Breaking News

Katie McGarry: Chasing ​Impossible – Vágyálmok {Értékelés + Nyereményjáték}

Katie McGarry: Chasing ​Impossible – Vágyálmok

A blogturnéról





Katie McGarry Feszülő húr sorozata a végéhez érkezett, az utolsó rész, a Vágyálmok is megjelent immár a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Ebben a kötetben Abby és Logan párosa emelkedik ki, akiknek a sorsa összefonódik a történet során. Ha szeretnétek Ti is velünk tartani egy kiemelkedő YA sorozat lezárásnak pillanataiban, figyeljétek a turnét, és játsszatok a könyvért!

Kapcsolódó bejegyzések:



Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 432
Fordító: Tóth Katalin
ISBN: 9789634574262
Sorozat: Feszülő húr 5.
Kezelhető-e standalone-ként? so-so
Nézőpont: váltott E/1
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,08)
Olvass bele!
Megrendelési link
Meddig feszíthető még a húr?
A 17 éves Abby kemény, független lány. Alig akad néhány ember, akit közel enged magához. Lakóhelyén, a Kentucky állambeli kisvárosban, mindenki tudja róla, hogy drogot árul, bár azt, hogy miért, még a legjobb barátai sem sejtik. Ám amikor egy üzlet balul sül el, Abby veszélybe kerül. Vonakodva ugyan, de kénytelen elfogadni a fenegyerek Logan segítségét, a srácét, aki éppolyan nyughatatlan lélek, mint ő maga.

Logannek is megvan az oka, miért keresi Abby társaságát. Arra azonban nem számított, hogy épp ennek a lánynak köszönheti, hogy képes lesz szembenézni a démonaival, amik elől oly régóta menekül.

Előttük a nagy döntés: hagyják, hogy a pillanatnyi helyzetük rátelepedjen az egész életükre… vagy küzdjenek egy jövőért, amiről most még úgy hiszik, számukra elérhetetlen.

A tökéletes lezárás.
Ne hagyd ki!

Az első mondat:


"Áruló."

Véleményem


Féltem elolvasni ezt a könyvet. Tessék, leírtam. Ezer éve olvashattam volna angolul, de nem tettem. És nem is álltam neki rögtön, amikor megkaptam a magyar változatot. Nem azért, mert nem érdekelt. Hanem pont azért, mert féltem, hogyan lehet lezárni ezt a sorozatot. 

A Feszülő húrt annak idején még angolul olvastam először, akkoriban kezdtem el felfedezni a new adult vonalat. Hivatalosan ez persze nem NA sorozat, viszont nekem nagyon összekapcsolódott akkor a kicsit felnőttebb témákkal, a kicsit bevállalósabb jelenetekkel. (Azóta persze már sokkal bevállalósabbak a YA irodalomban, akkoriban még nekem nagyon új volt, hogy ilyen bátran mernek olyan témákkal foglalkozni egy YA regényben, mint a nevelőintézetek, a mentális betegségek, drogok stb.)

A Feszülő húr pedig elképesztő hatással volt rám. Imádtam a szerelmi szálat belőle, de a mai napig emlékszem, hogy percekig zokogtam Noah történetén, és a mai napig könnybe lábad a szemem, amikor rá gondolok. 

Aztán a második és a harmadik részt is szerettem. A negyedikkel meg úgy... elvoltam. Bevallom. 

De még csak nem is a negyedik rész tartott vissza, hanem a búcsú. Egy akkor érzelmi hullámvasútra ültem fel akkor, amikor az első részt olvastam, amiről nehéz egyszer csak leszállni. (Valószínűleg Linda Kage sorozatát is pont ezért nem fejeztem be a mai napig.)

Ahogy haladtunk a könyvekben, olyan érzésem volt, hogy én is tagja vagyok ennek a bandának, ennek a baráti körnek, ennek a családnak. És most vége. 

Szerencsére nem csalódtam, bár nem állítom, hogy most nincs bennem egy kis hiányérzet és egy kis űr.

Na de kezdjük az elején!

A Chasing Impossible nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy elmesélje Abby és Logan történetét. Őket már ismerhetjük a korábbi kötetekből, és szerintem mindenki számára teljesen egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb össze fognak jönni, annyira ízott közöttük a levegő.

És ez a páros az, ahol rögtön el kell mondanom: azon ritka esetek egyike volt, amikor a lány jobban foglalkoztatott, mint a fiú. Egy-egy ilyen szerelmi történet esetén nagyon könnyű minden elütni egy igazán jó pasival: aki jól néz ki, aki menő, akire könnyű rákattanni. És most még véletlenül sem Logant szeretném leszólni, de Abby szerintem sokunk figyelmét megragadta az eddigi könyvekben.




Abby volt számomra az a karakter, akire még haragudni is szerettem. Nagyon nem értettem a döntéseit, haragudtam rá azért, amit tesz, mégsem tudtam nem imádni. A közvetlenségét, a határozottságát, a bátorságát, a merészségét, és azt, hogy valahol, mélyen így is érezni lehetett, sokkal érzékenyebb, mint amilyennek mutatni akarja magát. Mindenesetre egy biztos: ha Abby feltűnik egy jelenetben, azt egész biztosan szeretni fogom.

Viszont vele együtt érkezett egy drogos-bűnözős vonal is, amivel muszáj szembenézni, ha az ő történetéről van szó, és már nem csak mellékszereplő. Szembe kell nézni az összes hibájával, a sötét múltjával és fel kell készülni, hogy már nem csak egy jeleneteket feldobó karakter lesz, hanem valaki olyan, akivel végig ott vagyunk és haragudhatunk rá. 

És ó, anyám, haragudtam is bizony. A regény első felében annyira tele voltam feszültséggel Abby helyzete és döntései miatt, hogy már szinte fájt. Persze mindig pont annyi nehézséget kapunk az életéből, hogy valamelyest ellensúlyozza ezeket, és a sajnálatunk, a félelmeink miatt ne engedjük el a kezét, adjunk neki egy újabb, aztán egy újabb esélyt. Mert mindvégig igaz, hogy nem lehet nem szeretni.

Érdekes, hogy Abby és Logan románca valahogy sokkal inkább magával ragadott akkor, amikor még csak flörtölő mellékszereplők voltak. Szerettem a kapcsolatukat, félre ne értsetek, de nem volt az a mindent elsöprő románc, amit a legtöbb romantikus YA páros szerelménél tapasztalok.

Itt sokkal nagyobb fókuszt kaptak a nehézségek, a veszély. Persze, voltak cuki pillanataik, de sokkal felnőttebb volt szerintem már ez a románc, mint amilyenek az első könyvekben, pedig azok sem voltak a rózsaszín álom megtestesítői. Itt már nem volt szó a szerelem mindent megváltó erejéről, ezeket a problémákat már nem tudta megoldani pusztán az, hogy szeretnek. 

És ezt szerettem is, meg nem is. 

Viszont azt nem lehet elvitatni, hogy nagyon valóságos volt a könyv, és ettől nagyon nehéz is. 




De a legjobban is talán ezt szerettem. Katie McGarry eddig is szerette megkínozni a szereplőit, de itt talán még az eddigieknél is jobban érvényesült az, hogy nem oldódhat meg minden csettintésre. Lehetnek jó válaszok, de a bűnökért, a rossz döntésekért fizetni kell. 

És szerintem ez a könyv egy nagyon fontos üzenete. Végig arról van szó, hogy lehet hibázni. Merni kell élni, és ez lehet, hogy magával hoz rossz döntéseket. De meg kell próbálni helyesen dönteni, aztán pedig viselni a döntéseink következményeit, akármiről van is szó.

Ami pedig a könyv lezárás részét illeti. Természetesen minden korábbi főszereplővel találkozunk, még ha néhányukkal csak egy-egy pillanatra is. Mindenkinek a sorsáról többet tudunk meg. Valahogy mégis hirtelen volt nekem kicsit a lezárás - nem Abby és Logan kötetének, ahhoz tökéletes volt, sokkal inkább a sorozat lezárását éreztem kicsit gyorsnak. Lehet, hogy csak az beszél belőlem, hogy el kell engednem a szereplőket, és még aggódom értük.

Mindenesetre összességében abszolút tudom javasolni mindenkinek a sorozat olvasását, és ennek a kötetnek az olvasását is. Nem ez lett a legjobb rész a sorozatban, de szerintem jobb, mint amilyen a negyedik kötet volt, és végre, végre Abby!  

AJÁNLOM


Nyereményjáték


Ha már lezárult a sorozat, kicsit nosztalgiázzunk a nyereményjáték során! Minden állomáson találtok egy idézetet a sorozat korábbi részéből, a feladat pedig annyi, hogy beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába annak a résznek címét, amelyből az idézet származik.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“Néha, mikor látod a határt, úgy gondolod, jó ötlet átlépni – amíg meg nem teszed.”


A turné menetrendje


10.06. Könyvvilág
10.08. Sorok Között
10.10. Sorok Között extra állomás
10.12. Angelika blogja
10.14. Veronika’s Reader Feeder
10.16. Deszy könyvajánlója

Nincsenek megjegyzések