Michelle Hodkin: The Retribution of Mara Dyer – Mara Dyer végzete {Értékelés + Nyereményjáték}
Michelle Hodkin: The Retribution of Mara Dyer – Mara Dyer végzete
A mostani játékunk során a sorozat részeiből idézünk, a feladatod pedig, hogy rájöjj, melyik részből származik az idézet. Az adott rész címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába írhatod be.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
06.13. - Sorok Között
06.15. - Sorok Között extra állomás
06.17. - Könyvvilág
06.21. - Deszy könyvajánlója
A blogturnéról
A napokban magyarul is megjelent a Mara Dyer trilógia várva várt utolsó kötete!
A lezárásról a blogturné klub két bloggere mesél, míg a Könyvvilág bloggere egy korábbi részről szóló élményével eleveníti fel a csodálatos trilógia világát.
Tarts te is velünk és nyerd meg a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott Mara Dyer végzetét!
Kapcsolódó bejegyzések:
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 488
Fordító: Komáromy Zsófia
ISBN: 9789634576013
Sorozat: Mara Dyer 3.
Kezelhető-e standalone-ként? Nem
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,10)
Olvass bele!
Megrendelési linkBe kell érnie a hazugságokkal, amiket mondtak neki?
Mara Dyer hinni szeretné, hogy nem.
Nem is kell.
Ám nem gondolja végig,
hová vezethet az igazság utáni kutakodása.
Pedig kéne.
Soha nem kellett elképzelnie,
meddig menne el azért, hogy bosszút állhasson.
Most kiderül.
Hűség válik árulássá, ártatlanok bűnösökké,
sors és véletlen csap össze,
ahogy Mara Dyer története elérkezik
a megdöbbentő befejezéshez.
Eljött a végzet.
Ismerd meg a végső, döbbenetes titkokat!
„Ahogy az első két rész, ez is tele volt csavarokkal és fordulatokkal,
amikre egyáltalán nem számítottam. Ez a gyönyörű lezárás
könnyeket csalt a szemembe.”
– Olivia, Stories for Coffee
„Nagyon pörgős, lebilincselő, és csodálatos befejezése
ennek a zseniális sorozatnak.” – Sajda, Across the Words
Szereted a Vörös pöttyös könyveket?
Vidd haza nyugodtan! Tetszeni fog.
16 éves kortól ajánljuk!
Az első mondat:
"Mara Dyer vizsgálatát [dátum törölve] folytattuk le a Horizont Bentlakásos Mentálhigiénés és Viselkedésterápiás Intézetben (Florida, Nevenincs-sziget 31821). A videofelvétel kezdetének időpontja: 14:13. A vizsgálatot lefolytatta: dr. Deborah Kells Jelen van még: Mr. [név törölve]"
Véleményem
Elég nagy bajban voltam ennek a könyvnek az olvasásával, ugyanis évek teltek el azóta, hogy az előző részt olvastam, és hosszú távon inkább csak benyomásaim maradtak és érzéseim, a részletekre sajnos nem emlékeztem.
Spoileres értékelések olvasásával próbáltam kúrálni magam, és felidézni, mi minden történt az eddigi két részben, ez többé-kevésbé sikerült is.
Ezzel együtt be kell vallanom, elég lassan rántott be ez a könyv. Nem tudom teljesen eldönteni, hogy ez a könyv miatt volt vagy amiatt, hogy ilyen hátránnyal indultam neki, mindenesetre úgy érzem, mindkettő. Kellett idő, míg visszacsöppentem ebbe a világba, ennyi év után.
Viszont azt is ki merem jelenteni, hogy számomra ez a kezdés kicsit lassú volt. Nem mondhatom, hogy nem csaptunk bele rögtön a lecsóba, mert ez a regény események szempontjából szinte végig pörög. Mindig történik valami, mindent áthatnak a veszélyek és a rejtélyek, ettől végig feszültségben telik az olvasás.
Mégis mindezek ellenére felvezetés érzésem volt az elejétől, főleg visszanézve. A szerzőnek fenn kellett tartania a rejtélyeket, nem árulhatott el túl sokat már az elején, hogy ne jöjjünk rá mindenre rögtön, viszont ennek megvolt az ára.
Különösen igaz ez a visszaemlékezős jelenetekre, amikor Mara a nagymamája emlékeit dolgozza fel. Ezektől a regény első felében nagyon is összekötő érzésem volt, valahogy lógtak a levegőben. Természetesen tiszta sor volt, hogy fontos dolgok derülnek majd ki belőlük, és így is lett, de az elején még annyira nem árultak el semmi értelmező konkrétumot ezek a részek, hogy visszahúzták a cselekményt. Sokat segített volna már az is, ha Mara foglalkozik velük jobban útközben. Így csak nagy ritkán hivatkozott rájuk, ha valami nagyon szembeötlően kapcsolódott az álmokhoz, egyébként pedig úgy tett minden álom után, mintha nem történt volna semmi lényeges.
A történetről nagyon nehéz anélkül beszélni, hogy bármit is spoilereznék. Mindenesetre Maráék elkezdik felkutatni a végső válaszokat a képességeikkel és a kísérletekkel kapcsolatban, eközben pedig Mara eltökélten hiszi, hogy Noah él - és próbálja őt is megtalálni.
A regény rettentő sötétre sikeredett. Emberkísérletektől kezdve gyilkosságokon és kínzáson át hallucinációkig volt itt minden. Ez persze sok szempontból kiemeli a szokásos YA könyvek sorából a sztorit, mert ilyen hangulatú YA könyvvel nem nagyon találkozni. De kicsit úgy is éreztem, hogy ebből a fajta "angsty" hangulatból én már kicsit kinőttem.
Szóval bár vitt előre a könyv, valahogy mégsem rántott be annyira, mint amennyire az első két rész az emlékeimben él. Mondom, ennek nem csak a könyv lehet az oka, hanem a közben eltelt idő is, mind a folytonosság, mint az öregedésem viszonylatában.
Ezzel együtt azért voltak dolgok, amik kifejezetten tetszettek.
Anélkül, hogy spoilereznék, elárulhatom, hogy ezúttal nem csak Mara gondolataiba tekinthetünk bele. Ez kissé furcsa és váratlan volt elsőre, de nagyon élveztem. (Még ha kicsit szembe is megy a regény memoárszerű szerkezetével.) Ez különösen egy bizonyos... erotikusabb jelenet esetében tetszett nagyon, érdekes megoldás volt így megjeleníteni.
És akkor itt egy kisebb spoiler következik, amiben nem mesélek el konkrét történéseket, de a párhuzam miatt muszáj rá kitérnem.
Tehát SPOILER
Különösen tetszett a regény végén a váratlan, kissé kitekert Rómeó és Júlia párhuzam. A mindkettő meghalt, aztán a másik mégis felébred csavar igazán hatásos, de itt ugye pont ellentétes a végkifejlet.
SPOILER VÉGE
Spoileres értékelések olvasásával próbáltam kúrálni magam, és felidézni, mi minden történt az eddigi két részben, ez többé-kevésbé sikerült is.
Ezzel együtt be kell vallanom, elég lassan rántott be ez a könyv. Nem tudom teljesen eldönteni, hogy ez a könyv miatt volt vagy amiatt, hogy ilyen hátránnyal indultam neki, mindenesetre úgy érzem, mindkettő. Kellett idő, míg visszacsöppentem ebbe a világba, ennyi év után.
Viszont azt is ki merem jelenteni, hogy számomra ez a kezdés kicsit lassú volt. Nem mondhatom, hogy nem csaptunk bele rögtön a lecsóba, mert ez a regény események szempontjából szinte végig pörög. Mindig történik valami, mindent áthatnak a veszélyek és a rejtélyek, ettől végig feszültségben telik az olvasás.
Mégis mindezek ellenére felvezetés érzésem volt az elejétől, főleg visszanézve. A szerzőnek fenn kellett tartania a rejtélyeket, nem árulhatott el túl sokat már az elején, hogy ne jöjjünk rá mindenre rögtön, viszont ennek megvolt az ára.
Különösen igaz ez a visszaemlékezős jelenetekre, amikor Mara a nagymamája emlékeit dolgozza fel. Ezektől a regény első felében nagyon is összekötő érzésem volt, valahogy lógtak a levegőben. Természetesen tiszta sor volt, hogy fontos dolgok derülnek majd ki belőlük, és így is lett, de az elején még annyira nem árultak el semmi értelmező konkrétumot ezek a részek, hogy visszahúzták a cselekményt. Sokat segített volna már az is, ha Mara foglalkozik velük jobban útközben. Így csak nagy ritkán hivatkozott rájuk, ha valami nagyon szembeötlően kapcsolódott az álmokhoz, egyébként pedig úgy tett minden álom után, mintha nem történt volna semmi lényeges.
