Évértékelés #7 - Leg, leg, leg... 2025
Végre eljött az ideje az utolsó évzáró bejegyzésemnek is, ami talán a legtöbb embert érdekli: az idei olvasásaimból készült Leg, leg, leg... listám.
Arról, hogy mennyit, milyen nyelven, milyen zsánerekben, milyen szerzőktől, már készítettem egy részletes statisztikát, ezt a másik összefoglaló bejegyzésben már láthattátok. Erre a linkre kattintva tudjátok megnézni:
Ha viszont eltekintünk a statisztikáktól, akkor azért több van az idei olvasásaim mögött.
Ahogy láthatjátok a statisztikából, nagyrészt romantikus könyveket olvastam, azokat is jobbára angolul.
Már útközben is éreztem, hogy kicsit egysíkúbbak az olvasásaim, és minél több idő telt el az évből, ez annál egyértelműbbé vált. Kortárs romantikus YA könyvből egyre kevesebb van, a krimik sosem voltak a kedvenceim. Ami pedig a fantasy és romantasy könyveket illeti... idén szinte alig olvastam őket, pedig szeretem az ilyen könyveket.
Régebben azt hittem, hogy a két munka miatt fáradtság okozza csak azt, hogy sokkal könnyebben nyúlok az újraolvasások és a romantikus könyvek felé, de rá kellett jönnöm, hogy nem csak erről van szó.
Egyrészt annyit foglalkozom a munkámból fakadóan is a könyvmegjelenésekkel, hogy elkerülhetetlenül is befolyásol itt-ott, hogy mi melyik kiadónál jelenik meg, milyenek az itthoni elvárások. Szeretem azt a fajta szabadságot, amit az angolul olvasás hoz - szabadon válogatok, nem tudom még, hogy melyik kiadóknál fog jönni a könyv, sőt... sokszor akár ott van az is, hogy ajánlhatom én megjelenésre, ha jó. Viszont angolul kevésbé szeretek fantasyket olvasni - félre ne értsetek, szoktam, de szerintem nem kell magyaráznom, hogy jobban figyelős.
És ez a jobban figyelős valamelyest még magyarul is megvan. És itt a másik ok, ami miatt hanyagoltam a fantasyket. Valójában nem a fáradtság volt a gond, a probléma gyökere mélyebb: állandóan leterhelem az agyam, gyakorlatilag túltöltöm. Így nap végére, amikor olvasni van lehetőségem, sokszor már annyi szövegezésen, fordításon, cikkek átfutásán vagyok túl, hogy egyszerűen nem érzem, hogy kikapcsolódásnak tudom tekinteni, amikor hosszú oldalakat azzal kell töltenem, hogy megtanulom egy világ szabályait.
Szóval... bár minden évben kategóriákba rendezve szoktam zsánerenként kedvenc könyvet választani, ezt a 2025-ös könyvek esetében nem teszem, ettől most el kell tekintenem, mert annak nem látom értelmét, hogy olyan könyvnek osszam ki esetleg, ami amolyan kényszerválasztás.
Így a poszt végén lesz egy-két általánosabb kategória, amit meghagyok, egyébként pedig csak kiemelek néhány könyvet, amit valamiért kiemelésre méltónak tartok.
 |
A rossz menyasszonyt teljesen random kezdtem el, mert unatkoztam. Nem állítom, hogy életem kedvenc romantikus könyve lett, de nem tudom elvitatni, hogy rettentően érdekelt a folytatás. Ha egy ilyen típusú sorozat esetében minden kötet más-más testvérről szól, minden kötetben elrendezett házasság van, ráadásul minden könyv végén előkészítik a következőt... nyilván darálnom kellett.
Van benne némi maffiózós szál is, ami nekem nem szokott a kedvencem lenni, de nem kell dark romance-re gondolni.
***
 |
A kevés 2025-ben olvasott fantasy könyveim egyike, igazából itt megvolt az extra motáció az olvasásra, egy beszélgetésmoderálás formájában. :) Lehet, hogy erre lenne szükségem más fantasykönyveknél, mert miután elkezdtem, gyakorlatilag beszippantott, és már egyáltalán nem érdekelt, hogy esetleg új világ szabályait kell tanulni. Tele van ármánnyal, ellenségeskedéssel, de közben csak úgy repkednek a szikrák a főszereplők között... és a fordulatok! Wow!
