Samantha Young: Valentine {Értékelés}
Egy kis csemegének tökéletes
Samantha Young: Valentine
Kapcsolódó bejegyzések:
Oldalszám: 78
ISBN: 9781310353628
Sorozat: Dublin Street 5,5
Függővég: nincs
Bechdel-teszt: átment
Moly link
Goodreads link (4,17)
Megrendelési linkKülönleges novella hat igazán rövid történettel a Dublin Street sorozat eddig megjelent részeiből. Valentin-nap Josszal és Bradennel, Ellie-vel és Adammel, Jóval és Cammel, Oliviával és Nate-tel és Hannah-val és Marcóval! És persze rajtuk kívül Shannon és Cole is még egyszer felforrósítják Edinburgh utcáinak hangulatát...
Az első mondat:
"Braden threw back the rest of his coffee."
Véleményem
Ezeket a novellákat nem kifejezetten Valentin-nap alkalmából olvastam most, a véletlen azonban pont úgy hozta, hogy a múlt héten-ezen a héten teljes volt nálam a Samantha Young-láz, így végül eljutottam hozzájuk. És mivel Valentin napja ma van, adja magát, hogy ma értékeljem őket, még ha csak egy szösszenet erejéig is.
Nem fogok egyesével írni mindegyikről, más csak azért sem, mert az összes novella együtt sem túlságosan hosszú, és poént lelőni semmiképp sem szeretnék.

Aztán a másik dolog, amire számítani lehet: szerepelnek a gyerekek. Természetesen a korábbi részekben is fel-felbukkantak, de mivel a nagy regényekben mindig egy újabb párosé a főszerep, a korábbiak pedig csak epizódszereplők, nem igazán volt lehetőség, hogy a szülők és a gyerekek kapcsolatát jobban megismerjük. Most viszont minden páros a saját kis novellájának főszereplője, így hazamehetünk velük az otthonukba - Bradenék gyerekein például kifejezetten jól szórakoztam. A gyerekszáj...
És bár Valentin-napi történetekről van szó, és mindegyik párosunk a Valentint ünnepli, nem mindent csak rószaszín szemüvegen keresztül szemlélünk. Egyértelmű, hogy ezeket a párosokat az isten is egymásnak teremtette, hiszen a sztorijukat már végigéltük, ebben pedig nem okozhat csalódást az írónő itt sem. Viszont bármekkora a szerelem, ők is csak emberek. Tetszett - még ha elsőre meg is lepett -, hogy náluk sem minden tökéletes. Új kalandokra vágyhatnak, amit eddig nem éltek át együtt, hiányérzetük lehet, vagy éppen belesüppedhetnek a hétköznapok mókuskerekébe. Megint csak nem spoilerezve, de el kell mondanom, Camre kifejezetten dühös lettem, bár a végére azért javított.
Összességében örültem, hogy egy időre megint visszakaptuk a főszereplő párosainkat, és nem csak mellékszerepben. Jó volt például újra Braden és Joss kapcsolatában lenni, már olyan rég olvastam az ő könyvük, azóta meg jobbára csak segítő jelleggel bukkantak fel. Volt itt rengeteg nevetés, romantika, erotika, meg azért egy adag probléma is, mert hát senkinek sem fenékig tejfel az élet, még akkor sem, ha megtalálta a párját.
NAGYON AJÁNLOM
Nincsenek megjegyzések