A történetről nagyon nehéz anélkül beszélni, hogy bármit is spoilereznék. Mindenesetre Maráék elkezdik felkutatni a végső válaszokat a képességeikkel és a kísérletekkel kapcsolatban, eközben pedig Mara eltökélten hiszi, hogy Noah él - és próbálja őt is megtalálni.
A regény rettentő sötétre sikeredett. Emberkísérletektől kezdve gyilkosságokon és kínzáson át hallucinációkig volt itt minden. Ez persze sok szempontból kiemeli a szokásos YA könyvek sorából a sztorit, mert ilyen hangulatú YA könyvvel nem nagyon találkozni. De kicsit úgy is éreztem, hogy ebből a fajta "angsty" hangulatból én már kicsit kinőttem.
Szóval bár vitt előre a könyv, valahogy mégsem rántott be annyira, mint amennyire az első két rész az emlékeimben él. Mondom, ennek nem csak a könyv lehet az oka, hanem a közben eltelt idő is, mind a folytonosság, mint az öregedésem viszonylatában.
Ezzel együtt azért voltak dolgok, amik kifejezetten tetszettek.
Anélkül, hogy spoilereznék, elárulhatom, hogy ezúttal nem csak Mara gondolataiba tekinthetünk bele. Ez kissé furcsa és váratlan volt elsőre, de nagyon élveztem. (Még ha kicsit szembe is megy a regény memoárszerű szerkezetével.) Ez különösen egy bizonyos... erotikusabb jelenet esetében tetszett nagyon, érdekes megoldás volt így megjeleníteni.
És akkor itt egy kisebb spoiler következik, amiben nem mesélek el konkrét történéseket, de a párhuzam miatt muszáj rá kitérnem.
Tehát SPOILER
Különösen tetszett a regény végén a váratlan, kissé kitekert Rómeó és Júlia párhuzam. A mindkettő meghalt, aztán a másik mégis felébred csavar igazán hatásos, de itt ugye pont ellentétes a végkifejlet.
SPOILER VÉGE
A regény végén hozott tanulság is nagyon tetszett. A regény szerintem elég jól feldolgozza azt a témát, hogy senki sem feltétlenül jó vagy gonosz, és hogy igazából az számít, hogy az ember mire használja a képességeit. Persze itt konkrét képességekről van szó, de pont ugyanígy megállja a helyét ez az üzenet a hétköznapibb skillekkel is. Ezért is szerettem különösen a regény végén olvasható két levelet, még ha az nem is feltétlenül tetszett, amit a két szereplő kihozott belőle.
SPOILER
Én a levelek után már szinte biztos voltam benne, hogy nem lesz pozitív végkifejlete a szerelmi szálnak, már abban az értelemben, hogy Mara és Noah nem maradnak együtt. Ez jó magyarázatot adott volna arra is, miért kapott spin-off sorozatot Noah.
Érdekes lezárás lett volna, ha Mara és Noah, még mindig szerelmesen, meghozzák azt az áldozatot, hogy egymástól külön próbálnak jót tenni a világban.
Illetve bennem az is felmerült, hogy afféle távszerelmesek lesznek, és mondjuk évente egyszer engedélyeznek maguknak egy találkozót, miközben külön-külön járják a világot, és ki-ki a maga képessége szerint segít.
Bár nagyon szeretem a happy endeket, nekem ez a fajta lezárás jobba illett volna a regény hangulatához és üzenetéhez.
SPOILER VÉGE
Összességében nem volt rossz ez a kötet, de nem elégített ki annyira, mint amennyire vártam. Sajnálom, hogy ennyi idő telt el a részek olvasása között, lehet, hogy néhány éve jobban megfogott volna a sztori. Bár talán akkor is azt éreztem volna, hogy nekem ez a típusú lezárás inkább csak oké, mint kiemelkedő. Ezzel együtt persze mindenkinek kötelező, aki az előző részeket olvasta, és összességében egy egész kompakt trilógia, amihez foghatót nem nagyon olvastam még a YA irodalomban.
AJÁNLOM
Nyereményjáték
A mostani játékunk során a sorozat részeiből idézünk, a feladatod pedig, hogy rájöjj, melyik részből származik az idézet. Az adott rész címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába írhatod be.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
– Miért akarod folyton elérni, hogy utáljalak?
– Nem azt érem el, hogy utálj. Hanem azt, hogy szeress.
A turné menetrendje
06.15. - Sorok Között extra állomás
06.17. - Könyvvilág
06.21. - Deszy könyvajánlója
Nincsenek megjegyzések