***
 |
Nem fogok hazudni, ennél a könyvnél a borítóba szerettem bele. Utána pedig két dolog miatt maradtam: a cozy vibe-ok és a kicsit Ali Hazelwoodra hajazó kutatós (vagyis ezesetben múzeumi dolgozós) vonal miatt.
***
 |
Egy másik fantasyszálas olvasmány 2025-ben, részben ez az is azért volt, mert próbáltam magam rávenni, hogy mást is olvassak. Nem fogok hazudni, volt némi ACOTAR érzésem, de ezt nem negatív értelemben mondom. Egyébként nem túlságosan eseménydús, de jó kis olvasmány volt.
***
 |
Egy jól megírt álkapcsolatos sztorival engem könnyű elbűvölni, és ez pont ilyen volt, ráadásul sok általam is kedvelt romantikus trope-ot ötvöz egy könyvben: álkapcsolat, testvér legjobb barátja, milliomos pasi...
***
 |
Oké, oké... ha reális akarnék lenni, ez a könyv nem biztos, hogy itt lenne a listán. De idén volt egy bűnöm... elkezdtem keresni az olyan romantikus könyveket, amiket a Taylor Swift-Travis Kelce sztori ihlette. Tudom, tudom, de legyünk őszinték, annyira romantikus könyvbe kívánkozik a sztorijuk! Azok közül, amiket eddig találtam, határozottan ez volt a legjobb. Persze látszik, hogy meg kellett változtatnia dolgokat Tracy Wolff-nak, hiszen egy az egyben nem lehet átültetni csak úgy a sztorit, de ez épp eléggé karcolta a határt, és épp eléggé volt mégis más, hogy élvezhető legyen.
***
 |
Emlékeztek, mit mondtam az angol nyelven fantasyolvasásról? Na, ez a könyv volt az évembe a kivétel, ami erősíti a szabályt.
Ez egy cozy, D&D-n ihletésű romantasy. Vannak benne harcjelenetek, kalandok, de végig valahogy... kedves tudott maradni. Főszerepben egy félork, és egy képességeit kordában tartani képtelen, varázslóerővel rendelkező fiatal, jólnevelt nő. Egy... rablásos baleset után pedig Guinevere-nek, a viktoriánus értékrend szerint nevelt nőnek haza kell jutnia erdőn-mezőn, sátorozva, tüzet gyújtva, szembenézve az útközben felbukkanó orkokkal, rablókkal és még sok mással...
***
 |
Végül nem sikerült annyi karácsonyi könyvet olvasnom az ünnepi időszakban, mint szerettem volna, de nagyon örülök, hogy ez belefért, ugyanis kifejezetten jól szórakoztam az olvasása közben. Karácsonyi volt, de nem túlságosan arcbamászóan karácsonyi gejl, ha értitek, mire gondolok. És az utazós szál miatt tulajdonképpen még azt is látom magam előtt, hogy akár máskor is olvassam, nem csak decemberben.
***
Az évem kérdés nélküli legnagyobb kedvence:
 |
Nem kérdés, hogy a From Lukov with Love volt a 2025-ös évem kedvenc könyve. Mariana Zapata között amúgy is rengeteg kedvencem van, ezt pedig kifejezetten vártam: részben mert nagyon sokan szerették, ami biztató volt, részben mert a műkorcsolyát amúgy is szeretem, ebben pedig ez a téma. És wow, nagyon bejött!
Izgalmas volt, fordulatos volt, a két szereplő párbeszédei szenzációsak, tutira újraolvasós lesz, mint a Dear Aaron - és még egy hosszabb értékeléssel is lógok róla.
***
Az év könyvadaptációja
Az idén nézett tévésorozatokról és filmekről már írtam egy összefoglalót, bővebben ott láthatjátok, miket néztem.
És akkor jöjjön az év kedvenc könyvadaptációja!
Ugyan már nem mai csirke, de a 2025-ös év könyvadaptációja díjat egy korábban készült tévésorozatnak kell adnom, amit én tavaly néztem, ez pedig nem más, mint A boszorkányok elveszett könyve. Szenzációs sorozat, nagyon szerettem, abszolút ajánlom mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések