata sem a csókokról és érintésekről szól a könyv 90%-ában, hanem arról, milyen két ember kapcsolata, és hogyan változhat. És összességében is igaz, hogy a Gravitáció a kapcsolatok könyve.
Hiszen Graham és Lucy kapcsolata mellé kapunk egy sor másikat: Graham és az apja kapcsolatát, Graham és a mostohaanyja kapcsolatát, Graham és a régi tanára kapcsolatát, Graham és a felesége kapcsolatát, Lucy oldaláról pedig ott vannak a testvérek, meg persze az anya... Rengetegféle kapcsolatot megismerünk, és még mindig tudtam volna sorolni, hiszen egy sor kapcsolatot látunk a mellékszereplők oldaláról is. Hihető, élő és lélegző kapcsolatok ezek: némelyik pusztító, némelyik felemelő, de pontosan ez a kötet nagy kérdése: milyen kapcsolatok mellett érdemes kiállni, miért érdemes harcolni és mi az, amit el kell engednünk?
Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet, mondhatjuk, hogy egy kis bele-belekapás után egy szuszra elolvastam, annyira magával ragadott kettejük története.
NAGYON AJÁNLOM
Nyereményjáték
A blogturné állomásain található betűhalmazok elemeit helyes sorrendbe rendezve az Az vagy nekem sorozat részeinek egy-egy főszereplője nevét olvashatjátok össze. A rafflecopter megfelelő sorába pedig azt kell beírnotok, hogy az adott karakter hányadik kötetben szerepelt.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
AALSSY AEIMR AELRSTW
A turné menetrendje
02/24 Hagyjatok! Olvasok!
02/25 Never Let Me Go
02/28 CBooks
03/01 Zakkant olvas
03/02 Dreamworld
03/03 Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések